A civil szféra és a politika kapcsolata

A civil szféra és a politika kapcsolata

Harmadik alkalommal csatlakozik Nagyszeben a magyarországi Kultúrházak éjjel-nappal című rendezvénysorozathoz, idén kulturális események-, közösségi találkozások-, néptánc bemutató-, illetve Farsangi Bál megszervezésével. A HÍD Egyesület által megszervezett eseménysorozat csütörtökön, 2019. február 14-én, este hét órakor kezdődik a Sörház utcai HÍD Magyar Házban.

 A rendezvény meghívottja Dr. Bodó  Barna, politológus, egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke tartott előadást A civil szféra és a politika kapcsolata címmel. Az előadás helyszíne Nagyszeben.

  • A civil szféra és a politika kapcsolata – előadás
  • Erdélyi Magyar Civil Évkönyv – könyvbemutató

Részletek itt: http://szeben.ro/kulturalis-iroda/esemenyek/kulturhazak-ejjel-nappal-nagyszebenben

 

Kisebbségvédelem Európában nyári egyetem

Kisebbségvédelem Európában nyári egyetem

Helyszín: Martonvásár- Budapest-Székesfehérvár

Időpont: 2019. július 7-12

A Kisebbségjogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet. A nyári egyetem tematikájában a kisebbségvédelem a nemzetközi és uniós jogi vetületeire, a nyelvhasználat és oktatási jogok kiterjesztésének kérdéskörére, illetve a kisebbségek politikai képviseletének témakörére fókuszál. Előadónak olyan jogászokat, politológusokat, szociológusokat és politikusokat kértünk fel, akik a terület elismert szakértői, széleskörű tapasztalattal, tudományos háttérrel rendelkeznek.

Kisebbségvédelem Európában nyári egyetem

 

Négyéves az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet Mozgalmas Keöpeczi Sebestyén József-év

Négyéves az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet Mozgalmas Keöpeczi Sebestyén József-év

Bírósági bejegyzésének négyéves évfordulóját ünnepli január 16-án az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet, mely ismételten mozgalmas esztendőt tudhat maga mögött. 2018-ban nemzetközi címertani konferenciát szervezett Sepsiszentgyörgyön, elnöke előadott Franciaországban a címertani világkongresszuson, Lengyelországban európai szakkonferencián, Jászvásárban az országos heraldikai kongresszuson és számos más rendezvényen. Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) születésének 140 éves évfordulója okán a szervezet számos tevékenysége által a címerművésznek állított emléket. Az Egyesületet partnerségében jelentette meg a sepsiszentgyörgyi Háromszék Vármegye Kiadó Szekeres Attila István Románia címere és Keöpeczi Sebestyén József című kétnyelvű kötetét.

Románia címere és annak alkotója, Keöpeczi Sebestyén József címmel nemzetközi címertani konferenciát szervezett az Egyesület Sepsiszentgyörgyön, Kovászna Megye Tanácsának támogatásával. A román és magyar heraldikusok részvételével tartott konferencián az szervezet elnöke Erdély címeréről értekezett és bemutatta Keöpeczi Sebestyén József címerművész munkásságát. Az alkalomra jelentette meg a Háromszék Vármegye Kiadó Szekeres Attila István Románia címere és Keöpeczi Sebestyén József című magyar és román nyelvű könyvét.

A franciaországi Arras városában október 2–5. között tartott 33. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson Erdély címerének útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást az elnök, korábban, a lengyel Címer- és Zászlótudományi Intézet által szeptember 6–8. között megszervezett 4. Európai Címer- és Zászlótudományi Konferencián a lengyelországi Cieszyn városában A székelyföldi közigazgatási címerek módosítása Erdélynek Romániával való egyesülését követően című előadását mutatta be angolul.

A jelezett témák román változatát az Egyesület elnöke előadta a május 10–12-e között Jászvásárban szervezett 18. Országos Genealógiai és Heraldikai Kongresszuson. Ugyanott bemutatta az általa szerkesztett, az Egyesület partnerségében a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában 2017 végén román nyelven megjelent Simboluri istorice secuiești (székely történelmi jelképek) című tanulmánykötetet, melynek címertani fejezetét ő maga, pecséttani részét Pál-Antal Sándor, zászlótörténeti fejezetét Mihály János írta.

A székelyföldi közigazgatási címerek módosításáról értekezett Szekeres Attila István a november 8-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókszervezete által a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében Határtalan tudomány – Tudomány határok nélkül címmel szervezett konferencián. Erdély címermadaráról tartott előadást a Székely Nemzeti Múzeum által november 28-án szervezett a magyar tudomány ünnepe rendezvényen.

A magyar zászló és címer napja (március 16.) alkalmából a Tortoma Önképzőkör meghívottjaként március 13-án Baróton tartott előadást a magyar jelképekről. Március 14-én az eredeti állapotába visszaállított sepsiszentgyörgyi 1848–1849-es emlékmű újraavatásán Szekeres Attila István ismertette Magyarország címerének történetét, majd este a Székely Nemzeti Múzeumban Magyarország címere a sepsiszentgyörgyi ’48-as emlékművön címmel tartott előadást.

A székelyek címerétől a székelyek zászlajáig címmel a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának idei közgyűlése keretében Sepsiszentgyörgyön szervezett konferencián tartott előadást.

A címerművész – 140 éve született Keöpeczi Sebestyén József címmel, a 24. Erdővidéki Közművelődési Napok keretében november 21-én a köpeci református templomban tartott előadást. Ennek összefoglalóját közvetítette az Erdővidék Térségi Televízió. Külön műsort szentelt Keöpeczi Sebestyén Józsefnek a Román Televízió Magyar Adása és a Bukaresti Rádió, melyekben Szekeres Attila István ismertette a címerművész életútját és munkásságát.

A Keöpeczi Sebestyén Józsefre való emlékezés idén is folytatódik. Február 8-án Csíkszeredában tart előadást az elnök, márciusban a Balassi Intézet szervezésében Bukarestben a címerművész alkotásainak digitális reprodukcióiból készülő kiállítás megnyitójával egybekötött előadást.

 

Sepsiszentgyörgy, 2019. január 14.

Dr. Szekeres Attila István,

a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja

az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet elnöke

Négyéves az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet Mozgalmas Keöpeczi Sebestyén József-év Négyéves az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet Mozgalmas Keöpeczi Sebestyén József-év

 

Mellékelt illusztrációk

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet címere

Szekeres Attila István előadás közben

Szekeres Attila István a címertani világko

 

 

Kós Károly-díjat kapott Bodó Barna

Kós Károly-díjat kapott Bodó Barna

Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított hagyomány jegyében ez év elején is megrendezték Nagyváradon az újévköszöntő ünnepélyt a volt egyházkerületi székházban, amely a múlt év óta immár teljes mértékben a Partiumi Keresztény Egyetemen zajló oktatás szolgálatában áll.

A 2019. január 12-i esemény emléktábla-avatással vette kezdetét az egyetem és az európai képviselői iroda szervezésében: a székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban ezúttal a vallásszabadság emlékévét örökítették meg.

Tudnivaló, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen iktatták a világon elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, ennek 450. évfordulója alkalmából 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította a Magyar Unitárius Egyház. Az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak kezdeményezésére a múlt év februárjában a magyar Országgyűlés a tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját, január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az emlékév lezárulásának alkalmával együtt leplezte le tegnap délután a Deák Árpádalkotta emléktáblát Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a nap díszvendége, Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke, autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott. A táblaállítás kezdeményezőjeként az erdélyi EP-képviselő a tordai országgyűlések vallásügyi törvényeinek jelentőségét világította meg a korabeli társadalmi és politikai viszonyok szövevényében, külön kiemelve Erdély első fejedelmének, János Zsigmondnak, valamint az erdélyi rendeknek a meghatározó szerepét abban, hogy világpremierként valósult meg a feudális kötöttségek nélküli, közösségi jogon alapuló, önkormányzati elvű felekezeti és vallásszabadság. A fejedelem portréja és a „szabad hazában szabad vallás” felirat tudatos célzatossággal kerültek fel az emléktáblára, amelynek avatása előtt Szabó László lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház előadótanácsosa a páratlan értékű tordai örökség méltatásával szolgált. Az avatót a 90. zsoltár eléneklése és a tisztelet koszorúinak elhelyezése keretezte.

Az emeleti díszteremben a Lászlóffyné Székely Melinda vezette Balettke Táncstúdió gyermekeinek előadásával vette kezdetét az újévköszöntő fogadás, amely eredeti célkitűzésének megfelelően a nagyváradi és bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit és szolgálattévőit hivatott közösségbe vonni, illetve hitünk és nemzeti öntudatunk szellemében útjára bocsátani az új esztendőt. A Szózat eléneklése után Kovács István lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója szolgált igei köszöntővel, a földi múlandóságok és a mennyei maradandóságok közötti ívre fűzve fel gondolatait a zsoltáros szavai mentén: „Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!”

Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a mögöttünk hagyott 2018-ra tekintett vissza, kegyelettel adózva azon jeleseink emlékének – szűkebb és tágabb pátriánkra való kitekintéssel, a teljesség igénye nélkül –, akik az elmúlt évben távoztak el közülünk „a minden élők útján”. Felidézte a főbb tavalyi nemzet-, bel- és külpolitikai történéseket, eredményeket, nem palástolva kétségeit és csalódásait az európai és a romániai fejleményeket illetően, kárhoztatva azokat a negatív folyamatokat, amelyeket az Európai Unió az ENSZ cinkosságával eltűr, sőt elősegít. E vonatkozásban méltatta a magyar kormány következetes és bátor helytállását, mert „nagy túlerővel állunk szemben”. Beszélt azokról a kezdeményezésekről is, amelyek az 1918–20-as centenáris események évfordulóján és mementójaképpen a román–magyar párbeszédet és megbékélést hivatottak szolgálni, a kölcsönös tisztelet és az erdélyi tolerancia szellemében.

A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiaharcának állását összegezve szólt azokról a veszélyekről is, amelyek az egyes nemzetrészekre és intézményrendszerükre leselkednek. Méltatta a magyar kormány által kidolgozott határok feletti együttműködési rendszert, külön kiemelte a családtámogatásoknak a külhoni magyarságra való kiterjesztését, valamint a gazdaságfejlesztési programokat. Az új esztendőre vonatkoztatva képviselőnk rövid politikai helyzetelemzéssel és esélylatolgatással szolgált, különös tekintettel az előttünk álló európai és egyéb választásokra. Küzdelem Európáért és Erdélyért – ezen feladatkiírás jegyében vázolta a főbb kihívásokat és teendőket, nemzeti és nemzetközi kitekintéssel. Orbán Viktor politikai bátorságát hozta fel példaként, majd Bibó Istvánt idézte: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni.” Halálának századik évfordulójához közeledve Ady Endre bátor és bátorító indulatával nézzünk elébe az új esztendőnek – mondotta Tőkés László –, és ahelyett hogy dezertálnánk, megszaladnánk, inkább népünk, hitünk, anyanyelvünk, fiaink, lányaink, családjaink, falvaink és városaink őrzőiként vigyázzunk a strázsán! „Csak akkor születtek nagy dolgok /, Ha bátrak voltak, akik mertek” – idézte a költőt.

A püspök Isten igéjével köszöntötte az új évet és a gyülekezetet, Malakiás prófétát idézve: „És feltámad néktek (…) az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt…” (4,2). Mint elmondta, ezt az igét olvasta föl a csíkszeredai börtönben is január 4-én, amikor a székelyföldi terroristaper ártatlan áldozatait felkereste. „Hiszem, hogy feltámad nekik az igazság napja, és gyógyulás lészen számunkra is, akik a börtön falain kívül szenvedünk fogságot a poszt-nacionálkommunista Romániában” – mondotta, leszögezve: bár az európai parlamenti szolgálata nemsokára véget ér, a munkát és a küzdelmet töretlenül folytatja itthon.

Szili Katalin azzal kezdte köszöntőbeszédét, hogy száz év múltán is ugyanazok a célok és törekvések itt, Erdélyben, amiket Kós Károlyék fogalmaztak meg a Kiáltó szóban, majd az összmagyarság kiszolgáltatottságáról beszélt a globális háttérhatalmak és klikkek szorításában. Szerencsére a közjogi egységesülés mellett ma már politikailag, morálisan és gazdaságilag is együtt van a nemzet. Szerinte a magyarság és a Kárpát-medence megerősödése a szomszédos államok számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség. „Ha az itteni magyar közösségek erősödnek, akkor Erdély is erősödik, ha Erdély erősödik, akkor Románia és az egész Kárpát-medence erősödik, ha a Kárpát-haza erősödik, akkor Európa is” – fejtegette a szónok, Dsida Jenőt idézve: „mindig magunkért, soha mások ellen”. Az autonómiaküzdelem és a szórványgondozás fontosságát hangsúlyozva a nyugat-európai fejlemények miatti aggodalmait is megosztotta a hallgatósággal. Külön méltatta Tőkés László történelmi szerepvállalását, akinek Románia is sokat köszönhet, hiszen ő nemcsak a magyarok, hanem a románok számára is a szabadságot jelentette.

Az est további részében átadták a Közjó Szolgálatában díjat a Nagy József Barna elnökölte Magyar Polgári Egyesületnek, amelyet Fleisz János történész, egyetemi tanár méltatott, elmondva: gyermek- és öregotthonok, nagycsaládosok segítését, a szórványban élő magyarok támogatását, előadások, konferenciák és sok más értékes program szervezését ismerték el ezzel.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly díját a 2018-as évre ketten kapták: Boros Zoltán televíziós szerkesztő, zeneszerző, előadóművész és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. Csáky Zoltántelevíziós szerkesztő, író, aki legendás időkben dolgozott együtt a díjazottal a román köztelevízió magyar szerkesztőségében, írásban küldte el laudációját. Boros Zoltán pár szóban és rövid zongorajátékkal köszönte meg az elismerést. A temesvári Szórvány Alapítvány elnökének, Bodó Barnának a laudációjával barátja és harcostársa, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szolgált.

A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Pálfi József rektor mondott új esztendei pohárköszöntőt, a Partiumi Keresztény Egyetem néhány új és jó hírével is megörvendeztetve a jelenlévőket.

temesvarihirek.ro/ Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

CÖF Civil Klub Nagyenyeden

CÖF Civil Klub Nagyenyeden

2018. január 17.-én Dr. Nógrádi György egyetemi tanár, szakértő tart előadást Nagyenyeden. A városban ez a második CÖF Civil Klub találkozó. A Nemzetbiztonság és az Európai Unió című előadásra minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.

CÖF Civil Klub Nagyenyeden

Fedezd Fel Kolozsvárt!- Díjátadó

Fedezd Fel Kolozsvárt!

A János Zsigmond Unitárius Kollégium adott helyet a Fedezd Fel Kolozsvárt! videópályázat díjátadójának

Lezárult a “Fedezd Fel Kolozsvárt! videópályázat középiskolások számára” a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége szervezésében.
A győztes személy megnevezésére az ünnepélyes díjátadáson került sor 2018. december 18.-án, a János Zsigmond Unitárius Kollégium dísztermében.
A Fedezd fel Kolozsvárt! videópályázat célja, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét Kolozsvár értékeire, látványosságaira, és hogy ösztönözze őket annak feltérképezésére, hogy mit jelent számukra városuk, mit jelent családjuknak, iskolájuknak.
A pályázat első kiadására a kolozsvári Apáczai Csere János és a Báthory István elméleti líceumok IX–XII.-es tanulói jelendkeztek. Idén az Apáczai Csere János Elméleti Líceumból és a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból jelentkeztek a versenyzők.
Hosszú távú célunk a versenyt megnyitni minden Kolozsváron tanuló magyar középiskolás számára.
A pályázók egyénileg, illetve maximum kétfős csoportokként vehettek részt a versenyen.
A zsűri tagjai: a Sapientia EMTE, Kolozsvár Média Tanszékének felkért tanára: Dr. Kassay Réka, drd. Simon Eszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, és a MCSZESZ munkatársa, valamint a pályázati munka felkészítőjét tartó Fotó Film médiás hallgató. A videópályázatra a képzést Kovács Nóra tartotta, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó- Film Média mesterképzés elsőéves hallagtója.

Díjazás:
Az ünnepségen a versenyzők könyvjutalmat, valamint
a helyezettek pénzjutalomban részesültek.

I. díj: Dimény Kristóf a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból: https://www.youtube.com/watch?v=xHJz_3A4evE&feature=youtu.be
II. díj: Ballai Álmos és Filep Rudamas Vahid az Apáczai Csere János Elméleti Líceumból: https://www.youtube.com/watch?v=P6whQc3SkB4
III. díj: Kerdtész Noémi a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból: https://www.youtube.com/watch?v=CkdlSXU51Q8

– A projektet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta –

Újságírói képzés a kolozsvári Válaszúton

Újságírói képzés a kolozsvári Válaszúton

 

Időpont:2018.09.07

Helyszín: Válaszút, Kallos Zoltán ház

 

Sajtó és tipográfia címmel szervezett újságírói képzést a Magyar Újságírók Országos Egyesülete a kolozsvári Válaszúton. A sorozat múlt év novemberében Nagyváradon kezdődött bánsági és partiumi sajtósok részvételével. A találkozóra azon kollégák jelentkeztek, akik a megjelenő újság vagy weboldal szerkesztésével, tördelésének technikai kivitelezésével foglalkoztak.

A képzés résztvevőit Szűcs László, a MÚRE alelnöke, valamint Benkó J. Zoltán újságíró (Várad/Erdélyi Riport) köszöntötték. A megnyitót követően minden jelen levő újság és civil szervezet képviselője bemutatta sajtótermékét, kiadványát. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a programra az idei Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet, valamint a civilportal.ro hivatalos honlapot mutatta be. Az ismerkedést követően sor került a sajtóanyagok és a kiadványok kiértékelésére. Ebben az esetben a MCSZESZ technikai jellegű tanácsokat kapott a hivatalos honlappal kapcsolatosan.

Az értékelések mellett a képzés-program tematikái között szerepeltek:

Tartalomhoz a formát vagy a formához a tartalmÚjságírói képzés a kolozsvári Válaszútonat?

Kortárs trendek az online tipográfiában

Helyi lapok korszerű arculata

Bodó Barnát, a sokirányú cselekvés szintézismesterét köszöntötték Kolozsváron

Bodó Barnát, a sokirányú cselekvés szintézismesterét köszöntötték Kolozsváron

Születésnapi kötettel köszöntötték barátai, kollégái, pályatársai Bodó Barna ny. egyetemi docenst, politikust, újságírót, politológust, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tiszteletbeli professzorát kedden délután Magyarország kolozsvári főkonzulátusán.

„Ez a könyv egyfajta tükör, és egy ilyen tükörre mindenkinek szüksége van” – fogalmazott Korsós Tamás konzul Az örökmozgó terei: Bodó Barna hetvenedik születésnapjára című kötetről. Hozzátette, a kiadvány lehetőséget nyújt az önreflexióra, és arra, hogy az ember korrigáljon, felkészüljön az irányváltásra, illetve megtalálja azokat az irányokat, amelyekben a személyisége, gondolata a közösség érdekében is kiteljesedhet.

Bakk Miklós docens, politológus elmondta, a kötet egyik szerkesztőjeként sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne egyetlen találó kifejezésben megfogalmazni annak az életpályának az összetettségét, amelyet méltattak a születésnapi olvasmánnyal, és végül Tonk Márton szerkesztőtársával a sokirányú cselekvés szintézismesterét választották.

“Bodó Barna a politika, a civil világ, az írás, a tudomány, az oktatás területén egyformán letett valamit az asztalra. És itt nem egyszerű átlépésekről, szerepváltásról van szó. Az ő esetében ennek a sokszerepűségeknek a lényege, hogy az egyik-másik terület tanuláságát mindig magasabb szinten hasznosítva tette meg a következő lépést”

– mutatott rá Bakk Miklós. Hozzátette, ezt a sokszerepűséget megpróbálták csoportosítani a kötetben.

Az első rész a Temesvár – szellem és palack címet kapta, és arra ad választ, hogyan vált egy háromszéki székely emberből temesvári közéleti szereplő, hogyan lett a tömbmagyarból a szórvány kutatója. Ezt követi az összetett szerepfelfogás, amelyben helyet kapott a politika, közélet, civil társadalom, tudomány, ennek a címe Kolozsvár – a közéleti régió. Az utolsó fejezet az Egyetem – a kontinuitás küzdelme, és ez nemcsak ahhoz kötődik, hogy Bodó Barna több mint 20 éve egyetemi oktató, hanem ez a fejezet kapcsolódik ahhoz is, hogy ő

egyrészt a magyar nyelvű egyetemi oktatás jogainak érvényesüléséért egyfajta civil társadalmi küzdelmet folytatott – ez a Bolyai Kezdeményező Bizottság tevékenységéhez kapcsolódik –, másrészt pedig számos helyszínen részt vett az egyetemi élet reformjához kapcsolódó vitákban – részletezte a politológus.

Kifejtette, ez a kötet az írások tartalmi sokszínűségével, valamint több generáció egymásmellettiségével is tükrözi azt a szintézist, amely Bodó Barna életpályájában szerepel. „Úgy érzem, ez a könyv talán igyekezett és sikerült méltóképpen tükröt tartania mindenki számára Bodó Barna munkásságáról” – mutatott rá Bakk Miklós.

Tonk Márton professzor, a Sapientia kolozsvári karának dékánja kiemelt egy gondolatot a születésnapi kiadványból: „Nos, e kötet köszöntő-szerzői szerint úgy tűnik, semmi mást, csak annak kimondását, hogy a példa, amelyet e heven év alatt felépített pálya sugall és argumentál, látsszék követhetőnek és követendőnek.”

A dékán röviden mesélt arról a véletlen, a Partiumi Keresztény Egyetemen történt találkozásról, amelynek köszönhetően Bodó Barna a 2000-es évek elejétől a Sapientián tanít. „Bár Bodó Barna idén formálisan nyugdíjba ment, ugyanannyi órát tart, mint ezt a lépést megelőzően. És úgy gondolom, hogy még hosszú időn keresztül a tanszékünk hasznos tagja marad” – mondta Tonk Márton.

A sepsiszentgyörgyi születésű Bodó Barna örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben elég sok ilyen típusú kiadvány jelent meg nálunk is, bár a magyarországi kulturális szokásoktól kicsit eltérően, mert ott hatvanévesen nagyon sokan megkapják a születésnapi kötetet, és utána „kicsit elfelejtik” őket.

A professzor szerint a hetven év azért sokkal érdekesebb és kellemesebb, mert ennyi évesen az ember már nyugdíjasnak számít, így ha még mindig akarnak róla könyvet írni, annak más üzenete van. „Köszönöm a kollégáknak, hogy megszületett ez a könyv, és azt is köszönöm, hogy előbb elhozták Temesvárra a születésnapomra, majd másodjára is bemutattuk egy beszélgetős műsor keretében, és most harmadízben ismertetjük. Nagyon örülök annak, hogy erre sor került, hiszen egy kötet akkor él, ha arról a közönség is tudomást szerez” – hangsúlyozta Bodó Barna.

Bodó Barnát, a sokirányú cselekvés szintézismesterét köszöntötték Kolozsváron Bodó Barnát, a sokirányú cselekvés szintézismesterét köszöntötték Kolozsváron Bodó Barnát, a sokirányú cselekvés szintézismesterét köszöntötték Kolozsváron

Tonk Márton, Bakk Miklós és Bodó Barna (kronika.ro – Bede Laura)

Forrás: www.kronika.ro 

Együtt kell építenki a demokráciát

Együtt kell építenki a demokráciát

December 15-én koszorúzással és román–magyar kerekasztallal emlékeztek meg Temesváron a napra pontosan 29 évvel korábban megindult eseményekről. Mint köztudott, a romániai nacionálkommunista rezsim ellen szavát több rendben felemelő, annak kisebbség- és egyházellenes politikáját leleplező és elítélő Tőkés László egykori temesvári református lelkipásztort családjával együtt folyamatosan megfigyelték, zaklatták, fenyegették az 1980-as években, a világi és egyházi hatóságok fellépése végül az állásából való elmozdításába és kitelepítésébe torkollott. A hatalmi intézkedés ellen kibontakozó temesvári tiltakozás, a város magyar reformátusainak, illetve más nemzetiségű és felekezetű lakosainak szolidaritása dacára a belügyi szervek nem álltak el szándékuktól, ami népfölkeléshez, illetve annak fegyveres megtorlásához vezetett. Hiába deportálták 1989. december 17-én a Tőkés családot a szilágysági Menyőbe, a temesváriak diktatúraellenes összefogása és az események eszkalálódása az egész Romániára kiterjedő antikommunista lázadásba fordult, kiváltva a Ceaușescu-diktátorpár december 22-i menekülését. A nevükhöz köthető rezsim megbukott, s megkezdődött az ország demokratizálása, bár a kommunista visszarendeződés és a többségi nacionalista kizárólagosság máig kétségeket ébreszt azokban, akik mélyreható rendszerváltozásban reménykedtek.

Az 1989-es forradalmi eseményekben részt vett és áldozatot hozott temesváriak előtt hajtottak fejet tegnap a belvárosi református palotánál az emlékezők, sűrű hóesésben. Rövid kétnyelvű beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke felidézte és méltatta a korabeli etnikum- és felekezetközi szolidaritást, majd egyes egyházi, politikai és civil szervezetek reprezentánsai koszorúkat helyeztek el az épület falán lévő, magyarul, románul, németül és szerbül nyelven feliratozott emléktábláknál. A tisztelgők elénekelték a Te benned bíztunk… kezdetű zsoltárt, majd elindultak a Gyárváros negyedbeli Új Ezredév Református Központba, ahol emlékezéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetést tartottak Az 1989-es temesvári népfelkelés öröksége: román–magyar szolidaritás címmel.

Az itteni rendezvény házigazdája ez évben is Gazda István lelkipásztor volt, aki az adventre is tekintettel köszöntőbeszédében az 1989-es népfölkelés szikrája és a bibliai betlehemi csillag között vont képletes analógiát, a szabadításra és beteljesülésre való várakozás jegyében. Szilágyi Zsolt politológus, aki a 80-as évek végén Temesváron volt egyetemista, moderátorként azzal vezette fel az eszmecserét, hogy összefoglalta: mit is jelentett a diktatúra, mit kellett megdönteni 1989-ben, hogyan kezdődött a visszarendeződés a következő évben, miként működött a nacionálkommunista diverzió és milyen ma a román–magyar szolidaritás. Ez utóbbit kérdésként vetette fel, ismertetve az októberben Kolozsváron aláírt nyilatkozatot, amelyben román és magyar közéleti személyiségek közösen kérik, hogy Nagy-Románia megalakulásának a centenáriuma nyújtson teret mindkét közösség reményeinek beteljesítésére. Ezt tegnap bárki aláírhatta a helyszínen.

Tőkés László ezúttal is történelmi dimenziókba helyezve domborította ki az 1989-es események jelentőségét, valamint az akkor megnyilvánult – bár nem előzménytelen, de mégiscsak csodálatos – interetnikai és vallási szolidaritást. Utóbbiról szólva kiemelte: Temesváron a vallási ökuméniának és toleranciának valóságos kultusza volt még az ateista diktatúra éveiben is, ez máig ható kivételes jelenség, amely nem vált sajnos általánossá Romániában. Felidézte: 29 évvel ezelőtt a református templomba hetente 600-700 ember zsúfolódott be a vasárnapi istentiszteletekre, és a reformátusokhoz elsőként a közeli román baptista gyülekezet hívei csatlakoztak. A szabadságért zajló tüntetéseken pedig gyakran skandálták azt, hogy „van Isten”. A temesvári vallási felekezetek vezetői legalább tíz éven át együtt emlékeztek vissza 1989 decemberére. A püspök fontosnak nevezte az egykor Temesváron megnyilvánult keresztény, ökumenikus szellemiség fenntartását, mert „ma Európa keresztény gyökereit vonják kétségbe”.

Román nyelvű felszólalásában Tőkés László beszélt azokról az erőkről és intézményekről, amelyek az 1989-es forradalom kisiklatásában és a többségi nacionálkommunizmus továbbéltetésében élen jártak az elmúlt három évtizedben, a saját személyének, egykori rendszerváltó szerepvállalásának lejáratását is megemlítve. Rámutatott: a posztkommunista kurzusnak egyik fő törekvése „Temesvár szellemiségének” – amelynek szerves része volt a román–magyar szolidaritás – szétrombolása volt, s ennek sajnos a többségi nemzet és a román értelmiség részéről csak igen kevesen próbáltak gátat szabni. Külön kiemelte és méltatta ezek sorában a Temesvár Társaságot (Societatea Timișoara), amely emlékezetes 1990 márciusi kiáltványában nemcsak az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozat pozitív ígéreteit tette magáévá, hanem a diktatúrát váltó román demokrácia fejlődési irányát is megszabta, a rendszerváltozás iránti igényeket is kimondta. A proklamáció 4. pontja például a népek együttéléséről fogalmazott meg európai léptékű és érvényű elveket – emlékeztetett a püspök, hozzátéve: a Temesvári kiáltvány közel harminc év múltán sem vesztett időszerűségéből, hiszen Temesvár forradalmi szellemének ébren tartása ma is kívánalom, a kommunizmus és a kirekesztő nacionalizmus elleni küzdelmet folytatni kell, a romániai demokrácia és jogállam pedig igencsak képlékeny.

Amikor 1989-re emlékezünk, akkor román–magyar vonatkozásban az egységre, a megbékélésre, a közös európai és keresztény gyökerekből kisarjadó eszmei konvergenciákra,  nemkülönben  – erdélyi vonatkozásban – a közös hazában és államban érvényesülő közös érdekekre alapozva kell megfogalmaznunk elvárásainkat és reményeinket – mondotta Tőkés László, arra kérve-biztatva mindenkit, hogy „a vallási és kulturális pluralizmus földjén a jó román–magyar viszonyt őrizve és ápolva építsük együtt a demokráciát”.

Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke felidézte: a temesváriak 1989-ben nem a magyar Tőkés László, hanem egy temesvári polgártársuk mellett álltak ki. Olyan polgártársat láttak benne ugyanis, aki azt mondta ki, amit ők is éreztek, de nem mertek kimondani. Azt is hozzátette: 1989-ben a közös ellenség kovácsolta össze a románokat és a magyarokat. „Anélkül is összefoghatnánk, hogy közös ellenségünk legyen” – jelentette ki, megjegyezve: nemcsak a felejtéssel kell megküzdeni, hanem azon a „külön beszéd” ellen is, ami ellentétes román és magyar narratívát honosított meg olyan témákban is, amelyekben szinte teljes egyetértés volt 1989 decemberében!

Ramona Băluțescu temesvári író úgy vélte: a keresztény egyházak közül az ortodox a legkevésbé fogékony az ökumenizmusra. Sajnos nagyon jelentős erő dolgoztak azon az elmúlt években, hogy a 89-ben leomlott etnikumközi kerítéseket visszaépítsék, bizonyos „kasztrendszerek” alakuljanak ki obskurus érdekek mentén, a legendás bánsági ökumenizmus múlóban van, sőt maga Temesvár és népe is kétségbeejtő átváltozásokat szenvedett. Arra biztatta az egyházakat és híveiket, hogy a görögkeleti arrogancia ellenére keressék egymás kezét és fogjanak össze.

Bodó Barna politológus, egyetemi oktató arra figyelmeztetett, hogy a románoknak és magyaroknak nagyon is érdekükben állna együtt keresni a válaszokat a globalizmus kihívásaira. A globalizációval járó individualizmus nem kedvez a szolidaritásnak és közösségi együttműködésnek sem, de egyéb destruktív hatásai is számosak. Érdemes lenne ugyanakkor összehangolniuk az Európai Unió átalakításával kapcsolatos álláspontjukat, és közösen léphetnének fel akár az ukrajnai román és magyar nemzeti közösségek védelmében is.

A meghívott előadók mellett rész vettek a kerekasztalon az 1989-es Temesvári Emlékbizottság egyes tagjai is, közülük Tolnay István és Balaton Zoltán szólalt fel, előbbi az egymásrautaltság imperatívuszáról, utóbbi pedig arról beszélt, hogy nem becsüljük meg kellőképpen „nemzetünk és hitünk hőseit”. Bódis Ferenc református esperes és Mihail-Cătălin Regea, a Temesvár Társaság alelnöke is üdvözölte a részvevőket, majd Szabó László előadótanácsos adta át a Magyar Unitárius Egyház köszöntését, felidézve a 450 éves tordai vallásbékét és annak idei jubileumi évét. Az alkalmat megragadva átadta Tőkés Lászlónak az egyház legutóbbi ünnepi zsinatán számára megítélt díszoklevelet és emlékérmet.

A megemlékező rendezvény és román–magyar kerekasztal a Miatyánk két nyelven történő elmondásával zárult.

Fedezd Fel Kolozsvárt!- Díjátadó

Fedezd Fel Kolozsvárt!- Díjátadó

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem második alkalommal szervezi a Fedezd Fel Kolozsvártvideópályázatot.
A pályázat célja, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét Kolozsvár értékeire, látványosságaira. A pályázat ösztönzi továbbá a fiatalokat annak feltérképezésére, hogy mit jelent számukra városuk, mit jelent családjuknak, iskolájuknak.
A pályázók köre: A versenyre a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum, illetve a János Zsigmond Unitárius Kollégium IX., X., XI., és XII.-es tanulói jelentkeztek.