Székelykocsárd
Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül: Kahlenberg) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.
Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római “colonia” volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.
A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.
Népesség/magyar lakosság: 1951/590
Adatok
Brînzan-Antal Cristina a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11-én Kónya Tibor lelkészt kérdezte Székelykocsárdról. Az interjú a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium irodájában készült.
Kocsárd
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
A falu határában sok csata volt, a kurucoknak és a labancoknak is, és ha jól emlékszem Esze Tamásnak ott volt a legkeményebb csatája Erdélyből. 1849-ben a románok ott csinálták az eszüket, s az egyik Kemény báró, aki honvédtiszt volt, ott verte vissza a románokat a Maroson keresztül, s erre a románok dühbe gurultak és rá is mentek Kocsárdra, s meggyilkoltak egy csomó embert.
Kocsárd története különös azért is, mert a falu nagy része mind kisnemesekből állt, s a gyerekeiket már több száz éve taníttatták, s a fiatalság mindig elment a faluból. Ezt szívták le a Kocsárdiak, mikor a vasutat építették. A vonatállomás Földváron van most, s nem Kocsárdon, mivel a kocsárdiak nem akarták, hogy ott legyen, a szikrák miatt. Ez butaság volt, ezzel rontották el az egészet, mert a vasút így nincs itt, s Kocsárd így gazdaságilag sok lehetőséget veszített el.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
1920-ban jöttek be a románok, addig csak magyarok lakták Kocsárdot. A faluban a dédnagyapám volt a polgármester, s akkor a hivatalban levők a hűségesküt kellett letegyenek, s ők a földjeiket mind az államnak kellett adják az államosítás végett. Bánatában a dédapám 1938-ban főbe is lőtte magát amiatt, hogy elvették a földjeit. A második világháború idején 30%-ban voltak a románok. A háború után a románság létszámát 50%-ra pumpálták fel, majd 60%-ra. Közben a magyarság fogyott, s öregedett, s most a létszám 60% román, 15% roma, s 25% magyar. Ez a helyzet ma. Ez a 25% magyar választott magának egy magyar polgármestert.
A magyarok 90%-ban reformátusok. A település 26-27%-a magyar. Van egy magyar polgármesterünk, ő Zsuzsa, és mellette van 2 magyar tanácsosunk.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Kocsárd híressége lassan 100 éve a fűszerpaprika termesztés, ez adta az embereknek a megélhetést. Valamikor komoly szőlőtermelés folyt a faluban.
Kocsárd fénykora az első világháború előtt/után volt, ez mind gazdasági mind magyarsági szempontból így volt. Akkor a magyarok száma 1500 fölött volt, s ezek gazdaságilag is jól álltak. 3-4 iskolája volt: egy állami, egy egyházi – amelyet átadtak a magyar államnak, s jöttek a románok és azok megszüntették a magyar iskolát, s emiatt az egyház épített egy másik magyar iskolát. A románok ismét elvették azt is, s erre a magyarok újra építettek egyet. Vagyis 4 iskolát építettek. Ezt is elvették a románok, ezek az állam épületei. Vannak épületek, amelyeket sikerült visszakapni a Cserevár egyesület segítségével, s ide akarunk kialakítani egy szórvány iskolát most.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Kocsárdihelyi érték pl. a Gálffy kastély kapu köve, ami a közbirtokosság irodájában van. Van emellett egy anyakönyv is, amelyen rajta van egy kocsárdi magyar bíró vére, akit ott öltek meg a románok az egyház irodájában, 1849-ben. Ez az anyakönyv ott van ma is Kocsárdon, a parókián. Ez a kocsárdi egyház legrégebbi anyakönyve.
Fiatal koromban volt egy iskolai múzeum is, nem tudom, most mi lehet azzal, de emlékszem, hogy abban voltak római kori leletek is. Kocsárdhoz kapcsolódik még a ViaPrincipalis, a Római Út, s ott látszik még annak egy része.
Kocsárd az egyetlen olyan település, amelynek régen 9 vízimalma volt, de mára már egyáltalán nem maradt fenn ebből semmi.
Érdekes a népviselete és néprajza: Kocsárd székely település volt, s a háromszéki településekkel rokoni kapcsolatot tartottak még régen, erről egyébként Orbán Balázs írt. Pont emiatt van az, hogy a kocsárdiak népviselete hasonlít a háromszéki települések viseletére és táncára. Orbán Balázs szerint a kocsárdi a legszebb erdélyi népviseletek közül. Ami rossz, hogy nincs információnk a kocsárdi népviseletről, arról Orbán Balázs sem írt.
