1545938_446132658848345_1308282267_n-e1423258578541

Bárdi Lajos: Érvelés és tárgyalástechnika – Beszámoló

2017. május 11.-én megszervezésre került az érvelés és tárgyalástechnika képzés, amelyet dr. Bárdi Lajos, budapesti főiskolai tanár tartott a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem rektori hivatalának egyik előadótermében. A körülbelül négy órás képzésen hatan vettünk részt. Ebből kifolyólag is nagyon közvetlen hangulatban telt el, szinte észre sem vettük, hogy mennyire gyorsan elrepült az idő.
Szimulációs és szerepjátékokon keresztül kipróbálhattuk azt, hogy egy-egy állítás mellett, vagy éppen egy állítás ellen milyen jól tudunk érvelni, mennyire tudjuk meggyőzni társainkat állításpontunk helyességéről. A játékos feladatok mellett kitértünk a konfliktuskezelésre, ennek az öt fajtáját érintettük, megvizsgáltuk azt, hogy mi hogyan oldunk meg egy konfliktushelyzetet, melyek az erősségeink és gyengeségeink, hogyha konfrontációról van szó. Harmadik témaként a testbeszédre, gesztusokra és mimikára is kitértünk, hiszen a testbeszédünk nagyon sokszor többet elárulhat rólunk egy tárgyalás, de akár egyszerű beszélgetés során is, mint maguk a kimondott szavaink, érveink. Milyen egy jó tárgyalóterem, milyen típusú tárgyalások vannak, egy tárgyalás során ki hova ül, kinek milyen pozíciója van? Ezekre a kérdésekre is közösen kerestük a választ. A résztvevők nevében elmondhatom azt, hogy egy nagyon hasznos, interaktív képzésen vehettünk részt, amely a továbbiakban akár szakemberként, de magánszemélyként is a javunkra válhat.

 

 


CIVIL VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS

 

A magyarországi közéletben komoly hullámokat keltett a kormány kezdeményezése, hogy az évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi támogatást be kell jelenteni hivatalosan és fel kell tüntetni a szervezet honlapján.

Rengeteg vélemény hangzott el pro és kontra. Nem kívánunk beállni a sorba, egyik oldalon sem kívánunk agitálni.

Érdekel viszont az erdélyi magyar civilek véleménye.

Sértőnek, a szervezeti szabadságot veszélyeztető javaslatnak tekintik-e erdélyi magyar civil szervezetek, ha a nagy, 20 ezer eurót meghaladó összegű támogatásokat be kell jelenteni és fel kell tüntetni?

 

SZAVAZZON az alábbi linkre kattintva:

https://goo.gl/forms/evo4iqD9Q7LzKXaU2

 

Kérjük, szavazatukat április 29-ig leadni. Előre is köszöni

 

a MCSZESZ elnöksége


A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2017 első felében tervezett programjaiból:

  1. Civil Évkönyv 2016 – könyvbemutató

Időpont: március 9

Helyszín: Csíkszereda

  1. Civil Évkönyv 2016 – könyvbemutató

Időpont: március 10

Helyszín: Székelyudvarhely

  1. dr.Bárdi Lajos: Érveléstechnika- és beszédtechnika képzés

Időpont: Május közepe

Helyszín: Kolozsvár

  1. Az egyetemisták szociális kérdései – Konferencia

Időpont: Május második fele

Helyszín: Marosvásárhely

  1. Civil Önkormányzati Együttműködés

Időpont: egyeztetés alatt

Helyszín: Szatmárnémeti

 

*A programtervezet módosulhat.

Részletekkel hamarosan jelentkezünk.

További információk:

www.civilportal.ro

civilkv@gmail.com


Civil Évkönyv

Az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat mutatják be

Közel ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett – önkormányzati vagy civil szervezéssel megvalósuló – sokadalmak, fesztiválok, magyar napok sora.

magashegyi underground vn 006_b

Az évkönyvben a Csíkszeredai Városnapokról is olvasható tanulmány

Az erdélyi fesztiválokat, helyi ünnepeket vizsgálják az Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott Erdélyi Magyar Civil Évkönyv szerzői. A kötetet Csíkszeredában március 9-én mutatják be 18 órától a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában.

„A fesztiváljelenség az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött. Körülbelül ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett sokadalmak, fesztiválok sora. És ezeket jó volt számba venni, hiszen ha egy ilyen méretű jelenségről beszélünk, az önmagában is fontos. De ha arra gondolunk, hogy egy fesztivál bizonyos életkörülmények közepette, például szórványban, a végeken, alighanem az illető közösségnek az egyik legjelentősebb ünnepe, ahol ő magyarként jelen lehet, akkor ennek még a korábbinál is nagyobb a jelentősége” – hangsúlyozta Bodó Barna, a kötet szerkesztője.

