A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. november 27.-én Veres Ferenc unitárius lelkészt és Nagy István falugondnokot kérdezte Bethlenszentmiklósról. Az interjú a bethlenszentmiklósi unitárius paplak irodájában készült.

Bethlenszentmiklós

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

A teljes lakosság most 1400 körül van, a községközpont Szépmezőn van. Magyar alig van, talán 1-2 személy, amúgyis szász falu volt Szépmező. Sokan elköltöztek onnan, s mások pedig meg betelepedtek.

A település Honfoglalás-kori. Pápai tizedlistákon jelent meg a neve először. A templom építésének dátuma nem ismert, de az biztos, hogy reformáció előtti. Kb. a 16. sz. végén épült a nagyobb része a templomnak, s az 1600-as évek végén a torony.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

A település virágkora az 1960-70-es évek, akkor kb. 600 unitárius volt, 2000 volt a teljes lélekszám. Reformátusok 30 fővel nagyobbak, szóval a 2 egyház 650 fő körül van. Románok ortodoxok és görög katolikusok.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

A Bethlen kastélyban működött egy gazdasági iskola, ami aztán 50-es évek után Csombordra került át. Ez magyar iskola volt, ami azt mutatja, hogy a térségben akkoriban jelentős magyarság volt.

Itt jelenleg 2 tanerővel megy az alsó tagozat, összevont osztályok vannak. A 6-7 van összevonva, egy kicsivel itt jobb a helyzet, de mind kevesebb a gyerek. A magyar gyerekek esetében ritka az elemi szinten, hogy román iskolába menjenek, de mivel sok a vegyes házasság, aztán felsőbb osztályban inkább a román tanítást választják.

Óvoda: pár éve két óvoda működött, volt napközi, s normál programú óvoda. A magyar tagozat a normál programúban volt. Később a két ovit összevonták, s két magyar óvónő volt, de mostanra csak 1 maradt, ő pedig egy magyar csoportban, de az a napköziben működik.

Van kultúrház, ez a kommunista idők terméke. A református egyháznak van egy ingatlana, egy régi iskola épülete, amit most tanácsteremnek használnak. Mi még a régi felekezeti iskolán dolgozunk, ami egy mindenes terem-épület szeretne lenni, hogy használhassuk mindarra, amire kell. De még dolgozunk vele.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset.

A fiatalok Balázsfalván dolgoznak, a többiek pedig külföldön. Itt inkább a magyarok mennek el, Portugália, Spanyol-, Német- és Magyarország a cél. Az elsők már az 1990-es évektől mentek el, volt olyan is, aki azóta visszajött. Azok, akik egyetemet végeznek, általában ott is maradnak Kolozsváron, Vásárhelyen, stb.

Kb. 30-40 ember van, akik Zsidvén dolgoznak. Pár éve sokkal többen voltak, de mára csak kevesen maradtak, s csak szezonmunkákat hirdetnek meg.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Bethlen Miklós, a kancellár, aki Bethlen Gábor kortársa volt. Ő építtette a helybéli kastélyt, ami megvan még, de a helyi hatalmasságok vásárolták meg, sajnálatos módon. Mária Terézia idejében a kastélyt már elkobozták a családtól, amit az evangélikus egyház kapott meg. Aztán a kastélyban működött egy gazdasági iskola, ami aztán 50-es évek után Csombordra került át. Ez magyar iskola volt, a térségben itt, akkor jelentős magyarság volt, ha ilyen iskolája volt. aztán az állami gazdaság vette át a kastélyt.

A faluból értelmiségek ritkán kerültek ki, de volt Módi Pál, aki Kolozsváron az unitárius kollégium tanára volt az 1930-as évek elejétől.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

Veres József, a Bethlen Miklós szervezet vezetőjét jó lenne megkérdezni.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás.

