HU

mcszesz_logo_sz_02 (1)

Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban

Kucsera János előadása Rimaszombatban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

 

Kucsera János, a müncheni Széchenyi Kör elnöke tartott előadást június 17-én, hétfőn Rimaszombatban, bemutatva Tíz évszázad magyar emlékei Bajorországban című útikönyvét.

Magyarország nyugati viszonylataiban a német a legrégebbi, ezen belül pedig a bajor a legősibb kapcsolat. Őseinknek több évszázadon át, egészen 1156-ig közös határuk volt Bajorországgal. Jelentős szerepe van a sikeres szövetségeknek, házasságoknak, dinasztikus próbálkozásoknak a bajor-magyar kapcsolathálókban.

Tudni kell, hogy a bajorországi Gizella és oldalán a bölcs uralkodó, István érdeme, hogy Európa egyik legstabilabb államát hozták létre.

Ez az útikönyv felderíti és turisztikai útravalóként tárja az érdeklődők elé ezeket a magyar-bajor érdekességeket.

Az évszázadainak látnivalóit személyesen is megtapasztalhatta Benedek László, a Gömöri Fotóklub vezetője, a Kultúráért Gömörben és Gömörön Túl társulás tagja, aki előadóként járt Münchenben, ezúttal pedig meghívta bajorországi vendéglátóját Gömörbe.

Benedek László (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Kucsera János a kádári Magyarországot elhagyva, 1969-ben talált új otthonra Bajorországban. Mint vallja, nyitott szemmel járta ezt az új világot, s mindeközben a szíve a magyar hazáért dobogott. Nem meglepő hát, hogy magyar vonatkozású kincsek után kutatott.

„Ha már nem láthattam a magyarországi emlékeket, akkor itt próbáltam azokat összegyűjteni. Az utóbbi öt évben a lányommal együtt írtuk meg a könyvet, de az adatgyűjtés már harminc éve elkezdődött” – nyilatkozta.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett szerző az ezeréves magyar-bajor kapcsolatok tárgyi emlékeit, helyszíneit, a magyar vonatkozású épületeket, szobrokat, emléktáblákat, sírhelyeket, festményeket, éremgyűjteményeket, kódexeket dokumentálta.

A Rimaszombatban tartott virtuális utazás során vetített képek segítségével járta végig a bajor városokat, több mint 200 helységről ír. A kíváncsiságot megfelelőképpen felkeltve bemutatta a magyar kultúra nagy alakjainak bajor emlékeit, így például Liszt FerencBenczúr GyulaAdy Endre kötődéseit.

Kucsera János (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Passau nemcsak három folyó, hanem három királyné városa is. Innen indult el Ildikó Attila hun királlyal, itt hunyt el Gizella királyné, s itt búcsúzott a népszerű Sisi is. Bajorország 25 templomának névadója Szent Erzsébet. Nünbergben megfordult Balassi Bálint is. Az egyetemi könyvtár két corvinát őriz, az egyik a Hunyadiaké, mely talán a legértékesebb a megmaradt corvinák közül.

Megtudhattuk, Rákóczi talán soha nem járt bajor földön, mégis szobra van itt, illetve Rákoczy-Fest néven minden évben háromnapos fesztivált szerveznek Bad-Kissingen fürdővárosban, és még forrást is elneveztek róla. Regensburgban az óvárosi építkezések során magyar pénzérme is előkerült Szent László lovagkirály alakjával. Gizella és István házasságkötését 3,5 méteres freskón örökítették meg.

A történeti és kulturális összefüggések megismerése, a művészeti értékek megbecsülése általában nemes foglalatosság. Ha külföldön magyar vonzatokat tár fel, akkor egyenesen alkotói munka, mely egyben segít megtelepedni, megszeretni a környezetet, ahová a sors vetette – írja ajánlójában dr. habil K. Lengyel Zsolt, a Hungaricum – Magyar Intézet ügyvezető igazgatója.

Magyar emlékek nyomában Bajorországban (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)

Az előadó leszögezte, sokat kellett utánajárni, archívumokban kutatni, hogy ez a mű megszülessen. Csokorba kötötte az eddig szerteágazó formákban létező személyi és tárgyi utalásokat. Így bejárhatják Passauból indulva, a bajor-osztrák határ mentén délnek, később nyugat felé tartva Münchent és környékét. Majd nyolcvan színes kép is megtalálható a könyv mellékleteként ezekről a magyar vonatkozású emlékekről.

Több helyen megoszlanak a történészek véleményei is a kalandozó és fosztogató hadjáratok, a Habsburgok vezette kényszerbesorozott magyarok csatározásai kapcsán. „Ennek dacára nagyon szeretik egymást a magyarok a bajorok, több százszor megbocsájtottak” – mondta végül Kucsera János, aki a müncheni Széchenyi Körben annak alapításától tevékenykedik. Elnökként azon munkálkodik, hogy magyar nyelvünk az irodalom és a történelem segítségével Bajorországban is megmaradjon.

Forrás: Felvidék.ma/SZAKC