A faluban két táncmulatság volt: úri tánc (keringő), s a másik a szegények, a béresek tánca, a kutasföldi tánc. Kocsárdnak, vagy Kocsárd népviseletének két rétege van, egy székely és egy Maros- Küküllőmenti réteg.
Nagy divat volt a faragott kapu is, régen minden kapu ilyen volt, mára már egy sincs ilyen.
Kocsárdon 5 zenekar működött párhuzamosan egymással, de az a baj, hogy egy felvételünk sincs a kocsárdi zenéről. Norijo Inagakinak vannak valami felvételei, de erről semmit sem adott ide nekünk. Ő már 93-től gyűjtött, s járta Erdélyt, s nekünk semmit sem adott ide. 25 éve gyűjtött itt, olyan anyaga van. hogy ilyen senkinek nincs. És nekünk ebből semmit sem ad…
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Sok fénykép van nekem is, ezeket digitalizálni szeretném. A régi képeket pedig oda szeretném adni a múzeumnak.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Most 2-3 olyan öreg él, akiket érdemes lenne megkérdezni, de nagyon idősek, és nincs sok időnk, hogy megtudjunk tőle minden olyat, ami Kocsárddal kapcsolatosan fontos lehet.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Van egy román civil szervezet, de az nem működik. Van egy magyar szervezet, az a Cserevár egyesület, ami kifejezetten sikeres.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 10-én Basa Anna tanítónőt illetve Csegezi Zsuzsa polgármester asszonytkérdezte, Székelykocsárdról. Az interjú egy nagyenyedi kávézóban készült. Az interjúalanyok egymást kiegészítve válaszoltak a kérdésekre.
Basa Anna, Csegezi Zsuzsa – Székelykocsárd
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
Kocsárd tulajdonképpen Maros megye (Vásárhely 60 km) és Kolozs megye (Kolozsvár 60 km) határán van, 60 km-re Gyulafehérvártól, így tulajdonképpen a világ közepe, nem olyan nehezen elérhető.
Nagyon sok fiatal Kolozsvárra költözik Kocsárdról, és nagyon sok gyerek jár román iskolába. A lelkészeknek kellene kicsit helyi szinten utána járni annak, hogy ki hova megy, hová költözött, hány gyereke van, és így könnyebben utána lehet járni, hogy mi a jelenlegi helyzet.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
Kocsárdnak 2400 lakosa van, abból 27% magyar, az olyan 500 magyar (400 református, 50 és valahány katolikus, stb.). Utolsó népszámláláskor 571 magyart számoltak.
Sok a vegyes házasság is.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?
Az iskola kérdése az már nagyon aktuális téma, és nagyon foglalkozunk mostmár vele. Az idén a kocsárdi iskolában az 5-8 osztályt összevonták. Eddig az 5 a 6-tal volt összevonva, míg a 7 a 8-cal. Jelenleg az van, hogy az 5-8-hoz még kellene két gyerek, és akkor ezt ismét külön lehetne választani úgy, hogy legyen 5-6 együtt, és 7-8 szintén egyben. Ez a két gyerek tulajdonképpen létezik, Harasztoson, azt mondták a szülők, hogy jövőre áthoznák őket hozzánk, és így jövőtől a 4 osztályt így újra 2 csoportra osztanák szét. Mi egyébként rég szeretnénk, hogy a környező falvakból, azokat a gyerekeket, akik román iskolába járnak (mert nincs ott magyar tagozat) áthozzuk Kocsárdra, na de az idén pont hogy konkretizálódott ez a terv. Idén elhoztunk Gerendről Hadrévről, Koppándról gyerekeket. Lennének még gyerekek, de a gyermeket és a szülőtnehéz kimozdítani a saját komfortzónájából. Sok magyar gyerek van, akiket át lehetne még hozni, kb. 44-en vannak, nekik nincs magyar iskolájuk. Jelenleg ebből a 44-ből most 12-t sikerült elhozni, ami már eleve nagy siker. Ehhez kapunk kisbuszt, üzemanyagot, s így oldjuk meg a szállításukat. Most a 0-4-ben van 23 diák, 5-8-ban 19, oviban vannak 14-en, de az előző évekhez képest ez egy jó eredmény és még jobb lesz. Ami a gyerekeket oda vonzza az, hogy van délutáni oktatás, meleg ebéd, ingyenes néptánc, focicsapat megfizetett edzővel és meccsekre is eljárnak.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Gazdaságilag nem annyira erős a falu, többnyire mezőgazdaságból élnek. A paprika az ebből a szempontból, ami előre lendíti a falut. A közbirtokosságban egy 200 hektáros terület van, ez az, ami egy nagyobb gazdasági erő lenne, de az még kihasználatlan, mert ahhoz kellene feldolgozó vagy állattenyésztés.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Gálfi János, Báthori Zsigmondnak volt a kincstárnoka, akit aztán kivégeztetett, mert túl későn érkezett a kegyelemlevél Kőváron.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Népviselet: nem tudtunk adatok összegyűjteni róla, aranyosszéki beütések biztos vannak benne, de mivel polgáriasodott társaság volt, lehet, hogy hamarabb elhagyták a népviseletet. Egy kis adatbázisnyi információnk van, de még mindig nem elég ez arra, hogy rekonstruálni tudjuk a népviseletünket, hiszen a 90 éves emberek sem emlékeznek arra, hogy egyáltalán volt-e népviselet és ha igen, akkor az milyen volt.
Valamikor volt egy japán kutató, Inagaki Norijo nálunk, 15 éve, aki rögzített egy kocsárdi néptáncot. Ő azt kutatta, hogy milyen elemek voltak a néptáncban.
Emellett a Szilágyi Erzsébet kúria helyén lakik Szabó Lóránd, ő talált egy olyan levelet ott, amin még rajta van a viaszpecsét. Az a levél nem tudom miről szól, de jelenleg az ő tulajdonában van.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Kónya Tibi, ő iskolalelkész és azerdélyi vagy a romániai cserkészegyesület vezetője. Ő például sokkal több információt tudna mondani Kocsárdról, ő részleteire bontja az adatokat. Tatája volt 40 éven át Kocsárd lelkésze, aki 94 éves pap bácsi, és ő talán készített egy monográfiát is a falunak, ami még nála van.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Szüreti bál, farsangi bál van. De ez nem helyi, ez már mindenhol van. Ami speciális, az a kocsárdi paprikatermesztés, mert volt, amikor a kocsárdiak versenyre keltek a paprikáikkal és sikeresen teljesítettek. Ugyebár régen elterjedt rendesen a paprikatermesztés, Basa Dezső segítségével, aki elhozott magokat Szegedről. Készített csombor lisztet és szegedi paprika port, és ebből jött létre az a paprika, amiből eltartotta a családját, majd ez később annyira ismertté vált, hogy már mások körében is elterjedt a termesztés.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
A Gálfi János nevet viseli a cserkészcsapatunk. A csapat léte most születőben van. Sok a tennivaló még.
Van egy egyesületünk: a Cserevár Egyesület, ezen keresztül pályázunk délutáni oktatásra, s emellett szórványkollégiumot szeretnénk elindítani. A helyzetet ugyan idén ingáztatással próbáljuk megoldani, de a bentlakás jelentené a megoldást. A Cserevár tulajdonképpen mindent igyekszik finanszírozni, kezdve a színházba menetelektől, egészen a kiszállásig, stb. Az egyesület megálmodója és elnöke Csegezi Zsuzsi volt, 2013-ban, de mivel polgármester lett és összeférhetetlenség miatt át kellett adnia, így a vezetést most én vettem át (Basa Anna), viszont most is együtt csináljuk.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Testvérvárosi kapcsolat nincs, de most megyünk Hajdúnánásra, ott lesz a polgármesterek találkozója és reméljük, hogy ezután sikerül kialakítani egy testvérvárosi kapcsolatot. A gyülekezetnek volt, de a lelkésszel történt valami, és az óta kész.
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Megoldást arra, hogy hogyan állítsuk meg a fiatalok otthonról való elvándorlását?! Nálunk nincs egy gazdasági vonzalom, egy befektető, egy munkaadó.
Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.
Basa Anna tanító és Csegezi Zsuzsa polgármester: „Gálfi János, Báthori Zsigmondnak volt a kincstárnoka, akit aztán kivégeztetett, mert túl későn érkezett a kegyelemlevél Kőváron.”
Itt szenvedte el Esze Tamáskuruc vezér élete legnagyobb vereségét. Esze Tamás (Tarpa, 1666 körül – Nyitrai tábor, 1708) a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezéralakja, kuruc brigadéros.
Székelykocsárdon született (1948) Kónya-Hamar Sándorköltő, közíró, szerkesztő, politikus. Az EMKE és EME tagja, a Korunk Baráti Társaság elnöke. Munkásságát 2007-ben Báthory-díjjal jutalmazták.
Székelykocsárdi templom 
Székelykocsárdi látkép 
Székelykocsárdi vasútállomás napjainkban
Székelykocsárdi vasútállomás régen
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kelykocs%C3%A1rd
https://www.google.com/maps/place/Lunca+Mure%C8%99ului+517405/@46.4295654,23.8875066,14z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47495f6f5ab82d07:0x1292f1da00764b60!8m2!3d46.4273502!4d23.9059627
http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard