Tervezet

Korunk társadalmi folyamatai mind jelentősebb szerephez juttatják a civil szféra szereplőit. A kormányzati tevékenységgel szembeni elégedetlenség első jelei már az 1980-as években megjelentek, és sok helyen máig erősödnek, mind többen vetik fel azt a kérdést, hogy ki képes igazán képviselni a közérdeket? A legutóbbi évek, 1-2 évtized folyamatai világossá tették, hogy demokratikus feltételek közepette a kormányzás, mint a közösség érdekében végzett tevékenység nem szorítkozhat kizárólag az állam tevékenységi körére. Be kell vonni további szereplőket: civileket, a piaci szféra szereplőit is – ezt jelenti a jó kormányzás gyakorlata.
Felmerül a kérdés, ha az állam a köz szolgálatában a döntések előkészítési folyamatába és a végrehajtásba behívja a civil szféra szereplőit (valamint piaci szereplőket is), mi történik a kisebbségi közösségek, például a romániai magyarság esetében? A romániai magyarság közéleti szereplői sokáig, a 2000-es évek elejéig azt vallották, szinte egyhangúan, hogy a romániai magyarság gondjainak a gazdája az RMDSZ. Az RMDSZ-el kapcsolatos kérdések és kritikák során bővült a közösségért felelősséget vállaló politikai szereplők köre (Magyar Polgári Párt, Erdélyi Magyar Néppárt), megjelentek általános képviseletre vállalkozó civil szervezetek is (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székely Nemzeti Tanács), fontos szerep hárul történelmi egyházainkra.
Létezik egy ismert, máig érvényes alapelv: a sok gazda nem gazda. De létezik az utóbbi idők kormányzási gyakorlata, miszerint minden olyan szereplőt meg kell szólítani, akinek van véleménye, és aki hajlandó és képes közösségi ügyekben társakkal együtt közösen fellépni.
A civil szervezetek, mozgalmak és tagjaik – mivel a helyi társadalmat, vagyis az egész magyar közösséget képviselik – nem hallgathatnak. Egyesek úgy gondolják, hogy az egész közösséget átfogó stratégiai váltásra van szükség. Annyi biztos, hogy az eddigi szervezeti struktúrák nem tették lehetővé az új helyzetnek megfelelő megoldások kimunkálását, nem sikerült a civilek által képviselt tudást és cselekvési potenciált mozgósítani, beépíteni a közösségi feladatok ellátásába.
A fenti szempontok figyelembe vételével a MCSZESZ javasolja a Civil Konzultatív Tanács (CKT) létrehozatalát.
A CKT egy olyan fórum, amely lehetőséget kínál hangsúlyos állásfoglalásra, közösségi megszólalásra napirenden lévő, azonnali választ követelő helyzetben éppúgy, mint stratégiai kérdésekben történő véleménynyilvánításra. A CKT olyan civil szerveződés, amely feladatát és szerepét jelzőrendszerként értelmezi: indokolt esetben kilép a nyilvánosság elé állásfoglalással, felhívással, elemzéssel.
A CKT működő civil szervezetek képviselőiből jön létre, tanácskozó testület. Döntései véleménynyilvánítások közösségi kérdéseikben, s ezt a tagok konszenzussal fogadják el.
A CKT szükség szerint (évente legalább egyszer) tanácskozik.
A CKT létrehozatala érdekében kezdeményező csoportot jön létre, ennek összehívását a MCSZESZ kezdeményezi.
Kolozsvár, 2017. május 15.
                                                                                                                                                                                        Dr. Bodó Barna 
                                                                                                                                                                                         
                                                                                                                                                                                                elnök