Brînzan-Antal Cristina a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 9-én Szilágyi Róbert lelkészt kérdezte Nagymedvésről, Magyarsülyéről és Szentbenedekről. Az interjú a nagyenyedi református esperesi hivatal irodájában készült.

Nagymedvés, Sülye, Szentbenedek

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

Nagymedvés Forró községhez tartozik (a másik két falu is), legközelebb Marosújvárhoz van. Le kell térni a faluba, zsákfalu, ugyanúgy a másik két falu is.

Sülye az utolsó falu a megyében, ott lejár az aszfalt, és a szomszédos falu már Maros megyéhez tartozik.

A 1400-500-as években már megjelenik a falu neve, vagyis a „medvés kifejezés”. A templomunk újabb, kb. 200 éves. Sülye temploma régi, román stílusú, tatárjárás korabeli és jó állapotban van most is. A másik két faluban 50-50 lelkes a gyülekezet, aktív templomba járó összesen 10-10 van mindenikben.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

Medvés szinte teljes mértékben magyar lakta, 3 román asszony van. Mindhárom nő megtanult magyarul, és a gyerekeiket magyarként nevelik. Jelenleg 190 lelket tart számon a gyülekezet, ebből 140 lakik huzamosan a faluban. A falu népessége növekvő, mivel több a keresztelő, mint a temetés, azonban a kommunizmus idején sokat csappant a lakosság, többen kivándoroltak. Van 20 iskolásunk is, de nem lévén felsőbb oktatás, ők ingáznak, viszont többé-kevésbé visszatérnek a szülőfalujukba.

Sülye népessége csökkenőben van, többségben vannak a románok (egyébként is kis lakosságúak a falvak) és vegyes házasságok vannak. Szentbenedeken is ez a helyzet.

Medvés zárt közösség, mivel egymás között házasodnak, és sokak egymással is rokonságban állnak. Leggyakoribb név a Bartha, Székely, Burucz, Cseh.

Habár tiszta magyar falu, a nyelvezetükbe bejött egy csomó román szó, emiatt nagyon románosan is beszélnek, viszont néhány kifejezésben megőriztek még 1848-ból fennmaradt szavakat és hangokat is, ilyen pl. az „öste” = este. Érdekes emberek, hisznek még manókákban, az ördögben, útjukat álló fekete kecskékben és kutyákban, stb.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Medvésen van óvoda és iskola, ez a forrói iskola kirendeltsége. Párhuzamos osztályban vannak a diákok (3-an, 4-en). A medvési óvodát a püspökség támogatja jelenleg, mivel az biztosítja az óvónő fizetését.

Sülyén és Szentbenedeken nincs magyar óvoda, sem iskola. Az itteni gyerekek eleve Forróra járnak be a román iskolába.

Könyvtár egyik faluban sincs.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

Az emberek gazdálkodásból élnek többnyire. Sokan tovább folytatják a családi foglalkozásokat. Földműveléssel foglalkoznak, működnek a helyi gazdaságok. Többen ingáznak Enyedre. Több lány a gyulafehérvári gyárban dolgozott, de mivel most terhesek, így szülési szabadságon vannak.

Terveznek sokan elköltözni, de arra is van példa, hogy többen nem bírnak városon élni és inkább haza jönnek, itthon próbálják komolyabban és nagyobb létszámú állatállománnyal űzni a gazdálkodást. Mások megélhetési szinten művelik a gazdálkodást, és a termesztett búzát, kukoricát, lucernát és gabonát, inkább az állatoknak hasznosítják fel. Sokan tejpénzből élnek, van viszont élelmük. Mindhárom faluban többé-kevésbé ez a helyzet.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Mindhárom faluban van templom, Nagymedvésen van parókia is, ebben lakok én. Parókia Szentbenedeken is van, de az nem használatos. Sülyén van református és ortodox templom és neoprotestáns imaház, míg Szentbenedeken unitárius, református és ortodox templom.

Nagymedvésen a kultúrotthon az, ami központja a közösségnek, ez a „szövetkezet”, medvésiesen mondva.

Emléktábla van Medvésen az iskola oldalán, a két világháborúban elesett magyar hősökről.

Sülyén van román emlékmű, vagyis egy kereszt és egy tüzérségi ágyú, amelyen magyar nevek is megjelennek, ezek szintén világháborús hősök nevei. Emellett Sülyében van egy híresség is, akinek a nevére ugyan nem emlékszem, de ő a Bolyai családdal áll kapcsolatban, és nekik van kopjafájuk is a templom udvarán.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála

Lehet, hogy vannak, de ezt alaposan fel kellene tárni, mert ők sem tudják, hogy mindaz, amijük van, az valóban értékes lehet.

Szentbenedeken volt kultúrája a magyar néptáncnak, épp a tavaly temettünk egy 101 éves bácsit, aki anno még abban táncolt, de erről sajnos én többet nem tudok.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

Nagymedvésen van egy néni, Illés Kató néni, aki tudna mesélni. Van még Joó Irén néni is, aki tudna mesélni a babonákról – noha nem hiszem, hogy ő erről beszélne, de  mások biztosan mesélnének róla.

