MACISZESZ

mcszesz hírek

A hálózatépítés fontosságát hangsúlyozták azok a nemkormányzati szervezetek képviselői, akik három eseményen is részt vehettek az elmúlt hétvégén, 2019. október 25-27 között. A találkozókon összességében közel kétszázan gyűltek össze, amire eddig nem volt példa a környéken, igazi hálózattá szerveződve tapasztalhatták meg az összetartás és közösségépítés felemelő érzését.

„Regrutabál” Magyarlapádon

Szombaton este nem katonákat, hanem a néptánccsoportok vezetőit és a környékbeli néprajzi adatközlőket toborozta össze Sipos Ferenc, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnöke, mindazokat, akik a népzene és a néptánc segítségével küzdenek hagyományaink és nemzeti identitásunk megőrzéséért.

Az „öreg harcosok”, ahogyan az alapítvány elnöke nevezte őket, már régóta ismerik egymást, hiszen Fehér megyében több olyan alkalom, regionális rendezvény van, ahol találkozhatnak, gyakorlatilag nemcsak a vezetők, hanem már a táncosok is ismerik egymást. A lapádi találkozó célja az volt, hogy – az Erdélyi Hagyományok Háza létrejöttének apropóján -, Fehér megyében is kialakítsanak egy olyan hálózatot, amely még szorosabbra fűzheti az eddig kialakult kapcsolatokat. Vacsora közben a résztvevők megbeszélhették gondjaikat, elújságolhatták sikereiket, sőt a további kapcsolatépítés konkrét cselekvési tervét is kidolgozták. Például elhatározták, hogy négy-öt szomszédos falu néptánccsoportjai ezután még sűrűbben fogják látogatni egymás rendezvényeit és támogatják egymást a profi néptáncoktatás biztosítása érdekében is. Az Ethnika Kulturális Alapítvány irányítása alatt működő Pirospántlikás Zenekar és a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport pedig még több településre el fog menni táncházakat, folkkocsmákat szervezni. Itt Sipos Ferenc arra a Hagyományok Háza által támogatott, Látogatóban elnevezésű programsorozatra utalt, amelynek keretében az idén több településre, így Búzásbocsárdra, Bethlenszentmiklósra, Nagymedvésre, Magyarózdra, Magyarpéterfalvára, Torockószentgyörgyre látogattak muzsikálni, a helyi magyar közösséget erősíteni.

A Magyarlapádi Szórványkollégiumban megszervezett találkozót a helyi gyerekek néptáncelőadása, majd a késő éjszakába nyúló táncház tette igazán hangulatossá. Az eseményen jelen voltak a régi és az új Petőfi-programosok is, Hajdara Tamás és Hajdara-Herczeg Hajnalka illetve Komáromi Kristóf és Kádár Kata, akik következetes, kitartó munkájukkal sokat segítik a szórványban működő néptánccsoportokat. Miután ismertették a Petőfi-program lényegét, jelenlétükben beszélték meg a jelenlevők, hol lenne szükség hasonló ösztöndíjasokra, besegítőkre.

A  találkozó sikerét érzékelve, Sipos Ferenc elhatározta, hogy minden évben megismétli a „regrutázást”, amely egyben jó alkalom lesz a néptáncmozgalom  éves tevékenységének „barátok közti” kiértékelésére is.  

Németországi máltaisok Enyeden: Hogyan tovább, segélyszervezet?

Az országos Máltai Szeretetszolgálat a román-német partnerkapcsolatok megerősítése és felfrissítése céljából szervezett háromnapos konferenciát 2019. október 25-27. között. Enyed nem először ad otthont egy ilyen kaliberű eseménynek, hiszen a helyi máltai szervezet országos szinten is a legaktívabbak közé tartozik. A találkozón a szeretetszolgálatok 55 elkötelezett tagja vett részt; az eseményt megtisztelte jelenlétével Luel Sdorff Michael, a Máltai Szeretetszolgálat kelet-európai kapcsolatokért felelős képviselője.

„Enyeden a szeretetszolgálat otthon van!”- mondta Lőrincz Helga alpolgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy a német partnerek látták azt, hogy Romániában is egyre inkább szakosodik a segélyszervezetek tevékenysége, ezért felmerült a kérdés, hogy ebben a folyamatban hogyan találják meg helyüket, hogyan építhetik tovább a több évtizedes kapcsolatokat, a mai társadalmi igényeknek megfelelően. A németországi Máltai Szeretetszolgálat számára is immár nyilvánvalóvá vált, hogy lejárt a mindenféle egyszerű segélyek ideje, ezért arra a kérdésre próbálták megtalálni közösen a választ, hogyan lehet másképp, magasabb szinten fejlődni és ezáltal megfelelő súllyal megmaradni a civil szférában, miközben a fő cél továbbra is minél több nehéz helyzetben található ember megsegítése.