Az évkönyv része a Csíkszeredai Városnapok elemzése, Székely Kinga Katalin dolgozata is, amelyben bemutatja a kezdeteket, a szervezőket, kitér arculati elemekre, a programok jellegére.
A tanulmányok között találjuk többek között a Szent György Napok, a szilágysomlyói Báthory Napok, Aradi Magyar Napok, Vásárhelyi Forgatag, Kolozsvári Magyar Napok, székelyudvarhelyi városnapokról szólóakat is.

„Minden szerző fel volt kérve, hogy egységes szempontok szerint egy bemutatót készítsen az illető település városnapjáról. Nem összehasonlító jellegű tanulmányok ezek, hanem inkább egy prezentációja annak, hogy jelenleg az erdélyi magyar közösségek milyen jellegű eseményeket szerveznek, amelyeknek  közösségépítő erejük van. Erdély-szinten megfigyelhető, hogy egyre nagyobb szerepet vállalnak a civil szervezetek és intézmények a városnapok szervezésében, az azonban elmondható, hogy a székelyföldi városokban – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda – az önkormányzat sokkal nagyobb szerepet vállal ezeknek a rendezvényeknek a szervezésében, mint a szórványban. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy általánosabb, több réteget is megszólító rendezvényt szervezzenek” – mondta Székely Kinga Katalin. Rámutatott, a Csíkszeredai Városnapok szervezői is úgy állítják össze a programokat, hogy mindenki megtalálja a számára kedvezőt, amelyen részt tud venni. És nem csak a városlakók, hanem a város vonzáskörzetében található kisebb településekről érkezők is célcsoportot képeznek.

Napok, fesztiválok, sokadalmak a sajtóban című fejezetben a különböző rendezvényeket, fesztiválokat, ünnepeket mutatják be – köztük a csíksomlyói búcsút is –, a harmadik fejezet pedig az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat, falunapokat sorolja fel.  A szerkesztő rámutatott, magyarul még nem jelent meg könyv, amelyik így tárgyalja a fesztiváljelenséget. A szakirodalom minden olyan eseményt besorol a fesztiválokhoz, amely az illető közösség számára ünnep jellegű.

„Maga a fesztiváljelenség ebben a formában a tizenkilencedik század végén jelentkezett. Az első nagy fesztivál, amire vissza szoktunk utalni, az a bejrúti zenei fesztivál, aztán a salzburgi, de a szegedi szabadtéri színházi fesztivál is a koraiak közé tartozik, hiszen a húszas évektől kezdődően szervezik. A kötet struktúrája megmutatja, hogy tanulmányokat azokról írtunk, amelyek kimondottan a városi közösségnek a szórakoztatását, identitásépítését szolgálják. Az esettanulmányok után a sajtó-összeállítás következik, majd a kötet végén közel kétszáz városi és háromszáz vidéki fesztiválról közlünk adatokat, hogy mióta szervezik, ki a főszervező, és milyen közösséget szolgál az illető fesztivál” – magyarázta Bodó Barna.

A kötetet a szerkesztő bevezető tanulmánya vezeti fel, amelyben igyekszik körbejárni a jelenséget. Mint fogalmazott, a kötetben lévő anyagok alapján megállapítható, hogy a városnapokat általában az önkormányzatok szervezik, illetve hogy vannak olyan városnapok, amelyek keretében a magyarságra is odafigyelnek, de a magyar lakosság esetenként ezt nem tartja elegendőnek. Ezért Szatmáron is megtartják évről évre a Partiumi napokat, vagy Aradon is külön Aradi Magyar Napokat szerveznek.

„Ahogy haladunk a tömbből a szórvány felé, mind nagyobb a civil társadalom szerepe. A két legnagyobb fesztivál – a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok, illetve a Kolozsvári Magyar Napok – között az a hatalmas különbség – méreteiben, programjában, jelentőségében –, hogy a Szent György Napok mögött a városi önkormányzat és minden intézménye ott van, miközben a Kolozsvári Magyar Napokat, amely körülbelül  egy hét alatt hatvan-hetvenezer embert mozgat meg és a rá költött anyagi forrás is azonos, mint Szentgyörgyön, teljesen civil szervezetek tartják kézben. Tehát a civil szervezetek felnőttek ehhez a szerephez és ma már képesek nagyon nagy jelentőségű fesztiválokat szervezni. Harmadik következtetésként, nem tudunk különbséget tenni a nagyobb és kisebb városok, települések között, hiszen nagyon kis településeknek is van fesztiválja, illetve olyan településeknek is van fesztiválja, ahol a magyarság már-már szinte csak jelképesen létezik. Resicabányán körülbelül ezer magyar él, és ők úgy gondolják, hogy szükségük van fesztiválra, ezért szervezik a Resicai Magyar Napokat. Úgy tűnik, hogy a közösségek élni akarása ebben a kérdésben megmutatkozik, és ennek csak örülni lehet” – összegzett Bodó Barna.

A Székelyhon tudósítása  a Civil Évkönyv bemutatókról itt olvasható:

http://szekelyhon.ro/magazin/az-erdelyi-fesztivalokat-sokadalmakat-mutatjak-be


_DSC0957

Civil Évkönyv Bemutatók Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

Egyre több a fesztivál. Nemcsak nálunk, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be, hanem szerte a nagyvilágban. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése.

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtó összeállításban. Természetesen, minden jelentős székely település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

Bemutatók:

Csíkszereda: 

Helyszín: Hargita Megyei Kulturális Központ

Időpont: 2017. március 9., 17 órai kezdettel

Résztvevők: Bodó Barna, Székely Kinga Katalin

Házigazda: Ferencz Angéla igazgató

Székelyudvarhely:

Helyszín: Városi Könyvtár

Időpont: 2017.március 10, 17 óra

Résztvevők: Bodó Barna, Sólyom Andrea

Házigazda: Szőcs Endre igazgató

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


_DSC0954

Civil Évkönyv bemutató Szatmárnémetiben

Könyvbemutató Szatmárnémetiben

Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015

Szerte a nagyvilágban egyre több a fesztivál, nálunk is, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése._DSC0960

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtóösszeállításban. Természetesen, minden jelentős erdélyi település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

A Partiumi Magyar Napokat Szabó Kinga Mária mutatja be és elemzi egy szépen illusztrált tanulmányban.

A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Bodó Barna.

Célunk a kötettel, hogy bemutassuk a jelenséget, hogy mi minden történik Erdélyben – 500 tételes fesztivál-adatbázis egészíti ki a kötetet – és ebben a közös keretben fel tudjuk mérni, hogy az utóbbi években miként alakult tájainkon a fesztiváljelenség.

A kötetet bemutatóján részt vesz Bodó Barna és Szabó Kinga Mária.

Házigazda: Kereskényi Sándor.

_DSC0957

 

Könyvbemutatóra Szatmárnémetiben, 2017. febr. 23. 17 órakor került sor.

 


Napok, fesztiválok, sokadalmak

Novemberre már jórészt elcsitultak a különböző témájú, magyar vonatkozású erdélyi fesztiválok, a város- és falunapok hullámai, de ha visszatekintünk egész évre, akkor roppant érdekes számokkal találkozunk. Ki gondolta volna, hogy szűkebb pátriánkban egyetlen esztendő alatt több mint kettőszáz városnap és háromszáz falunap kinálta a szórakozást, sőt mi több, ezeket a rendezvényeket bizonyos kritériumok szerint, bizonyos rendező elvek alapján, tudományos szempontokból lehet vizsgálni és belőlük tanulságos következtetéseket levonni. Már pedig a közel háromszázötven oldalnyi terjedelmű, nagyformátumú, nemrég megjelent Erdélyi Magyar Civil Évkönyv úttörő módon éppen ezt teszi. A könyv szerkesztőjének, Bodó Barnának, a kolozsvári Sapientia Egyetem oktatójának bevezető tanulmánya, különböző forrásmunkák alapján, úgy határozza meg a kulturális fesztivált, mint rendszeres, nyilvános ünnepet, amit a közösség tagjai szerveznek és világos, egyértelmű közösségi támogatást is élvez. A szerkesztő rámutat, hogy noha bizonyos kultikus jellegű ünnepek végigkisérik az emberiség egész történetét, maguk a kulturális fesztiválok a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején jelentek meg és ezek tekinthetők a mai fesztivál mozgalom gyökereinek. Ide sorolhatók az 1876-os keltezésű, Bayreuthi Wagner-napok, az 1895-ös velencei biennále, de akár az 1930-ban induló Szegedi Szabadtéri Játékok is. Sokáig –hangsúlyozza a szerző – csak a jelentős, nemzetközi léptékű rendezvényeket tekintették fesztiváloknak, de a turizmus igényei és az emberek egyre szabadabb és globális mozgása alakítottak ezen a szemléleten, sőt mi több, a helyi értékek mentén létrejövő rendezvénysorozatok széles skálája egészítette ki a képet. Bodó Barna és szerkesztőtársai, Szabó Lilla és Szémán Emese Rózsa, a kolozsvári  Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott és az egyik jónevű nagyváradi nyomdában napvilágot látott erdélyi magyar fesztiválkönyvet három részre tagolták: az elsőben a sepsiszentgyörgyi Szent György napoktól kezdve mondjuk a szilágysomlyói Báthory Napokon át egészen a nagyváradi Szent László Napokig mintegy húsz tanulmányszerző foglalkozik általában a jelenséggel és térségenként, városonként a helyi jellegzetességekkel, a másodikban a különböző napok, fesztiválok, sokadalmak sajtóvisszhangjait gyűjtötték össze, míg a harmadikban egy nagyon érdekes statisztika tartalmazza külön a városnapok és külön a falunapok jegyzékét, méghozzá könnyen kereshetően, megyénként csoportosítva és mindenhol feltüntetve a rendezvény pontos nevét ugyanúgy, mint az indulás esztendejét, illetve a fő szervező nevét. Ebből aztán kiderül, hogy miközben fél tucatnyi fesztivál eredete Erdélyben mintegy harminc-negyven évre tekinthet vissza, addig a nagy rajzás ideje különösképpen kettőezer, vagyis az ezredforduló után következett be egyrészt a vallási ünnepek, másrészt a különböző történelmi és más jellegű helyi hagyományok újra felfedezésével. Bodó Barna úgy vélekedik, hogy ezeken a sokadalmakon a közösségi élmény és az önépítő jelleg, a helyi közösség életképességének és erejének a felmutatása a meghatározó, szórványban pedig igen nagy és jelképes szerepe van a közterek újboli visszafoglalásának, a birtokbavétel lépcsőfokainak. Egyszóval, roppant érdekes a könyv és mielőtt nekilátunk a jövő évi fesztiválok tervezésének, érdemes belelapozni a legfrissebb Erdélyi Magyar Civil Évkönyvbe, mert sok-sok hasznos tapasztalattal és ötletforrással találkozunk.

Bővebben:

Napok, fesztiválok, sokadalmak


MCSZESZ Projektek: 2005-2016

Projektek

 

Megalakulása óta a MCSZESZ az alábbi fontosabb projekteket valósította meg:

2005

 Összefogás és érdekérvényesítés? / Împreună pentru dezvoltarea societăţii civile. – Támogató: Fornetti

2006

Kommunikációval és közösségfejlesztéssel a hatékony civil összefogásért – Támogató: Communitas

2007

Civil portál létrehozása – Támogató: Szülőföld Alap

2008

Partnerség és forrásteremtés az Európai Unióban – Támogató: Communitas

2009-10

A Kárpát-medencében működő civil szervezetek első integrációs projektje, a Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum, záró nyilatkozatát, a Kolozsvári Civil Nyilatkozatot 250 szervezet támogatta aláírásával. Támogató: Nemzeti Civil Alapprogram

2010

A Civil Fórum konferenciák főszervezője a kezdetektől az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány volt, ezek szervezésében a MCSZESZ a megalakulása óta szerepet vállal, és amikor a korábbi főszervező, az ERMACISZA már nem vállalta a Fórum szervezését, 2010-ben átvállaltuk, és megszerveztük Marosvásárhelyen. Partnerszervezet: Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Marosvásárhely. Támogatók: Szülőföld Alap, MOL, Maros Megye Tanácsa, Marosvásárhely Városi Tanácsa, Richter Gedeon.

2011

Civil Fórum konferencia Marosvásárhelyen. Partnerszervezet: Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület Marosvásárhely. Támogatók: Szülőföld Alap, Eurotrans, Maros Megye Tanácsa, MOL, Marosvásárhely Városi Tanácsa, Böszörményi Zoltán.

2012

Civil Akadémia. Támogató: Bethlen Gábor Alap

Helyi szerepvállalás és civil integráció. Támogató: Bethlen Gábor Alap

2012-13

Civil karaván. Partnerszervezet: Nők a Magyar Nemzetért, Budapest. Támogató: NEA Budapest

Civil Akadémia. Folytatódik a program. Társszervező: Százak Tanácsa Budapest. Támogató: Százak Tanácsa Budapest

2014

Erdélyi magyar civil stratégia – Az erdélyi magyar civil szervezetek számára még nem sikerült kidolgozni és elfogadtatni egy közös civil stratégiát. Erre különösen nagy szükség van a mai helyzetben, amikor igen sok civil szervezet vezetői érzik azt, hogy magukra maradtak, nincs olyan civil hálózat, amelyre tudnának támaszkodni. Erdélyben a működő civil szervezetek száma ma a 8 évvel korábbinál jóval kevesebb, nem éri el az 1500 szervezetet. Ez igen alacsony civil szervezeti sűrűséget jelent, amin változtatni kell. A projekt tervezete nem kapott támogatást.

2015

Civil Információs Centrum (CIC) beindítása Kolozsvárt. Cél a határokon átnyúló kapcsolatok erősítése. Partnerintézmény: Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Budapest. Támogató: Századvég Alapítvány révén az Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest

Civil Együttműködési Tanács – kolozsvári iroda beindítása. Támogató: Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány

2016

Civil Információs Centrum (CIC) – a 2015-ben beindult tevékenység folytatódik.

Civil Együttműködési Tanács – kolozsvári iroda. Partner: Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány Támogató: Rákóczi Szövetség.