Magyarlapád
Magyarlapád (románul Lopadea Nouă, németül Schaufeldorf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Magyarlapád község központja.
1030–1038 között így szerepel a forrásokban: contuli in Transsilvanis partibus villam Lapath. 1177-ben és 1202-ben Lapad, 1316-ban Lapad, 1317-ben Lapath néven említik.
Népesség/magyar lakosság: 1006/940
Adatok
A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Borbándi Erika tiszteletes asszonyt kérdezte Magyarlapádról. Az interjú a lapádi református paplak irodájában készült.
Magyarlapád
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
Lapád egy sziget-település, hiszen a szórványban egy kis magyar sziget. Magyar falu és román polgármestere van.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Szórványkollégium van.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Erről Zöldi Marci tudna beszélni, ő a hitelesebb, viszont van egy tejfeldolgozó üzem. Vannak még apró koporsós műhelyek, ezek kicsi, családi vállalkozások és 5-en, 6-on dolgoznak. A rendszer idején, Enyeden volt egy nagy szövetkezet, ami megszűnt, s az emberek haza jöttek, és akkor csinálták kicsibe, mert valamiből meg kellett élni. Egy adott pillanatban volt a faluban legalább 18 műhely, ilyen családi vállalkozások, amik koporsókat gyártottak. Romániában nagyon messze elviszik, a Dunáig le, vagy fel Botosani-ba is.
Régebben nagyon jól működött az állattartás, mára csak egy olyan ház van, ahol van fejőstehén és ló. Még 2-3 ló esetleg van, valahol elvétve a faluba. Van 3, 4, 5 gazda a falu végén, akiknek van 100-50-300 tehén, mert itt van a tejfeldolgozó üzem, és van ahová beadni a tejet. Emellett vannak a juhosgazdák is, 2-3 család ezt megőrizte.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Van szórványkollégium: az épület az egyház tulajdona, a benne futtatott programot pedig az Etnika végzi, és a gyerekek a helyi iskolába járnak. A támogatások két vonalon jönnek, egyházi és alapítványi vonalon, de főleg Magyarországról.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Vannak a népi mesterségek, ezáltal varrottasok, azonban az itt látható írásos kézimunkák nem helyiek. Lapádon nincs ilyen téren helyi, de szőttesek viszont vannak. Ilyen lapádi asszonyok által szőtt szőttes van jelenleg a templomban is. Az hagyományos. 2-3 asszony él még, akik szőttek, ilyen Bálint Sári néni is.
Könyv: Lapádi vendégségben címmel, tanulmányok vannak benne, sok információval: mesék, élelem, ruházat, szokások és hagyományok. És emellett fontos még a Józsi bácsi könyve is.
Van lapádi népviselet.
Egy fontos gyűjtő, aki összeszedett Lapáddal kapcsolatos információkat, az Józsi bácsi. Ő gyűjtötte a lapádi lelkészek fotóit is, a régebbi az 1814-1828-ban szolgáló tiszteletesről készült felvétel.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
A lapádi néptáncmozgalom vezetőjének nevezhetjük Sipos Ferencet. Ő az egyháznak a főgondnoka is. A másik személy, aki érdekes lehet, az egy molnár Feri Márton nevezetű ember. Ő polgármester is volt, most nincs ilyen tisztsége. Ő is igen járatos ezekben a dolgokban.
Van még Józsi bácsi, aki gyűjtögetett, komoly helytörténeti munkát végzett. Ő itt született, innen került el, apja lelkész volt, és neki szíve csücske volt, hogy Lapádról ezt a könyvet megírja.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Az a szokás (Józsi bácsi érdeme), hogy konfirmálásra, Virágvasárnapjára helyi viseletbe öltöztek a fiatalok. A fiúk viseletét már nem nagyon varrják meg (anyag és eszközhiány okán), gondot jelent(ett) a csizma beszerzése is. Ma már van egy olyan anyagtípus, ami az egykoron Lapádon használt anyaghoz kifejezetten hasonlít, többen ezt szerzik be és varrják meg a népviselet szerint, azonban néprajzos ezt a népviseletet még én nem hallottam elemezni, emiatt nem volt róla megfogalmazva az, hogy ez most érték vagy giccs?! Az tény, hogy a régi mintákat utánozzák, és a ruhát úgy varrják meg, ahogy azt anno is varrták, de az is biztos, hogy már nem ugyanabból az anyagból.
