Lőrincréve (Leorinţ) a Maros – Küküllő közben, a Maros bal partján, Nagyenyedtől 12 km-re fekszik.
A település első írásos említése 1348-ban Leurynchreéve néven történt, majd 1587-ben Leorincz Réwe, 1696-ban Lörinczréve néven jelent meg a forrásokban. A 14. századi település korai temploma, a szájhagyomány szerint, 1780-ban leégett. Ez a templom, amely korábban az erdélyi egyház, majd a Gyógyi család birtoka volt, a mai parókia kertjében állott, a Marosra nézett.
Az református egyházközség a 18. században Újfalu (Tompaháza) filiája.
A falu mai temploma 1830-ban épült, Pávai Vajna Dániel támogatásával, az általa ajándékozott telken. 1986 óta a templomot kőből épített várfal veszi körül. A templomtorony hagymakupolája a vidéken ritkaságszámba megy.
A toronyban két harang van, a kisebbik 1757-ből, a nagyobbik 1926-ból. Az 1828-ban, Pávai Vajna Dániel által ajándékozott harangot az első világháború idején elvitték. A falu református lélekszáma 157.
Lelkipásztorai: Michael Bitai (1713 körül), Zágoni Sámuel (1799), D. László (1799-1804), Szilágyi István (1805), Balogh Sámuel (1806-1819), Káli Dénes (1925 körül); utóbbiak: Tamás János (1946-1954), Geréb Dániel (1954-1968), Szabó Géza (1968-1971), Juhász Tamás (1971-1974), Fogarasi István (1974-1983), Bárócz Huba (1983-1991), Örvössy István (1991-1992), Horhát Miklós (1993–).

Magyarsolymos (Şoimuş) az északi Maros – Küküllő közben,  Lőrincrévétől 7 km-re keletre, a dombok között elterülő, 12. századi település.
A falu neve írásban először 1318-ban, Solumus alakban jelent meg. 1399-ben Solmus, 1808-ban Solymos (Kis), 1888-ban Kis-Solymos (Sujmus), 1913-tól már Magyarsolymos formában írták. Neve alapján talán a várhoz tartozó solymászok lakhelye lehetett. Az idők folyamán Akna, Solymos és Vadverem Becével alkottak mindig egy birtoktestet, így bizonyára  közös templomuk volt. A templomos hely lehet a település kiindulópontja. Solymos és Vadverem alapítója talán a várispánság volt. A korai település előbb az erdélyi egyház, majd a Gyógyi család birtoka volt, kezdetben Magyarbece, majd Lőrincréve filiája. Mai temploma 1904-ben épült, a domboldali temetőkertbe. A templom tornyában két kis harang van. A település mai lélekszáma 26. Lelkipásztorai: az évek során mindig a magyarbecei, lőrincrévei lelkészek szolgáltak.

Magyarkapud (Căpud) a Maros bal partján, Tövissel átellenben, a Maros – Küküllő közben elterülő, 10-11. századi település.
Neve alapján, talán a korai időkben állított őrhely volt. Pacalkával együtt várföld volt. Először 1264-ben említették az oklevelekben, Cupud néven. A település korábban a székeskáptalan, majd a Gyógyi család birtoka volt. Középkori templomról nincs adat, de már a reformáció előtt éltek a faluban katolikusok. Református anyaegyházról a 18. századtól van tudomásunk. Mai temploma 1817-ban épült, Gróf Losontzi Bánffi Elek és felesége, Győrfi Mária költségén. Feljegyzések szerint, korábban a templom mellett harangláb állt, két haranggal. Ma már a templomnak tornya van, benne két harang lakik. A gyülekezet lélekszáma 54. Lelkipásztorai: Martinus Katona (1712 körül), Ajtai Nagy Márton (1816); legutóbbiak: Nagy Lajos, Gáspár Dániel, Váncza Enikő, Horhát Miklós.

Forrás: http://www.nre.ro/regiok-gyulekezetek/nagyenyed-regio/lorincreve-magyarkissolymos-magyarkapud?fbclid=IwAR3N6W_EGtOaPPkh3H8_rorevDAsb9NLvoLpT7PU19OCw70HApQWqRwtDzA

Itt született Karsai Zsigmond (1920–Pécel, 2011). erdélyi magyar festőművész, népművelő. Szolnay Sándor szabadiskolájában tanult. 1943-tól Lőrincréve táncait, énekeit, szokásait terjesztette, tanította. A háború után, Pécelre áttelepülve, festőművész lett. 1953–1955 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, főleg természetelvű festőnek vallotta magát, rengeteg tájképet festett, szülőföldjének népi hagyományai, tájai és Tokaj vidékének tájélményei ihlették. Két évtizeden át volt a Tokaji művésztelep egyik vezetője. 1957-1965 között a péceli Szemere Pál Művelődési Ház igazgatójaként működött. Énekei és tánca révén vált közismertté, s elnyerte a Népművészet Mestere(1961) címet. 1982-ben jelent meg Kiss Lajos Lőrincréve népzenéje – Karsai Zsigmond dalai című könyve, amely 25 év gyűjtőmunkájának eredményeiből válogatva adta közre Karsai falumonográfiával felérő dalkincsét.

Lőrincrévei templom

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C5%91rincr%C3%A9ve

https://www.google.com/maps/place/Leorin%C8%9B+517586/@46.253673,23.7193054,16z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474955bbae6a0b83:0xd4bebbbc2592a3e6!8m2!3d46.2536773!4d23.7240608

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard