Szórványban, az etnikai végeken a magyar közösségek intézményhiányos környezetben élnek. Ha van helyben egy kis iskola, pár gyerekkel, összevont osztállyal és tanítóval, illetve ha van helyben pap, akkor a közösség szerencsésebb helyzetben van. Mert igen sok esetben a helyi 2-500 fős magyar közösség szellemi vezető nélkül marad, nincs aki összefogja őket. Akkor sem megnyugtató a helyzet, ha van helyben pap és/vagy tanító, mert a vezető akkor vezető, ha valamilyen helyi, közösségi célt képes megfogalmazni. És a legtöbbször itt bicsaklik meg a nemzeti identitás megőrzésének a folyamata: nincs olyan helyi cél/közösségépítő tevékenység, amely a megvalósulás reményével fogalmazható meg.

A végeken élő magyarság többnyire nem ismeri a helyi, történeti, magyar vonatkozásokat, értékeket. Még ha volna is a szűkebb térségben identitást erősítő érték, történelmi emlék, gazdasági megvalósítás, esetleg jeles előd, ezeket tapasztalataink szerint nem ismerik.

A helyzet kialakulását több tényező idézte elő.

1. a)A rendszerváltás előtti időkben a helytörténet nem képezte a helyiek mindennapi életének részét, sőt: tabukérdésnek számított.
2. b)A 90-es évek után is alig akadt (esetenként kiaknázatlan) lehetőség arra, hogy iskolákban helytörténettel foglalkozzanak, ez is többnyire civil kezdeményezésre történt.
3. c)Egyre jelentősebb a migrációs szívóhatás a világban, olyan klasszikusnak mondható közösségek esetében is, mint pl. a csángók. Ez a hatás gyengíti a helyiek lokális identitás-értékek iránti érdeklődését.

Szórványhelyzetben az önkormányzatokban magyar képviselet alig van, és ha sikerül is valakit bejuttatni, az illető nem képvisel akkora politikai súlyt, hogy a magyar identitás/kisebbségi megmaradás kérdéseit hatásosan tematizálni tudja.

Az etnikai végeken élő magyar kisközösségeknek segítségre van szükségük: világos célmeghatározásra és a teljesítésben támogatásra.

1. Értékmentés

A magyar nemzet értékeinek mentését évek óta módszeres tevékenység szolgálja. A kiemelkedően fontos értékek gyűjtőneve: hungarikum. Olyan gyűjtőfogalom, amely megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, lehet a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.

Hungarikumra bárhol lelhetünk, hiszen hihetetlenül széles skálát fognak át. Ide tartoznak az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajtáktól kezdve el egészen a kulturális örökségig vagy az épített környezet jeles darabjai egyaránt. Ezek felkutatása, azonosítása és jegyzékbe vétele szakemberi feladat. Olykor a végeken is felbukkanhat hungarikum-számba menő érték, de a kis települések közös értékei általában nem ilyenek.

A feltárandó helyi értékek a vonatkozó közösség múltjával, életével, hagyományaival kapcsolatosak. Elsődlegesen azt érdemes keresni, hogy a helyi magyarság milyen, olykor meghatározó jelentőségű értékeket hozott létre, és ezek miként épültek be a mai helyi világ rendszereibe, és amelyekről alig esik szó. Tételesen számba veendők:

–      Események és folyamatok, amelyek alakították a térség képét – pl. úthálózat, hajózás, települési rendszerek, közlekedés.

–      A gazdasági tevékenységgel és életmóddal kapcsolatos emlékek összegyűjtése, régi tárgyak felkutatása, bemutatása.

–      Városkép, történelmi épületek, templomok – történet, egykori funkció.

–      Helyi szokások, hagyományok feltárása, leírása.

–      A helyi közösség miként élte meg a különböző változásokat, az egyes korok milyen lenyomatot hagytak: egykori levelek, régi dokumentumok, családi ereklyék gyűjtése.

–      Életút interjúk készítése révén a helyi múlt megjelenítése, beépítése a nemzeti közösbe.

Ezek az értékek ritka esetben jelentenek a helyi közösség körén túlmutatóan komoly értéket, bár az életutak lejegyzése minden esetben fontos. Az viszont egyértelmű, hogy a helyi világ értékei felé fordulás egy fogyó helyi közösségben tudatosítja, hogy neki is vannak értékei, és erre mások, nemzettársaik szerint is érdemes odafigyelni. Szemléletváltás következhet be az önértékelésben – és ez az egyik legfontosabb cél. Az etnikai végeken a többségi elitek ahhoz szoktatják a magyarokat, hogy a közöst kell építeni, a közöst kell szolgálni, a különbözőségek vállalása teljesen mellékessé válik. Világossá kell tenni: a különbözőség érték. És ha ezt felismerik, akkor közösséget építünk, lelassítunk egy folyamatot, esélyt adunk a helyi közösségnek a túlélésre.

Ez hatalmas felelősség, ezt a célt többféle eszközzel lehet szolgálni, és az értékmentés esetünkben túlmutat önmagán: új perspektívát nyitunk meg, a helyi közösséget ezáltal építjük.

2. Közösségépítés – értékmentéssel program célja

Etnikai végeken élőknek erőt adni a folytatáshoz. Ahol a helyi közösségek magára hagyatva érzik magukat, ahol alig történik olyan esemény az életükben, amely közösségi szempontból fontos, a közösséget erősítő egy olyan programot elindítása és futtatása, amelynek a főszereplője éppen az önmagát egyedül érző személy.

A program során a feladatra felkészített fiatalok keresik meg egy-egy kiválasztott település lakóit, hogy kikérdezzék őket életükről, fontos eseményekről, helyi szokásokról, kapcsolatokról, tárgyi és szellemi értékeikről.

A kérdezés során a szó valós értelmében felébred a közösség, odafigyel önmagára – hiszen mások figyelmükre méltatták őket. Szórványban évek óta szervezünk találkozókat, rendezvényeket, programokat, és azt tapasztaltjuk, hogy az első program elindítása után a közösség megmozdul, és egy ilyen esemény után a helyiek maguk is képesek két-három további alkalmat megszervezni. Vagyis meghatározó az odafigyelés és a kezdeti impulzus.

3. Célcsoport

Egy kiválasztott megye szórványtelepülései. A kiválasztott megye (javaslat: Fehér megye) teljes településhálózatát feltérképezzük, és ahol legalább 50 fő él, azt kiválasztjuk. A településeket terepszemle és a megye helyzetét ismerő közösségi felelős (önkormányzati felelős, pedagógus, pap, civil vezető) bevonásával választjuk ki véglegesen.

4. Célkitűzés helyi szinten

A program segítségével a helyi apatikus, a közösséggel kapcsolatos kishitűséget, motiválatlanságot megváltoztatni. Első körben azok esetében, akiket megkeresünk és életútjukat elmeséltetjük, személyes és közösségi élményeiket lejegyezzük. Az életútinterjúkat leírjuk és nyilvánossá, hozzáférhetővé tesszük. Ébredjen fel a vágy, hogy elmeséljék életüket. Elindul az egymásra való odafigyelés – épül a közösség. Ha szellemi vagy tárgyi értéket találunk, azt leírjuk, és külön archiváljuk, internetes tárhelyen, ahol bárki hozzáfér. (Például a falu elszármazottai, rokonok.) Hálózatok kezdenek kialakulni. A végső cél olyan helyi hálózatok kialakulása, amelyek ráébresztik a helyieket, hogy ha nem hagyják el magukat, segítségre lelhetnek.

5. Célkitűzés térségi szinten

A szórványtelepülések ritkán alkotnak helyi szigetet, vagyis kevés az olyan helyzet, hogy 2-3 falu magyarsága együtt, közösen váljon képessé intézmények – pl. iskola – fenntartására. Amennyiben egy kistérség több szórványfalujában pozitív folyamatok indulnak el, akkor öngondoskodó képességük növekszik, és közösségépítő programok indíthatóak több település kiválasztott képviselői számára.

6. Megvalósítási terv
7. a)A megye kiválasztása – javaslat: Fehér megye. Alternatív javaslatok összehasonlító elemzése és végül döntés.
8. b)Települések kiválasztása. A megye településeiből kiválasztani azokat, ahol min. 50 magyar él. A települések lelátogatása, kontaktszemélyek segítségével (pap, pedagógus, önkormányzatis, helyi civil). (Fehér megyében a 20-25 ilyen településre számítunk.)
9. c)Személyek kiválasztása. Első körben 3-3 személyt keresnénk meg minden faluban. Ennyi elég ahhoz, hogy beinduljon a fentebb leírt folyamat. Újabb személyek megkeresése csak egy további körben képzelhető el.
10. d)Interjúzás, fotózás. Legalább 3 személy dolgozik a programom, mert ha sokáig tart, az eredmény nem olyan hatásos. Interjúk lejegyzése, értékek leírása.
11. e)Honlap indítása. Egy megyei honlapra felkerülnek településenként külön az interjúk és külön az értékleírások. (A tárgyak esetében fotó és leírás. A szellemi értékek esetében hagyományok, leírások, de akár sajátos receptek is…)
12. f)A honlap bemutatása az illető közösségeknek. Amennyiben nem létezne helyben internet, akkor olyan faluban többet, ahol létezik. Beszélgetések, kapcsolatépítés. Kiemelni az elszármazottakkal való kapcsolat kérdését.
13. Futamidő
14. a)Program előkészítés. Munkatársak felkészítése (min. 3 interjúkészítő). Kb. 1 hónap.
15. b)Települések kiválasztása, végiglátogatása, személyek kiválasztása – 2 hónap.
16. c)Interjúzás – ha 25 településsel számolunk, akkor személyenként 8-9, egy hét alatt 2 településre ki lehet jutni. Interjúk lejegyzése. Összesen – 3 hónap.
17. d)Honlap előkészítése – már menet közben. Feltöltés is indítható menet közben. Vagyis 2 hónappal az interjúzás lezárása után.
18. e)Helyi találkozók – 1 hónap.
19. f)Összesen: 9 hónap.