A kisebbségben élő közösségek vonatkozásában meghatározó kérdés a népesség fogyása. Ha egy nemzet esetében csökken kis települések vagy térségek lakossága, azzal az illető közösség anyanyelve nem kerül veszélybe. Kisebbségi léthelyzetben, vagyis szórványban viszont az anyanyelv lét illetve nem léte a kérdés.
A civil társadalom a napjainkban a demokrácia kialakításában és fenntartásában játszik szerepet, közvetít állam és társadalom között. Kisebbségi léthelyzetben más a szerepe. A kisebbségi civil szféra módot nyújt a társadalom különféle, komplex szükségleteinek kifejezésére és proaktív megközelítésére. Röviden fogalmazva, a kisebbségi civil szervezet szolgál és szolgáltat. Szolgálja a helyi magyar közösséget, olyan kulturális programokat biztosít, amelyek a magyarság számára helyben, elsősorban szórványban nem léteznek. Szórványhelyzetben lélekszámukból fakadóan a helyi állami/önkormányzati kulturális intézményi hálózat a többség igényeit elégíti ki, olykor még iskola vagy templom sincs helyben. Ilyen esetekben a magyar kulturális igényeket egyedül civil szervezetek szolgálják.
A 2011-es romániai népszámlálás megmutatta, hogy a magyarok lélekszáma fogy, évtizedenként kb. 200 ezer fős apadásról beszélünk. És ez a fogyás szinte kizárólagosan a szórványban következik be: Arad, Temes, Hunyad megye demográfiai mutatóiból látni, hogy itt a fogyás mértéke jóval meghaladja az erdélyi magyar átlagot, olykor annak kétszerese.
A 2000-es évek elején külön programokat indítottak arra, hogy olyan kis településeken, ahol párszáz fős magyarság él, de nincsenek iskolái, s papok pedig többnyire beszolgálnak, alakuljanak civil szervezetek. De ezek az elmúlt szinte két évtized alatt többnyire alvó szervezetekké váltak. Léteznek, de semmilyen programot nem futtatnak. Ennek legfőbb oka a vezetők kiöregedése illetve olykor az illető településről való eltávozásuk.
Jelen projekt keretében Fehér, Máramaros és Hunyad megyében
a kis települések civil szervezeteit kívánjuk támogatni. Ez három feladatra bontható le: 1) A konkrét helyzet feltérképezése. A megjelölt hat megyében helyzetfelmérés: hol vannak alvó szervezetek és ezek miért függesztették fel a tevékenységüket, továbbá hol nincsenek szervezetek, de nagy szükség volna a tevékenységükre és végül a revitalizáció, a tevékenység el- illetve újraindítása. A helyzetfelmérés terepmunkát jelent, hiszen a helyszínen kell az okokat és a személyi lehetőségeket megismerni. Ezt kérdőíves felméréssel és mélyinterjúkkal végezzük el. 2) Második lépésban hálózatokat alakítunk ki, hogy a civilek támaszkodhassanak egymásra. Közös célokat fogalmazunk meg, kommunikációs kapcsolatokat alakítunk ki. Tervezünk egy közös civil tábort is Magyarországon, ehhez van partneri ígéret. Ez a tábor csapatépítő – és egy másik projekt keretében valósul meg. 3) Végül pedig a civilek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatot kivánjuk megalapozni, hiszen a helyi román elit megértésére, olykor támogatására szükség van.
Nagybányai találkozó
Dévai találkozó