Sülyén a gondnokot tudnám ajánlani, Mihály Sándort.

Szentbenedeken Milik Pált és Irént ajánlanám, a volt gondnok családot, akik többet tudnának mondani ezekkel kapcsolatosan.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Nagy hagyománya van a keresztelőnek, esküvőnek, temetésnek, táncnak. Egyszer volt szervezve falunap, de már nincs. A fiatalok szerveznek futball tevékenységet, amit egy nagy gulyásozás követ. Vannak bálok is.

Van Medvésnek egy szokása is, ez a cigányjárás vagy aprószentekezés, Karácsony után nem sokkal. A fiatalok beöltöznek cigánynak, végig járják a falut és ennivalót kunyerálnak. Az emberek adnak ételt, de vannak olyanok is, akik rossz burgonyát vagy záptojást adnak, viccből, aminek szintén vicc a válasza: a cigányok ablakokat törnek be, ól ajtót rúgnak fel, kilincset törnek le, meg ilyenek. Miután ezt lejárják, utána bejárják a falut egy szereppel. A szerep az, hogy bort szereznek, ami a bálra kell, és ezt a cigányok elrejtik. S akkor a rendőrök elfogják a cigányokat és láncra kötve végig viszik a falun. A cigányok sírnak, s időnként az úton elterülnek, meghalnak. Erre jön a pap, aki a halottaknak misét tart, de azok nem támadnak fel. Ezután jön az orvos, aki leönti őket (borral, ecettel, üdítővel – ami kerül azzal), s attól a halottak megélednek. Ez a szerep így megy tovább, míg a végén, ahogy ez mind lejár, előkerül a bor, megfőzik a gulyást, és indulhat a buli. A buli inkább a fiataloknak szól már, és ezt az egészet ők szervezik meg maguknak. A mulatságot a kultúrotthonban szervezik meg. A nők napját is ott szoktuk megünnepelni.

Medvésen, torokon az volt régebb a szokás, hogy miután az evésnek és a szomorúságnak vége, utána jöhet a mulatság. Itt inkább a család maradt vissza, a nők főztek a konyhában, a férfiak kint pálinkáztak, s kezdetét vette a trágárság. Ugy-e a nők ezt nem díjazva, inkább maradtak a konyhában vagy mentek haza, és ez idővel a mentalitásba is úgy szűrődött le, hogy a torokra a nőknek nem szabad menni, nekik nem kell azokon részt venni. Ez fenn is maradt. Ez 20-30 évvel ezelőtt kezdett így történni, hogy a nők ebből kimaradtak.

Medvésen tartják a kántálást is, ez a lelkésztől és a presbitertől is függ persze. A gyerekek a saját falujukba mennek kántálni, régebb faluról-falura jártak, mára már ez kimaradt.

Az idén Húsvétkor tartottunk egy hálaadó istentiszteletet, mivel sikerült felújítani a templomot, jórészt önerőből. Erre az istentiszteletre meghívtunk több személyt is, és ezt a rendezvényt szintén egy gulyásozás követte.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Nincs civil szervezet, az eseményeket is az emberek maguk szervezik meg. Egyszer falunapokat ugyan szerveztek, egy falubeli RMDSZ-es képviselő segítségével, viszont az esemény visszhangja negatív volt – mert azt mondták, hogy az a személy csupán hivalkodni akart mindezzel – és aztán ez is kimaradt.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Sülye, Szentbenedek, Szentmiklós – ezek a falvak állnak Medvéshez közel, mivel ezeket könnyen meg lehetett közelíteni, ott több volt a magyar, és sok volt az átházasodás is.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Medvésen nagy divatja volt a kártyázásnak, de a nagy kártyások halála után ez kimaradt. Volt tánc is, de az is kimaradt, a hegedűsök halálával. Volt olyan is, hogy a fiatalok táncoltak, s ahogy a harang megszólalt, a táncból mentek templomba, s a mise végén  pedig vissza a táncba. Idővel ez a hagyomány is kimaradt.

Az interjút készítette Brînzan-Antal Cristina, lejegyezte Simon Eszter.

Vincze Árpád néptáncos 1928-ban született Magyarszentbenedeken (meghalt ugyanitt 2018). A tánccal korán kapcsolatba került, mert édesapjáék házánál volt a vasárnapi tánc. Szülei mindketten jó táncosok, „nagytáncúak” voltak. Gyakran szerepelt különféle fesztiválokon. A Küküllő-menti pontozó és a vénes igazi mestere volt. Vince Árpád 2004-ben kapta meg a Népművészet Táncos Mestere címet.

A magyarszentbenedeki unitárius templom

A magyarszentbenedeki református templom

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarszentbenedek

https://www.google.com/maps/place/S%C3%A2nbenedic+517283/@46.3140343,24.035645,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474be56bae54cc47:0x11cc88412a65d5ce!8m2!3d46.3149463!4d24.0459518

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard