Javaslat

Az alábbiakban vázlatosan elemzem a romániai magyar támogatáspolitika helyzetét és megfogalmazok néhány javaslatot a szükséges reformot illetően.

1. A támogatáspolitika helyzete:

Általános válság

• Magánalapítványok közalapítványi feladatokat kapnak, ugyanakkor nincs közbeszámolói kötelezettségük, nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket (az eddigiek – Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány – mellé újabbak jöttek létre – Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány – és ezeket az RMDSZ nevében, az RMDSZ által kinevezett, semmilyen közösségi ellenőrzésnek alá nem vetett személyek vezetik)
• A döntési folyamat elpolitizálódott, az RMDSZ kisajátította a döntéseket minden szinten (saját embereit nevezi ki mindenhova, még a szaktestületekben is a Szövetség politikusai vannak túlsúlyban). Évek óta nehezményezi ezt a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi.
• Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd dévai iskolaközpontot).
• Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról semmi információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát, a pályázó nem kap információt a beadott pályázat értékeléséről, ezért érzik igen sokan azt: osztogatás és nem érdem szerinti elosztás történik).
• A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok: pl. egyik megye nagyságrendileg kap nagyobb összeget, mint a másik.
• Konkrét bírálatra igen kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból: az RMDSZ vezetői olykor nyíltan megfogalmazzák: a támogatási pénzekért politikai támogatást várnak el. Zsarolás vagy zsarolás-ízű ez a gyakorlat.

→ általános elégedetlenség és bizalmatlanság, főleg a civil szféra részéről.
Támogatáspolitikai döntések

• a támogatáspolitikai döntések négy szintre analizálhatók szét
  • stratégiai döntések:
    • a döntés a támogatási szándék létét nyilvánítja ki
    • meghatározza a támogatáspolitika célterületeit – oktatás, szociális politika, tudomány, stb.
  • közpolitikai döntések:
    • az egyes támogatandó területre jutó támogatások mértékének – arányának – a meghatározása (pl. az oktatáson belül mennyi a közoktatásra, mennyi a felsőoktatásra, mennyi működtetésre, mennyi fejlesztésre, stb.)
  • strukturális döntések:
    • a támogatáspolitikát végrehajtó intézményi struktúrára és a támogatáspolitikai gyakorlatra vonatkozik
  • szakmai döntések:
    • a támogatott szakterületekről beérkező pályázatok elbírálása

Kérdés: az egyes döntési szinten ki illetékes a döntések meghozatalára?

1. Javaslat a létező válság feloldásának menetrendjét illetően

1. Elvi kérdések
   1. A döntés szintjeit illetően

1. A stratégiai döntés kimondottan politikai – itt a támogatottnak nincs szerepe.
   • Ezen a szinten legitim módon megválasztott politikai testületek szoktak dönteni. Kisebbségi helyzetben – ha nincs autonómia és belső választás – a politikai pártként működő szervezet veszi át ezt a szerepet: egyáltalán nem természetes módon. Ugyanis közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, tehát be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt.)
2. Közpolitikai döntések – a döntés politikai, de előzetes konzultáció szükséges/pozitív hatású, hogy jó döntések szülessenek

• Strukturális döntések – szükséges a konzultáció, hiszen sok pénz és energia megy el értelmetlenül, egységes és mindkét fél – támogató és támogatott – részére optimális rendszerre van szükség

1. Szakmai döntések – független szakértői testületekre kell bízni, ennek rendszerét ki kell dolgozni.

1. Megvalósítás

 
Konzultációs folyamat

• javaslatok begyűjtése a strukturális és a szakmai döntések szabályozását illetően – a MCSZESZ jelen elemzése egy ilyen javaslatnak tekintendő
• tárgyalás és egyeztetés a felek – támogatók és támogatottak képviselői, illetve a szakértők – között a bevezetendő módszert illetően

 
Menetrend:

1. A mai helyzet megvitatása a támogatáspolitika valamennyi szereplőjének részvételével (politikai szféra, civil szféra, egyházak, szakértők), és ennek alapján egy helyzetelemzés elkészítése – még 2007-ben.
2. Javaslat kidolgozása a helyzet rendezésére, külön a magyarországi és külön a romániai források vonatkozásában, szintén minden érdekelt fél képviseletének a bevonásával, és ennek közvitára bocsátása – 2007-ben.
3. Az új rendszer kialakítása és elindítása – 2008-ban.

Támogatói kör:
Jelen javaslat szerint az alábbi támogatók forráselosztó tevékenységét kell megvizsgálni

• Magyarország
  • Általános észrevétel: a támogatónak konzultálnia kell a támogatottal, ezt Magyarországon törvény szabályozza a befelé irányuló támogatást illetően. A határon túlra irányuló támogatást illetően a konzultáció nem szabályozott és ha működik, csak a kisebbségi politikai szervezeteket célozza meg, nem elfogadható módon.
  • Támogató kiléte:
    1. minden közalap és közalapítvány
    2. szakalapítványok (tudományos támogatások)
    3. más közpénzekre támaszkodó források (minisztériumok, közintézmények
  • Románia
    • Communitas Alapítvány
    • Iskola Alapítvány
    • Magyarországi támogatók (Szülőföld Alap, kultúra,) programjait bonyolító szervezetek.

 
III. Konkrét javaslatok a reformot illetően
Az I, II, III döntési szinten (lásd az elvi kérdéseknél) politikai döntéshozó testületeket kell létrehozni. A testületben paritásos alapon vennének részt a politika, a civil szféra és az egyház képviselői. A cél elszakítani a civil döntéshozást a választási eredmények játékától, ami stabilitást jelent, és visszahat a politikai együttműködésre. A jelölés és a megválasztás módozatát illetően külön javaslatot dolgozunk ki.
 

1. Stratégiai döntések
   1. Politikai döntéshozó testület létrehozása – erre vonatkozóan az illetékesekkel (három szféra) konzultáció
   2. A Testület működési szabályzatának elfogadása és nyilvánosságra hozatala.
2. Közpolitikai döntések
   1. Politikai döntéshozó testület létrehozása – erre vonatkozóan az illetékesekkel (három szféra) konzultáció
   2. Kérjék ki az egyes területek szakmai képviseleteinek a véleményét az alapok elosztását megelőzően
   3. Hangolják össze a magyarországi és romániai támogatási rendszert, a maximális hatékonyság érdekében
3. Strukturális döntések
   1. Döntéshozó testület létrehozása – erre vonatkozóan az illetékesekkel (három szféra) konzultáció
   2. A döntés vegye figyelembe a következőket

1. Egységes rendszerre van szükség – a pályázat elkészítésének és beadásának formai követelményeit egységesíteni kell
2. Forráskímélő rendszerre van szükség – a sok pénzbe kerülő mellékleteket ne a pályázattal kelljen beadni, hanem legyen kétszintes az elbírálás: a támogatásesélyes pályázóktól kérjék csak a (jogi, anyagi helyzetre vonatkozó) dokumentációt (lásd: Phare)

• Transzparens rendszerre van szükség – minden pályázó kapja meg pályázatának értékelését, s ne csupán egy üres, udvarias visszautasítást (Lásd: Phare)

1. Szakmai döntések
   1. A kialakítandó szaktestületek működését, összetételét illetően figyelembe kellene venni az alábbiakat

1. Politikus ne vehessen részt szaktestületben
2. A döntés semlegességét biztosítandó, az olyan pályázónak a pályázatát, aki szakértőként tagja a szaktestületnek, külön testület bírálja el

• A szaktestületek összetételét illetően javaslatot tehetnek:
  • A szakterület civil szervezetei
  • Független szakértők
  • Egyházak

1. Döntések
   • A szaktestület összetételére vonatkozó döntés a Politikai döntéshozó testület hozza meg – ha valakinek a jelölését visszautasítja, akkor azt indokolni kell.
   • A szaktestület döntéseit a Politikai döntéshozó testület visszaküldheti újratárgyalásra, de nem bírálhatja felül.

Temesvár, 2007. aug. 23.                                                                                                                              A MCSZESZ nevében
                                                                                                                                                                                 Bodó Barna
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             elnök