Fari Palkó Ilona, a helyi Máltai Szeretetszolgálat vezetője, összegezte a megbeszélések eredményeit: „ Arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a partnertalálkozót minden évben meg kell tartani, felváltva Németországban és Romániában, hiszen feltétlenül szükség van az együtt gondolkodásra, a sikeres projektek bemutatására, és ezt ebben a formában lehet megoldani. A kapcsolatépítés mindig emberfüggő, 25 éve folyamatosan nagyon sokat tanultunk a németektől és nem titkolom, hogy továbbra is szükségünk van arra, hogy fogják a kezünk”.

Civil összefogás: hálózatban dolgozva megmaradni a szórványban

  1. október 27-én, vasárnap délután, Ladányi Árpád Fehér megyei RMDSZ elnök felhívására (aki egy személyben egyesületi elnök is és ugyanazon a napon egy színes íjászati programot is megvalósított), szinte hiánytalanul megjelentek a megyében működő civil vezetők. A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház tanácstermében, a Communitas Alapítvány által támogatott rendezvényen így köszöntötte őket a kezdeményező: „Úgy szólok önökhöz, hozzátok, mint közösségünk azon tagjaihoz, akik tudásukat, munkájukat, tapasztalatukat önként és minden ellenszolgáltatás ellenében a közösség rendelkezésére bocsájtanak. Az önök, a ti tevékenységetek nélkül szegényebbek lennénk, életünk sekélyesebb volna. Dolgoztok a közösségért és ezért sok esetben csak kritikákat kaptok, méltányolást, elismerést pedig igencsak ritkán. Tisztelem és becsülöm bennetek azt, hogy ennek ellenére nem hátráltok meg, nem adjátok fel, hanem végzitek tovább rendületlenül azt a munkát amiről tudjátok, hogy a közösségünknek szüksége van, amiről tudjátok, hogy fontos. Szerepvállalásotokkal közösségünk megtartásához, megmaradásához és építéséhez járultok hozzá.” Ladányi Árpád kihangsúlyozta: a megyében több, mint 50 magyar egyesület és alapítvány működik, ezek igencsak aktívak és a társadalom szinte minden területét lefedik.

Az eseményen részt vett Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) elnöke is, akit a résztvevők közül sokan már jól ismertek a  Bethlen Gábor Alap által támogatott, az egész Fehér megyét lefedő Közösségépítés – értékmentéssel című projekt révén és amelynek keretében elkészítették az itteni egyesületek adatbázisát. Arra is sokan emlékeznek, hogy Nagyenyeden Civil Klub keretében jött létre egy érdekfeszítő találkozó, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) támogatásával.

Bodó Barna örömmel állapította meg, hogy más szórványmegyékhez képest, mennyire aktívak a Fehér megyei civil szervezetek: „ Nem hittem volna, hogy ennyien összegyűlünk ma!…Azért vagyunk itt ilyen sokan, mert szeretjük a közösségünket. A szórványban olyan kevesen vagyunk, csak akkor tudjuk megélni igazából a közösségi életünket, ha hálózatban dolgozunk. Elég sokat járom Erdélyt, de azt a fajta összekapcsolódást, amit itt látok, kevés helyen tapasztalom. A szórvány a nemzet határa, de ez a legtörékenyebb, ha ezt feladjuk, akkor Kolozsvár kerülhet ebbe a helyzetbe.” Bodó Barna arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a határ folyamatosan beszűkülőben van, néhány peremvidéki végvár, a hatékony magyar civil szerveződés hiányában, már szinte teljesen feladta, ilyen például a Zsil-völgye, majd hozzátette: „Nem várjuk, hanem elvárjuk, hogy az anyaország is támogasson, mert azért cselekszünk, hogy a nemzet kulturális határait megvédjük”.

A kerekasztal-megbeszélésen olyan fontos problémák kerültek kielemzésre, mint a szervezetek megfiatalítása, az alvó és inaktív szervezetek helyzete, közös szándéknyilatkozat elfogadása egy-egy döntő kérdésben, egymás rendezvényeinek népszerűsítése, önkéntesek toborzása, az uniós támogatáshoz való hozzáférés esélyei, a legkorszerűbb forráslehívásról, projektmenedzsmentről és kommunikációról szóló továbbképzések szükségessége, a hosszú távon való gondolkodás és a saját források biztosítása a pályázatfüggőség megszüntetése érdekében. Természetesen elhangzottak a pozitív példák is, amelyek közül legaktuálisabb az Iskola Alapítvány által támogatott délutáni oktatás, amely szinte hét év kemény munka eredménye és amely több magyar iskolát, tagozatot is megmenthet a megyében.

Basa Emese