57c963ae5aefa_meghivo

Somai József 85 éves

85 éves Kolozsvár és Erdély egyik legismertebb közéleti személyisége, a ma is aktív Somai József. E neves alkalomból Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság közös szervezésében megtartandó ünnepségen kívánja őt felköszönteni, amelyre Önt is szeretettel várjuk.

Helyszín: a Főkonzulátus Rendezvényterme (Kolozsvár, Főtér 23. szám, belső udvar).
Időpont: 2016. szeptember 9., péntek, 16 óra.


533591b235a76_civilforum

Civil Fórum – Erdélyi Civil Társadalmi Lap

A Civil Fórum 13. éve megjelenő civil társadalmi lapunk. A civilek számára készülő szakmai kiadványok szerepe a demokratikus átmenet minden korszakában igen fontos. Az átmeneti időszak jellemzője a túldimenzionált politikai szerepvállalás, ugyanakkor a stabil demokrácia világosan megfogalmazott, képviselt, olykor a politika kontrolljaként működő civil álláspont nélkül nem képzelhető el. A CF lap megjelenését és kiadását jelentős mértékben elősegítette, hogy az erdélyi magyar civil szervezeti élet sok szálon kötődik a magyarországi, romániainál fejlettebb civil világhoz.

Tovább


Civilek határon innen és túl

Negyvenegy szervezet küldötteinek részvételével rendezte meg a Délalföldi Regionális Alapítvány (DARA) a NeKED (Nemzeti Kulturális Együttműködés Délen) c., Kárpát-medencei nemzetközi civil találkozót. Az Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Őrvidékről, Muravidékről és Magyarországról érkezett vendégek 2014. június 27-29. között immár negyedszerre találkoztak, de első alkalommal tanácskoztak a zsombói József Attila Községi Házban. A programok helyszíne Zsombó és Ópusztaszer.  

Tovább


2

Kolozsvár fiataloknak

Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa

így döntött az Európai Ifjúsági Fórum 2012 novemberében. Kolozsvár a hatodik az európai ifjúsági főváros – Rotterdam, Torino, Antwerpen, Braga, Maribor és Thesszaloniki – után.

Tovább


58074a1e56edd_ek1

Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015

Kiss Dénes

 

Az erdélyi fesztiváljelenségről

 

Bodó Barna (szerk.) Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2016

A kötet címében szereplő évkönyv kifejezés kissé megtévesztő, hisz míg az évkönyv rendszerint tematikusan szerteágazó tanulmányok gyűjteményét fedi, ez esetben egy tematikusan szigorúan egy konkrét jelenségkörre, a fesztivál-szerű ünnepi eseményekre, a város- és falunap-szerű rendezvényekre fókuszáló kötettel állunk szemben. Egy olyan rendezvénytípusra irányítja tehát rá a figyelmet e kötet, amely az utóbbi negyedszázadban igen elterjedté vált – ezt az elterjedtséget jelzi a könyv egésze, de különösen a könyv végén található adatbázis, amelyben összesen 469 ilyen rendezvényről találunk adatokat (a rendezvények száma a valóságban valószínűleg nagyobb, mivel ez az eredmény csak azokra a rendezvényekre vonatkozik, amelyekről interneten is információk érhetők el).

Tovább


Migráns álom – őshonos dilemma

Értjük-e a helyzetet?

Én nem értem. Nem értem például azt, ami pár napja Szabadkán történt. Augusztus végén három migráns támadott meg két 16 éves szabadkai fiatalt a város központjában, a Patria Szálló közelében, amikor a fiatalok szállást keresni segítettek a menekülteknek. A szabadkai középiskolások egy parkban beszélgettek este kilenc óra tájban, amikor három migráns odament hozzájuk, és azt kérdezték, hol tudnának éjszakára megszállni. A társaságból egy testvérpár elkezdte nekik magyarázni, merre van a Patria Szálló, azok nem értették, ezért elkísérték őket. A lány ott maradt a parkban, s – mint később elmondta – néhány pillanattal később az egyik fiú véres fejjel tért vissza. A fiú lehajolt, hogy bekösse a cipőfűzőjét, amikor az egyik migráns elővett egy szikét és megvágta a fiú fejét, egészen a füléig. Aztán elmenekültek. A testvére elrohant vízért és megpróbálták elállítani a vérzést, majd kihívták a mentőket, akik a helyi közkórházba szállították a sérültet. A fiatalt vágási sérüléssel és enyhébb térdzúzódással látták el, majd hazaengedték. A történtek után a fiatalok már nem találkoznak a szokásos helyükön, mert azt mondják, nem érzik magukat biztonságban, a saját városukban.

Tovább