Fehér Ferenc hagyatéka

„Fehér Ferenc hagyatéka a vajdasági fiatalok öröksége”

A neves vajdasági költő, műfordító és publicista születésének 91. és halálának 30. évfordulójára emlékeztek szerdán este Újvidéken.

Nagyfény, Topolya, Verbász, Szabadka, Újvidék és Doroszló – egy nemzetközileg elismert életút állomásai. Fehér Ferenc nemcsak bejárta a bácskai településeket, de tolla nyomán Európa is megismerhette a vajdasági táj hangulatát – hangzott el a neves költőnk tiszteletére rendezett megemlékezésen, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács szervezett meg tegnap este Újvidéken.

Fehér Ferenc gondolatait a Zentai Magyar Kamaraszínház színészei. Az Újvidéki Városi Köztemetőben található síremléknél a költő születésének 91. és halálának 30. évfordulójára emlékeztek az egybegyűltek. A vajdasági magyar irodalmi élet egyik legkiemelkedőbb alakja Ács-Fehér Manda számára szeretetteljes édesapa volt: „Egyszer kérdezték, hogy ha úgy el tudnám képzelni, hogy melyik az a hely, ahol az életembe a legboldogabb voltam. Én azt válaszoltam, hogy az az ő ölelésében volt.”

Fehér Ferenc Nagyfényen született. Az elemi és a polgári iskolát Topolyán végezte, 1944-ben a verbászi, 1945 elején a szabadkai gimnáziumba iratkozott, majd az újvidéki Tanárképző Főiskola magyar szakos hallgatója lett. A szárnypróbálgatásokat követően 6 évig az Újvidéki Rádió munkatársa volt, majd a hatvanas évek elejétől a haláláig a Magyar Szó napilapnál tevékenykedett. Varjú Márta, a lap főszerkesztője még pályakezdő korában együtt dolgozott a neves költővel, műfordítóval, publicistával.

Varjú Márta, főszerkesztő, Magyar Szó Lapkiadó Kft.: „Odajött hozzánk, mondott egy-két jó tanácsot, olvasta az írásainkat, adott utasítást, hogy mit hogy kellene tennünk és hogyan kellene viszonyulnunk az újságíráshoz, amit mi nagy tisztelettel és szeretettel fogadtunk. Felnéztünk rá.”

Verseit szerb, horvát, szlovén, macedón, szlovák, román, ruszin és angol nyelven is publikálták. 22 könyve jelent meg még életében, négy szerb és szlovén nyelven, egy pedig kétnyelvű kiadásban. Élete utolsó évtizedeiben Doroszlón élt és alkotott.

Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Annyi időszerű dolgot tud mondani nekünk életről, halálról, arról az emberi kapcsolatról, amelynek ő is nagy birtokosa volt, arról a szellemi vagyonról, amelyet ez a táj táplált benne és mindarról, amely ma a fiataloknak kellene, hogy valamilyen módon ott legyen a lelkében és a szívében.”