Brînzan-Antal Cristina a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Borbándi András lelkészt kérdezte Marosnagylakról. Az interjú a lapádi református paplak irodájában készült.

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

Fekvés: Székelykocsárddal átellenben lévő falu. Érdekes, hogy 40-50 éve a gyermekek Kocsárdra jártak át iskolába, mégpedig a Maroson, komppal. Most már szemrebbenés nélkül román iskolákba megy a magyarok nagy többsége. Ezek a szórvány gondok jelenleg.

Történet: nagy múltú falu,kb. Honfoglalás- és Árpád-kori.1848-banitt is polgárháborús mészárlás volt. Marosújváron voltak az Avram Iancu csapatai 1948-49 telén elszállásolva, és végig zsarolták és rabolták az egész vidéket. Nagylakon is rengeteget mészároltak.

Jelenleg Marosnagylakon üres a lelkészi állás, én vagyok a beszolgáló lelkész. A lakosságban egyértelműen a románok vannak többségben, tehát kb. háromnegyed részt románság van.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

A falu kb. egynegyede magyar. A magyarok létszáma csökkent, sok a vegyes házasság, ráadásul a fiatalságis román iskolákba jár.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

A magyar fiatalság is román iskolákba jár. Újváron van a líceum, mivel itt helybéli magyar iskola nincs. Az 1-4 osztály szintén Újváron van. Érdekes, hogy Enyedre nem jönnek a kollégiumba, inkább előnyben részesítik a román iskolákat, és így nagy az asszimiláció.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

Anyagilag jól áll a falu, mert sok a földje, amelyeket kiadnak bérbe az emberek.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Van ott egy nagy múltú egyházközség, egy kéttornyú, 800 éves templom, ami a megye egyik legrégebbi temploma. Az egyháznak több mint 30, kb. 35 hektár földje van, és ez tartja fenn anyagilag az egyházat. Emellett van 2 hektárnyi belsőség is, ami a jövendőbeli lelkészre vár. Jelenleg nincs lelkész, de a lelkész hiány kifejezetten nagy, a fiatalok nem jelentkeznek teológiára.

Az első világháború emlékéül állítottak emlékművet (a felirat 1916-18), amit a románok később lenyúltak. Most a román pópa jön össze az emlékműnél, olyan címszó alatt, hogy ott román halottak vannak, holott oda magyarok vannak eltemetve. Kint, a falu határában van egy ilyen helységnév, hogy Mormânt, aminek a jelentése az, hogy „sírhely” – na, az akkori román áldozatok oda vannak eltemetve, nem pedig a faluban lévő emlék köré. Ezeket a román felkelőket anno egy lúdasi huszár hadsereg nyirbálta meg. Amúgy a magyarok azt mondják, hogy ekkortól, vagyis 1918-tól csappant meg a falu lakossága, addig magyar falu volt.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála

Őszintén mondva, mivel én friss ember vagyok ott, nem igen tudok és nem is szeretnék nyilatkozni erről, viszont Orbán Balázs írt sok mindent Nagylakról.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

Szilágyi Árpád, ő községszinten alpolgármester, és a maroscsúcsi egyházgondnok. Ő mivel községszinten alpolgármester, szerintem ő Nagylakról is tudna mesélni.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Magyar vonatkozásban nincs sajnos.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Nem tudok róla, nincs.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Az interjút készítette Brînzan-Antal Cristina, lejegyezte Simon Eszter.

Borbándi András lelkész:„Őszintén mondva, mivel én friss ember vagyok ott, nem igen tudok és nem is szeretnék nyilatkozni erről, viszont Orbán Balázs írt sok mindent Nagylakról.”

A faluból származik az erdélyi románok sok fontos személyiségét adó Rácz / Rațiu család (Rácz de Nagylak, majd Ratz később Rațiu). Történelmi munkákban kezdetben Thomas de Nagylak néven szerepel, elsőként 1396-ben. Ebből a családból származik Ioan Rațiu (1828-1902) ügyvéd, 48-as forradalmár, politikus, a híres Memorandum egyik szerzője is.

Marosnagylaki templom

Marosnagylaki látkép

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marosnagylak

https://www.google.com/maps/place/No%C8%99lac+517515/@46.4041305,23.9165175,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474be1f38990d237:0x91ee9ab65af330ae!8m2!3d46.4065882!4d23.9308219

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/matosnagylak