Van, épp most követezik a Mikulás-járás. A szüreti bál annyira nem hagyományos erre fele, de tartjuk a farsangi bált, amit a Nőszövetség rendez, közel 20 éve.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Van Nőszövetségünk, ami inkább egyházi, és a miénk általában, nem a református egyházé. A vezetője ennek én vagyok. Ez egyházi szervezetként működik, de nincs bejegyezve.

A faluban működik a Bethlen Miklós egyesüket, ez civil szervezet, veres József a vezetője, aki most a helyi tanácsnál dolgozik. Ezt 2002-2003-ban alapították. Mindenbe beszáll, ami magyar vonatkozású rendezvény: pl. gulyás főző események.

Vannak dalárdák is. Emellett van a gyermekeknek a tánccsoportja is. A dícsőszentmártoni Kökényes tánccsoport tagjai kezdték el az oktatást. Vannak kisebbek és nagyobbak is

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

A miskolci Máltai Szeretetszolgálattal van egy kb. 6-7 éve működő kapcsolatunk. Rendszeresen jönnek hozzánk, Mikuláskor is, s az ünnepélyt a templomban tartjuk meg legtöbbször.

Van testvérkapcsolatunk egy fríz csoporttal, Hollandiából, a 90-es évekből. Angolul beszélünk velük, viszont kicsit kiöregedtek a tagok.

Magyarországiakkal próbálkoztunk, de nem igazán működött. Csátaljával volt próbálkozás, azóta még működget ez az egész, de tudomásom szerint ezt a kapcsolatot nem véglegesítették.

A mi részünkről volt egy amerikai kapcsolat, ami mára már háttérbe szorult, és emellett a református egyháznak pedig volt egy hollandiai kapcsolata, a frízek mellett.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz

Az elöregedés az egyik gondunk, ami noha nem annyira veszélyes még, de már érezzük a hatását.

Interjú Veres Ferenccel, a bethlenszenmiklósi unitárius lelkésszel:

„Bethlen Miklós, a kancellár, aki Bethlen Gábor kortársa volt. Ő építtette a helybéli kastélyt, ami megvan még, de a helyi hatalmasságok vásárolták meg, sajnálatos módon. Mária Terézia idejében a kastélyt már elkobozták a családtól, amit az evangélikus egyház kapott meg. Aztán a kastélyban működött egy gazdasági iskola, ami aztán 50-es évek után Csombordra került át. Ez magyar iskola volt, a térségben itt, akkor jelentős magyarság volt, ha ilyen iskolája volt. aztán az állami gazdaság vette át a kastélyt…”

Gr. Bethlen Miklós (Kisbún, 1642–1716, Bécs) Bethlen János kancellár fia, államférfi és emlékíró.

Első nevelője Keresztúri Bíró Pál, majd Apáczai Csere János. Németalföldön, Hollandiában, Párizsban tanult. Ezután Olaszországban nyelvet és építészetet tanult. Visszatérve Udvarhelyszék főkapitányi tisztségét látta el. Az általa épített bethlenszentmiklósi kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb kastélya. Kemény János és Apafi Mihály bizalmi embere volt.

Belekeveredett Béldi Pál összeesküvésébe, 1676-ban Fogarason bebörtönözték, szabadulása után Kővár és Máramaros kapitánya lett.

1691-ben a fogarasi gyűlés Erdély kancellárjává szavazta meg: Gubernátor szeretett volna lenni, de arról hat szavazattal lemaradt. 1691–1704 között volt ebben a funkcióban.

Egy Hollandiában kiadott Erdély szomorú sorsáról szóló könyve miatt Rabutin császári hadvezér a Rákóczi szabadságharc idején, élete végéig bécsi fogságban tartotta. Rabságában alkotta élete főművét (Önéletírásom), amelyet gyermekeinek írt okulásul, magyar nyelven.

A faluból értelmiségek ritkán kerültek ki, meg kell említeniMódi Pált, aki Kolozsváron az unitárius kollégium tanára volt az 1930-as évek elejétől.