Vannak egyházmegyei kórustalálkozók is.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Van tánccsoport, ez a Gyöngypárta.Nem tudom, hogy ők egyesületként jelennek-e meg, ezt Hajnalkáék tudnák megmondani. A csoportban három korosztály van, és mindháromnak megvan a neve: egyik Törökbúza, s másik nem tudom mi…. Ezekben a csoportban mindent megtesznek, hogy a régi lépések meglegyenek a táncban, sőt, másfajta táncokat nem is tanítanak nekik, azért, hogy az ősrégi, lapádi tánc maradjon meg bennük és ne keverjék más stílusokkal, más táncokkal. Van egy Petőfi programos házaspár (Hajnalka és férje) aki beszolgál Lapádon, és ők is segítenek a táncpróbák rendszerességgel történő megtartásában.A fiatalok most nagy segítséget jelentenek, mind a ketten oktatnak. Ők a lapádi tánc mellett tanítanak egyebeket is, pl. mezőségit, de annak a népviseletét azonban nem viselik és nem is varrják meg vagy szerzik be. A táncoktatás nem volt mindig rendszeres, viszonylag felnőttek művelték, akik dolgoztak, viszont télen működött minimálisan.
Nyáron mindig van tánctábor, és nemcsak gyerekeknek, hanem akár fiatal házasoknak, idősebbeknek is, hogy üljenek össze.
Vannak a Piros Pántlikások: Sipos Ferenc, Szilágyi András, Turzai András. Ők lopták vissza a falu életébe a népzenét, Kallós Zoli bácsi unszolására. Ők mindarra koncentráltak, ami lapádi: zene, ének, tánc, viselet.
Van az Etnika Alapítvány, erről Sipos Ferencet tessék kérdezni inkább, mert ő ebben jártas az ő nevéhez fűződik ez az egész dolog. A szórványkollégiumnak is ő(k) a háttere.
Van kórus is, de abban nem én vagyok a jártas, hanem a férjem. A Dalárda régen is megvolt már, volt ennek hagyománya és énekeltek az asszonyok, aztán a 2000-es évek elején, amikor mi ide kerültünk, ez újraindult. Eleinte kerestük a zenetanárt, de aztán az asszonyok a tiszteletes úrt választották, így most ő a Dalárda vezetője.
Van Nőszövetség is, de ez az egyház keretén belül. Itt is vannak hagyományok, de azt nem tudom mondani, hogy a Nőszövetség tökéletesen működik. Nehéz egy közös időpontot is találni arra, hogy egy héten legalább egyszer találkozzunk, de ha van valami gyülekezeti alkalom, akkor megszólítom őket és megyünk főzni vagy színházba.
Van még a MISZ – Magyar Ifjúsági Szövetség. Ez még él, tevékenységet vállal, vannak benne emberek, akik foglalkoznak vele.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Az egyházközösségnek a hajdúnánási reformátusegyházközséggel van kapcsolata. Erdélyi kirándulásukkor akadtunk egymásra, és az óta tart ez a kapcsolat. A másik, van egy németországi kapcsolat, az úgy alakult, hogy van egy lapádi asszony, aki kikerült Németországba dolgozni, és kikötött az evangélikus-luteránus-református gyülekezetnél, s ott gondnok lett. Ő csalogatta a lelkészt, hogy jöjjön el az ő szülőfalujába, aki el is jött, fogadtuk, és így lett velük egy kapcsolat. Kétévente jönnek hozzánk, most ők hívtak vissza, idénre még mindig nem sikerült, hogy elérjünk. A német lelkész még gyűjtést is intézett azért, hogy az iroda újjáépítését elősegítse.
Régen talán Magyarbollyal volt kapcsolata a falunak, és voltak ilyen gyülekezeti kirándulások. Emellett a zsobokiakkal tartották a kapcsolatot a lapádiak.
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.
A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna,a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Molnár Feri Márton Zöldi egykori polgármestert kérdezte Magyarlapádról. Az interjú a lapádi református paplak irodájában készült.
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
1910-ben Lapádon élt 1000 magyar, és 2002-ben szintén majdnem 1000 magyar, a közösség elég stabil, de a globalizáció ránk is hat, a fiatalok elmennek.
Millió értékünk van. 900 körüli pogány sírok vannak a hegy mögött, annak a helynek az a neve, hogy Telek. A Telek lehetett Abony tulajdona, és hát Abony,egy Lapád melletti rész volt. Másik temetkezési hely a Gargány, a Füves Mápa, a Korhány. Van olyan helyiség név is, hogy Lepény mező, és milyen régi lehet, mert a kenyér elődje ugyebár a lepény. Lapád 1030 körül Gizella királynő tulajdona, ami később a Bakonybéli apátságnak lett adományozva, szóval ez nem egy pogány falu. Azt is megmerem mondani, hogy térítő útján István járhatott itt is, abban az időben. Asszony népe, vagyis a királynő népe, s van az Asszony erdeje, ekörül vannak szép helynevek, melyek csak magyarul léteznek: a Hét ág tere, a Táncos hegye, Asszony erdeje, kiskürtös, Nagykürtös, Kiskapu, Nagykapu, Bömbös, a Káposztás vár, Rapó, Sankaj – ezeket a helyneveket teljességében még nem gyűjtötték fel, de mindenki tudja még.
Az 1848-as forradalom idején a parókia tele van osztrák katonasággal és küküllőmenti felkelőkkel. Itt tudja meg Schwarzenau, hogy megjöttek Bemék. Ami megtörtént Enyeden, az nem történt meg Lapádon.
1897-ben volt egy tagosítás, mert az előtt kevés föld volt, amelyből csak az urak részesültek, s ezeket 1897-ben mind összehozták és a kisebb területekből nagyobbak lettek. Ezt például régebbi okmányokból, telekkönyvi kivonatokból és adásvételi szerződésekből tudtam meg.
1914-ben elviszik a nagyharangot, aminek olyan erős hangja volt, hogy leöntötték forró tejjel. Ez legendaszerű elmesélés, de így mondják. Ide vissza nem került.
1922-23-ban volt a nagy agrárreform, nincs nagygazda a faluban, mert nagyon kevés föld van kiosztva, de nem is volt sok, mert nem is volt amiből kiosztani
Az 1950-es években jön a társulat, és 1962-re jön a kollektivizálás. Mindent összegyűjtöttek, gépeket, traktorokat, mindent, s aztán nem volt mivel dolgozni és termelni.Mindenhol volt emellett külön gépállomás. Nálunk 89 után nem verték szét a kollektívet, nálunk ez alatt lett vagy 2-3 társulat, s az ott nagyjából el lett osztva.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
A falu előnye, hogy szegény volt, s nem voltak urak s nem kellettek így a szolgák sem. A falusi nép sem volt gazdag, a megdolgozandó határ is csak 500 hektárnyi volt.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Lapád kiemelkedői emberei pl. a Telekiek. Voltak jó tanítók régebb, mint Szakács Ida tanító néni az 1960-as évek végén.A papok közül is mindenkinek megvolt a saját jó fele. Én a tanítókat becsültem nagyra, abban az időben.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
A helyi értékek iránt én (Zöldi) érdeklődök, inkább a családi értékek iránt: adásvételi szerződések (1870-ből), családi okmányok, adományok, képek, egy tábla 1763-ból, letudom vezetni a családfát 1820-tól, ilyenek vannak.
A viselet fennmaradt, de volt egy nem ide valósi juhász, aki felvásárolta ezeknek a nagy részét. Még a lányok viseletéből maradt meg valami. Aztán a 80-as években tudatosult bennünk (Sipos Feri, Szilágyi Bandi) a népviselet és népzene, s neki fogtunk muzsikálni, alakítottunk egy csapatot. Akkor indult aztán minden, a tánccsoport is, meg minden. Csináltunk egy bulit is, egy fonót, s a fiúkat és lányokat népviseletben fogadtuk. Volt színdarab, amellé felálltunk mi is muzsikálni.
És még nagyon értékes a lapádi szőlő és bor is. Szép a színe, olajos, stb.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
10 évig én voltam polgármester, 2000-ig. Azóta végig román polgármester van. A politika elé vette a furfangos taktikáit, s azokkal megvezette az embereket.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezteSimon Eszter.
A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Sipos Ferenc vállalkozót kérdezte Magyarlapádról. Az interjú a Biomilk nevű vállalkozás irodájában készült.
