Maroscsúcs-Koppánd
Maroscsúcs település Romániában, Fehér megyében.
Marosújvártól északkeletre, a Maros folyó egyik csúcsában, Maroskoppánd és Gábod közt fekvő település.
Nevét valószínűleg a Maros folyó itteni csúcs alakú kanyarjától kaphatta.
Népesség/magyar lakosság: 187/48 – 1187/19
Adatok
A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 10-én Kürti Tamás lelkésztilletvefeleségét kérdezteMaroskoppándról. Az interjú a nagyenyedi reformátusegyházmegyén készült.
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
Hát a település, Maroskoppánd eléggé eldugott, Marosújvártól Marosnagylak irányába kell utazni, és Maroskoppánd már a megye szélén van. Igazából ezen az útvonalon lehet megközelíteni, Maros megye felől pedig csak földúton. Ez az elszigeteltség hátrányt jelent, mert a fiatalok munkahelyet csak messze találnak, és ingázni nem lehet a közlekedés miatt.
A település régi, Koppánd az 1200-as évekből való, 1285-től. Itt mind szolganépek voltak, volt 1-2 úr, s akik betelepültek, azok szolgálni mentek, cselédeskedni.
Maroscsúcs Felvinc mellett van.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
Maroskoppánd és Maroscsúcs gyülekezetileg egy, ugyanis társ-egyházközség.
Maroscsúcs és Maroskoppánd közösen számlál lelkeket, ebből Koppándon 65-en vannak, Csúcson jelenleg 40-en. A lakosság csökken, többen idősek. Koppándon románok nincsenek sokkal többen, kb. 80-an, de mondanám, hogy fele fele arányban. Csúcson picivel vannak többen a románok, mint a magyarok.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Helyben nincs sem magyar óvoda, nem pedig iskola. Még a 10 éve működő román óvoda is megszűnt a tavaly (2017-ben). Tehát Koppánd jelenleg teljesen elszigetelten, a végeken van.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Az emberek a nyugdíjakból élnek. Volt anno Újváron egy Salina-gyár, ott több ezren is dolgoztak és marószódát készítettek. Voltak olyan is, akik a kollektívben dolgoztak, gyümölcsösökben. Egykor voltak jobb idők is ebből a szempontból.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
A falu neves tanára és egykori kiemelkedő személyisége volt Gáspár János. Ő Torockószentgyörgyön született és házasság révén került Koppándra. Ő volt a kollégium neves tanára.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Fényképek, iratok, igazolványok kell, hogy legyenek. Ebben mi segítünk fellelni. Népviselet nem volt, erről nem tudtak fényképet mutatni, sőt visszaemlékezni sem nagyon tudtak arra, hogy egyáltalán volt-e népviseletük ott helyileg. Ilyen szempontból szegényes nagyon.
Maroscsúcson a régi iskolán van egy olyan csengő, ami még a magyar világból származik. Ott volt az első magyar alapítású iskola, s az iskola csengőjén még magyar felirat van.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Van egy idősebb hölgy, ő most 72 éves. Ő tudja a történelmet és a népdalokat. És még van egy 80 év körüli néni, aki tudhat még dolgokat.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Egyházi ünnepek és még fennmaradt a karácsonyi kántálás, főleg az idősek körében. Volt régebb egy úgyn. Beköszöntő, most a gondnokunk próbálja ezt rekonstruálni. Emellett van egy másik megemlékezés, mert 1956-ban volt egy nagy jégverés, amely elverte a koppándi határt, s az óta a koppándiak minden év azon napján nem mennek dolgozni, és akkor istentisztelet van. Ez inkább vallási és nem kulturális hagyomány, de az idősek körében még él.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Nincs.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Nincs.
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Enyedszentkirályra most kerültünk oda, érdemben nem tudok még hozzá szólni, de ismerek olyan személyeket, akik információkat adhatnak a faluról. Van ott egy nyugdíjas lelkész, aki ott szolgált 40 évet, ő az id. Ladányi Sándor. Van egy könyvtáros is, ő Györfi Dénes, aki a dokumentációs könyvtár vezetője. Érdemes lehet velük is beszélni. Enyedszentkirályon kb. 500 román és 140 magyar él. Kiöregedő gyülekezet, ugyanis vegyes házasságok és gyerek alig van.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.
Kürti lelkész-házaspár „A falu – Koppánd – neves tanára és egykori kiemelkedő személyisége volt Gáspár János. Ő Torockószentgyörgyön született és házasság révén került Koppándra. Ő volt a kollégium neves tanára.”
Gáspár János (Torockószentgyörgy, 1816. október 27. – Nagyenyed, 1892. február 6.), 1827-től a nagyenyedi kollégium tanulója, Kemény Zsigmond szolgadiákja, Szász Károly kedvenc tanítványa.1844-től 1856-ig nevelő volt a Zeyk családnál, melynek támogatása révén 1841-1844 között a berlini egyetemen tanulhatott. 1856-1868 között a nagyenyedi református főiskola tanára, a tanítóképző első igazgatója 1858-1869-ig, 1868-tól haláláig tanfelügyelő. Sokoldalú pedagógiai, tankönyvírói munkássága mellett jelentős gyermekirodalmi tevékenysége is. Méltán tekinthető a magyar gyermekirodalom úttörőjének. Ő mondja ki: „A gyermeknek mindenben csak a legjobb a jó.” Nagyenyeden halt meg, a maroscsúcsi birtokán helyezték örök nyugalomra. 2006 tavaszától a torockószentgyörgyi református templom kertjében kopjafa őrzi emlékét.
(Forrás: Bakó Botond: Ki volt Gáspár János?)
Vásárhelyi János(Maroscsúcs, 1888 – Kolozsvár, 1960)református lelkész, egyházi író,az Erdélyi Református Egyházkerületpüspöke 1936-tól haláláig. Egyházi és közéleti írásait az Egyházi Figyelő, Harangszó, Lelkipásztor, Az Út, Magyar Dal, Magyar Nép,Egyházi és Iskolai Lap, Pásztortűz, Székely Napló közölte.
Lőte József (Maroscsúcs, 1856 –Budapest, 1938) orvos, kórélettani kutató, egyetemi tanár, az EKE választmányi tagja. Az anthrax és a veszettség elleni védőoltásokkal kapcsolatosan végzett kutatásokat. Számos szakcikke jelent meg az Orvosi Hetilapban és más kiadványban. (Forrás:https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/l-76823/lote-jozsef-76AA3/)
Templom
https://hu.wikipedia.org/wiki/Maroscs%C3%BAcs
https://www.google.com/maps/place/St%C3%A2na+de+Mure%C8%99+517519/@46.4266466,23.9932179,16z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474be0fcd24368ef:0x2b0dc831129f679a!8m2!3d46.4264781!4d23.9987543
http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard