HU
Erdély,  Hírek,  Hírek rólunk,  Programok és projektek

Erdélyi Civil Akadémia Vincze Loránt RMDSZ EP-képviselővel, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökével

Az Erdélyi Civil Akadémia keretében dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) elnöke meghívására Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője tartott előadást Temesváron Az őshonos kisebbségek és Európa címmel. Az érdekes rendezvényre a Bolyai Szakkollégiumban került sor december 9-én, pénteken.

Vincze Loránt EP-képviselőt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökét dr. Bodó Barna mutatta be az egybegyűlteknek, azzal a megjegyzéssel, hogy az 1990-es évek elején éppen ő volt az, aki az RMDSZ -t a FUEN-ben elsőként képviselte. Vincze Loránt újságíróként kezdte szakmai pályafutását, majd az utóbbi tíz évben a külpolitikában, a magyar és az európai kisebbségvédelem témakörében dolgozott. 2016 óta tölti be a FUEN elnöki tisztségét, ebben az időszakban vitték sikerre a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést az RMDSZ javaslatára, Kárpát-medencei és nemzetközi partnerekkel.

Előadása során Vincze Lóránt felidézte a Minority SafePack (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) európai polgári kezdeményezés történetét, amelynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részévé váljanak. Ahhoz, hogy a kezdeményezéssel az Európai Bizottság (EB) érdemben foglalkozzon 2018. április 3-ig összesen több mint egymillió hiteles aláírást kellett összegyűjteni az Európai Unió (EU) legalább 9 tagállamában. „Hatalmas felelőssége volt annak, hogy összegyűl-e az 1 millió aláírás – mondta Vincze Lóránt. – A kudarc egy ember vállát nyomta volna, vagyis az enyémet, a siker az osztható, abban sokan vállalnak szerepet. Nagyon-nagyon nehéz volt az aláírásokat összegyűjteni, elsősorban azért, mert nem volt abban tapasztalatunk, hogyan kell több országban aláírást gyűjteni. Ha lett volna mindegyik országban egy helyi szervező csapat, amely teszi a dolgát, ahogy mi Erdélyben az aláírásgyűjtést megszerveztük, akkor nem lett volna gond.” Vincze Loránt elmondta, hogy Európa nagy részében a kisebbségvédelem abban merül ki, hogy vannak szervezetek, amelyek évente megkapják a költségvetési támogatást, van intézményi keret, iskolahálózat, kulturális intézmények, amelyeket működtetnek és kész. Közben ők is asszimilálódnak, elfogynak, de az kiveszett belőlük, hogy ez ellen harcolni kell. Végül az történt, hogy az RMDSZ itthon tapasztalatot szerzett csapata elment Dániába aláírásokat gyűjteni, ahol végül egy turisztikai vásárban sikerült a szükséges számú aláírást megszerezni. „Mi a magyar nemzetért, a közösségeinkért írtunk alá, de ugyanez Baszkföldön vagy Németországban nem hangozhatott el. Mindenkihez a saját nyelvén kellett szólni, adott pillanatban már 35 nyelven zajlott a kampány” – mondta Vincze Lóránt. Végül 9 országban – Románia, Magyarország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Olaszország, Bulgária, Spanyolország, Dánia – gyűlt össze a szükséges számú aláírás, és a hajrában még 200 ezret összegyűjtöttek az 1 millió aláírás felett, mert tudták, hogy az aláírások 15-20 százalékát nem fogják hitelesíteni. 2021 elején az Európai Bizottság viszont úgy döntött, hogy nem indul jogalkotás a csomagba foglalt javaslatok alapján, azzal az indoklással, hogy erre nincsen szükség, mert az európai kisebbségek már minden jogot megkaptak, amire szükségük van. „Valójában arról van szó, hogy Franciaország, Spanyolország, Görögország, Románia és Szlovákia, ahol jelentős nemzeti kisebbségi közösségek élnek, ellenzi ezt a folyamatot, tovább él a nemzetállami megközelítés, amely elutasítja a nemzeti kisebbségek egyenrangú polgárokká nyilvánítását” – mondta Vincze Loránt.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága néhány napja visszautasította a Minority SafePack indítványát, hogy az EP foglalkozzon az őshonos kisebbségek kérdésével, a kezdeményezéssel sikerült a kisebbségi témát az Európai Parlament napirendjére emelni, a képviselők 75%-a támogatta a Minority SafePack javaslatait, sőt, az új német kormány koalíciós megállapodása is elkötelezi magát a kisebbségvédelem mellett. Az aláírásgyűjtési kampány során sikerült nemzetközi támogatókat szerezni a kisebbségvédelmi kezdeményezésnek, amit a jövőben hasznosítani lehet.

Végül egy újságírói kérdésre válaszolva Vincze Loránt azt is elmondta, mi áll Ausztria vétójának a hátterében, amellyel meggátolta Románia felvételét a schengeni övezetbe. „Románia egyértelműen teljesíti a schengeni feltételeket, amelyek kizárólag a határok védelmére vonatkoznak. Alaptalan az állítás, hogy a törvénytelen migráció Románán keresztül zajlik, a migránsok alig 1%-a jutott be Ausztriába Románián keresztül. Az osztrák vétó az Alsó-Ausztriai választásokkal kapcsolatos: a napokban egy közvélemény-kutatás látott napvilágot, amely szerint rosszul áll a kormánypárt szénája, és ezzel próbálták a maguk oldalára állítani a választókat“ – mondta Vincze Loránt. Ez kísértetiesen emlékeztet arra a stratégiára, amikor valamelyik hazai párt, szorult helyzetben, előveszi a „magyar kártyát”…

 

A cikket írta: Pataki Zoltán, Nyugati Jelen