Sipos Ferenc – Magyarlapád
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
A település története: írásos dokumentációt őriz a Bakonybéli Apátság. Ebben jelenik meg először a Magyarlapád név, mint Gizella királynő (Szt. István anyja) tulajdona, az 1020-as években és ezt adományozza a Bakonybéli Apátságnak. Lapád Asszonynépével és Abonnyal együtt jelenik meg, amik a lapádi községhez tartoznak, de Asszonynépe a magyarság szempontjából már kihalt. Emellett van itt egy Asszonyerdeje is, ami a nagyasszony erdeje lehet a mi logikánk szerint. A második bejövetelkor (Honfoglalás, 896) itt már éltek avarok és a magyarok úgy betelepedtek, hogy innen aztán el nem mentek. A legelőnek vannak olyan zónái, amelyek a mi, magyarok ősi vallásunkhoz tartozó elnevezésekkel bírnak: ilyen Táncoshegyes, Hét ág tele, Karhány (karhán = az ősi magyar temetkezési hely).
Régi templomunk egy falu fölötti hegyoldal tetején volt, mellette volt a Bömbös vidék. Ott vezetett el az országútja, amely a dombok tetején ment, nem pedig a völgyben, azért, mert ott volt az út a legszárazabb, és onnan le lehetett látni a völgyekre, veszély esetén. A jelenlegi templomunk több részben épült, viszont megőrízte a katolikus jegyeket. Harangunkat 1514-ben öntötték – Dózsa parasztfelkelés volt ekkor. Templomunkban a kazettás mennyezeten a II. Rákóczy Ferenc szabadságharc zászlajának a színei jelennek meg. Az 1848-49-es szabadságharcról egy írott emlékünk van, az egy sírkő.
Egyébként megjelentek az 1629-30-as években a Hajdúk is itt: máig vannak olyan nevek, hogy Székely István Hajdú.
1905-ben épült fel a református iskolánk, amelyet majd államosítottak. Ezt sikerült visszaszerezni, a földek és erdők mellett. Nem kaptuk vissza azt az iskolarészt, amik a románok építettek a 60-as években, de azért kárpótlást kaptunk.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
A község 7 faluból áll: 52 %-ban vagyunk mi magyarok, románok 48 %.
Mára már sok fiatal visszajön. Elmentek, ott megtanultak dolgokat, visszajönnek, és itthon kertészeteket nyitnak, és rengeteg ilyen vállalkozónk is van. Persze vannak olyanok is, akik elmennek Kolozsvárra, Vásárhelyre és nem jönnek vissza. Egyébként Lapád lakossága 500 éve is 1000 körül volt és most is 1000 körül van – Lapád ebből a szempontból nincs vészhelyzetben.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Van a szórványkollégium. Egyébként a kollégium és a civil szervezet összefügg, mert 1998-ban hoztuk létre az Ethnika Kulturális Alapítvány nevű civil szervezetet, hogy mi a népzene és néptánc kedvelői vagyunk.
Annak idején, egyetem után Kallós Zoli bácsinak a javaslatára jöttünk vissza és megalakult a Piros Pántlikás zenekarunk. Ebben az alapítók: én, Molnár Feri Márton Zöldi, Szilágyi András és Turzai András barátunk. Azért hogy ennek a táborszervezésnek törvényes kerete legyen, tudjunk pályázni, létrejött az Ethnika 1998-ban. Ez kinőtte a népzenét és néptáncot, aztán foglalkoztunk oktatással is, vagyis helytörténettel. Majd 2014-15-ben született meg az ötlet, hogy kezdjünk valamit a visszaigényelt egyházi épülettel. Így született meg a szórványkollégium ötlete, és a régi épületetfelújítottuk – Bánffy Farkas ilyen szempontból nagyon sokat segített, mert neki megvoltak a magyarországi kapcsolatai. A kollégiumban idén 22 állandó lakó van, bejáró vagy 30. Kb. 50-60 gyerek van, abból egy iskola megél.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
1994-ben kezdtem el egy vállalkozást, amelynek a fő tárgya az almatermesztés volt, 85 hektáron. Svájci kapcsolatok révén feldolgoztuk az almát és palackoztuk. Aztán áttértem a tejfeldolgozásra 1999 körül (ez a Biomilk vállalkozás). Az öcsém, Árpád foglalkozik a farmmal, a tehenészettel (500 tehene van), én foglalkozom a tejfeldolgozással. A régi TSZ-t alakítottuk át. A vállalkozásokban, vagyis a tehenészetben 15 ember dolgozik, és ezt vezeti Sipos Árpád, az öcsém, míg a tejfeldolgozásban 25-en dolgoznak. Külső bedolgozókkal kb. 50-en vagyunk, így a község legnagyobb munkaadói és adófizetői vagyunk a két céggel.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
A jelenlegi templomunk több részben épült, viszont megőrízte a katolikus jegyeket. Harangunkat 1514-ben öntötték – Dózsa parasztfelkelés volt ekkor. Templomunkban a kazettás mennyezeten a II. Rákóczy Ferenc szabadságharc zászlajának a színei jelennek meg. Az 1848-49-es szabadságharcról egy írott emlékünk van, az egy sírkő.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Józsi bácsi, Molnár Feri Márton Zöldi komám
Népviselet: mindkettő sajátos. A férfi viselet bele illik a vidékbe, ebben megvan a fehér harisnya, a keményszárú csizma, a buggyos ing. Konfirmáláskor a fiatalok mindig népviseletet hordtak, sőt, még a templomba járáskor is hordták. A Csoóri Programmal most viseletre pályáztunk, és akkor újra készíttetünk ruhát mind a táncosoknak, mind pedig a zenészeknek.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Józsi bácsi, Molnár Feri Márton Zöldi komám
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Falunapi rendezvény – a MISZ tagok segítik a szervezést
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Van a Piros Pántlikások zenekar (Ida tanító néni nevezte el a zenekart így, mert mindenik zenész hangszerére piros pántlika volt téve) és ennek intézményesített utódja az 1998-ban létrehozott Ethnika Kulturális Alapítvány nevű civil szervezet. Ennek én vagyokaz elnöke.
Emellett van a MISZ, a Magyar Ifjusági Szövetség. Ezt a fiataljaink csinálják, ők szervezik a falunapokat.
Volt még a Heuréka, de az már nincs meg: ez egy holland kapcsolat, olyan alapítvány, ami szintén az iskolát segítette. Jöttek a hollandok s támogatást ajánlottak fel, s ez a kapcsolat a Heuréka nevű civil szervezet alapján működött. Ez megszűnt a későbbiekben.
Van cserkészet is, amit a tiszteletes úr, Borbándi András vezet.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Hajdúnánás
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Molnár Feri Márton Zöldi volt Lapád polgármestere 1989 után, egészen 2000-ig, kb 10 éven át. Azóta egy állatorvos a mi polgármesterünk, egy román vezető. Akkoriban a céhesek jöttek ide, s azok úgy összehúzták a falut, hogy a magyar testvérek is egymásnak estek, és a konfliktusok következtében a szavazatukat még azért is a román jelöltre adták. Ezek a dolgok nem véletlenszerűen történnek.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.
Molnár Feri Márton Zöldivolt polgármester: „Lapád kiemelkedői emberei pl. a Telekiek. Voltak jó tanítók régebb, mint Szakács Ida tanító néni az 1960-as évek végén. A papok közül is mindenkinek megvolt a saját jó fele. Én a tanítókat becsültem nagyra, abban az időben.”
Borbándi Erikalelkész: „Egy fontos gyűjtő, aki összeszedett Lapáddal kapcsolatos információkat, az Józsi bácsi. Ő gyűjtötte a lapádi lelkészek fotóit is, a régebbi az 1814-1828-ban szolgáló tiszteletesről készült felvétel.”
A Lapádhoz tartozó kis faluban, Fugadon áll a Bánffy-kastély. A mai kastély elődje az 1700-as évek derekán épülhetett, de ezt teljesen átalakította br. Bánffy (VI.) Ferenc 1812-ben. Ezt az átépítést valószínűleg az 1784-es parasztfelkelés pusztításai tették szükségessé. A kastélyon még egy átalakítást végeztek 1937-ben is br. Bánffy (II.) Dániel és második felesége, zicsi és vásonkői gr. Zichy Mária Huberta megbízásából.
Bánffy Dániel, báró(Nagyenyed, 1893 – Bp., 1955): erdélyi nagybirtokos, az ellenforradalmi rendszer jobboldali politikusa, földművelésügyi miniszter. 1917-től 1940-ig erdélyi birtokain gazdálkodott. Észak-Erdély Mabyarországhoz csatolása után az erdélyi párt egyik vezetője és behívott Országgyűlési képviselő. 1940. dec. 30-tól 1944. márc. 22-ig a Teleki-, Bárdossy-, végül a Kállay-kormány földművelésügyi minisztere volt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarlap%C3%A1d
https://www.google.com/maps/place/Lopadea+Nou%C4%83/@46.2931328,23.8122867,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474bfd9d8e350e3f:0xdddb4720f5829755!8m2!3d46.2920158!4d23.8175113
http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard