A Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 10-én Kötő Ferenc Barna lelkészt kérdeztem, Búzásbocsárdról. Az interjú a nagyenyedi református egyházmegyén készült.

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

Búzásbocsárd Karácsonyfalva mellett van, ott kell letérni a főútról. Ez egy kicsit úgymond „eldugottabb” falu, itt nagyon munkás emberek vannak, kifejezetten dolgosak. Amikor oda kerültem, meg is lepődtem, hogy szinte minden harmadik vagy negyedik háznál traktor van és valami ilyesmivel foglalkoznak. Tehát van a mezőgazdaság és emellett ott vannak a környéki nagy cégek is, ahol dolgoznak, de ha egyik sincs, akkor mennek külföldre, pl. Németországba és onnan jönnek haza. Ilyen szempontból a fiatal generáció, mármint a 25-30 éves generáció is abban gondolkodik, hogy kint dolgozik azért, hogy haza jöhessen és itthon építsen házat. Vagyis visszatérnek.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

Magyarok: 452-453 lélek van, aki református, de egészen 500-ig biztos, hogy van magyar, mert van egy íratlan szabály, hogy ha a férj magyar református, akkor a feleség is az lesz. Amilyen vallású és etnikai hovatartozású a férj, oda megy a feleség is. És akkor így veszítettünk el egy csomó magyar református nőt, gyülekezeti tagot, és nyertük is újakat. A másik példa az, hogy román, ortodox hölgyek magyar református férfit vettek el, és akkor átvették ők a vallást. Van olyan gyülekezeti tagunk, hogy a férje már meghalt, de ő még mindig hozzánk jár templomba, mert ő református lett, ért magyarul, nem tud olyan jól, de azért ott van.

Egyébként én most azt látom, hogy a magyarság száma növekszik. Nem rég egy megyei politikustól hallottam ezt a felmérést, hogy a megyének két olyan falva van, amelyben a populáció nő, és az egyik Búzásbocsárd. nyilván ott van a magyar, a román és a cigány fél is, de nálunk is látom azt, hogy egyre többen vállalnak maásodik vagy harmadik gyermeket.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Van óvoda, és van egy-négy, ez összevont. Most van egy nagy projektünk, van egy új épületünk, amit gyülekezi központként fogunk használni, és abban szeretnénk működtetni az óvodát és az egy-négy osztályt is. Az az épület egy nagy lehetőség, ott egy szellemi, kulturális, vallási központot szeretnénk megvalósítani és működtetni. És vannak olyan egyének is, akik a hagyományőrzésben és az ehhez hasonlókban otthon vannak.

Könyvtárról magyar vonatkozásban nem tudok, mert a magyarokon kívül azért mások is vannak, ugye 1500 román, 500 magyar és 300 cigány…

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

Itt a gazdasági helyzet elég jó, mert dolgosok az emberek. Van ugye a mezőgazdaság, aztán emellett Németországot vagyis külföldöt járják, és vannak a környéki nagy cégek és ott dolgoznak.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Hát a templom az egy 700 éves épület, más ehhez hasonló épület nincs, hanem inkább családoknál vannak értékek, mert pl. van egy nagyon régi suszter szék, varrottasok vagy szőlőprés, tehát ilyenek. Hétköznapi értékeket ott mindenképp lehet találni. Alpolgármesterünk, presbiterünk is, és ő nagyon jól ismeri a falut, ő tudja, hogy hol és mit lehet találni. Ő Gábor Árpád.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála

Nos, hát igen, Gábor Árpád az, aki ilyen dolgokban otthonosan mozog és őt meglehet kérdezni ilyen szempontból. Sőt, ugye említettem én egy videót, és nagyjából abból is ki lehet majd indulni, hogy mi volt akkor. Nagyjából az van most is. Most akarunk pl. néptáncot indítani – végülis már elindítottuk, csak most volt egy pályázati lehetőség a magyar állam felől, ez a Csoóri Sándor-féle, és akkor mostmár sikerülni fog folytatni. Emellett sikerült a második Búzásbocsárdi Napokon fellépni is a tánccsoporttal, úgy hogy ez nagy büszkeség ilyen szempontból.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

A presbiterük, Gábor Árpád.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Igen, tehát vannak a Búzásbocsárdi Magyar Református Napok. Tavaly volt az első, idén a második. Ez abból áll, hogy 3 nap, amelyben van kulturális és hitmélyítő program. Az első nap ifjúsági, dicsőítő koncertek vannak, minden este van evangelizációs igehirdetés, vacsora. Második nap, Szombaton kórusokat hívunk, vagy egyéb kulturális előadást tartunk, mondjuk kolozsvári színészekkel, művészekkel. Vasárnap néptánc előadások, és minden este istentisztelettel zárul a rendezvény. Emellett még megszervezzük a Nőnapot, ez önszerveződő és erre igényt is tartanak a gyülekezeti hölgyek. Ez tulajdonképpen csak egy közös étkezés és beszélgetés, de ez nekik fontos.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Nem tudok róla.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Igen, ez a Felsőzsolcával fenntartott kapcsolat, aminek örülünk, mert nagyon sikeres. Az embereket kicsit nehezen lehet kimozdítani, mert a falu is félreesőbb, míg a falusi ember is helyhez kötöttebb az állatai miatt, de amikor végül sikerül őket kimozdítani, akkor már jobban belekapcsolódnak ebbe a fajta kulturális kapcsolatépítésbe.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Hát, biztos lenne még, amit el lehetne mondani, de inkább érdemesebb pár másik embert is megkérdezni. Az élettörténettel kapcsolatban is lenne olyan szeély, aki meséljetne, ilyen pl. Szilágyi Ida néni, ő tudna mesélni és emellett ő varrottasokat is készít. Ugyanakkor ott van Gábor Árpád is, aki presbiter és alpolgármester is egyben.

Az interjút készítette és lejegyezte: Simon Eszter