MACISZESZ

download

Szebb jövő elé néz az Aracsi pusztatemplom

Július 28-án immár huszonegyedik alkalommal rendezték meg az aracsi pusztatemplom emléknapját. Sokan zarándokoltak ki a romtemplomhoz, hogy újra és újra megérezzék vonzását, az ősi romok varázsát, mely mindenkit lelki megnyugvással tölt el.

Az ünnepi szentmisét Mellár József törökbecsei esperesplébános celebrálta, utána Orosz Attila bácskai református esperes és Dolinszky Áron evangélikus lelkész is részt vett az igehirdetésben.

A szentmise után az egybegyűlteket Vajda János, a tordai Aracs Hagyományápoló Társaság elnöke köszöntötte. Beszédében összegezte a húsz év munkáját, hangsúlyozva, hogy annak idején azzal a céllal kezdték meg tevékenységüket, hogy az aracsi pusztatemplomot megismertessék a közösséggel, a magyarsággal, hogy környezetét rendben tartsák, és minden évben emléknapot szervezzenek. Közben turistacsoportokat fogadtak, illetve ismeretterjesztő füzeteket is kiadtak.

— A mesetitkú aracsi pusztatemplom már majdnem ezer éve áll itt, hirdetve a hit erejét, erőt adva az itt élő magyar embereknek a fennmaradáshoz, a megmaradáshoz. A csodával határos módon fenn tudott maradni a sok száz év alatt, amely évek történelme többször viharos, mostoha és kegyetlen volt. Ehhez a fennmaradáshoz a több száz év alatt néhány csodára volt szükség. Már az is csoda, hogy ide épült, e mocsaras, kietlen vidékre. 1280-ban a kunok lerombolták, és már akkor úgy állt itt, mint romtemplom, majdnem száz évig, amikor is csoda történt: Erzsébet anyakirályné, Nagy Lajos király édesanyja megsajnálta, és 1377-től újjáépíttette. A törökök 1551 szeptemberében elfoglalták, és csodák csodájára nem rombolták le, hanem meghagyták, ahogy volt. Ezután, szintén csodával határos módon, 468 éven keresztül, a mai napig fennmaradt. A csodák pedig ezzel nem értek véget a pusztatemplomnál, mára újabb csoda történt, hiszen az anyaország a segítségére sietett, mint egykor Erzsébet anyakirályné, így a pusztatemplomra szebb napok várnak — mondta köszöntőjében Vajda János.

Az emléknapon Pásztor István, a VMSZ elnöke mondott ünnepi beszédet:

— Az ég felé tekintő ember sohasem feledkezik meg arról, hogy ami az ő történelmi-kulturális öröksége, az sohasem intakt, sohasem érintetlen, sohasem kizárólagos. Az ég felé tekintő ember a kérdést máshonnan közelíti meg: megteszek-e mindent, ami szellemi, politikai, szakmai lehetőségeim szerint lehetséges, hogy épített örökségünket, ami nemzeti történelmünk szerves része, megőrizzük az utókornak? Én nyugodt lélekkel válaszolom azt, hogy igen, mindent megtettünk. Közösen. És sikerült. Az aracsi pusztatemplom Erzsébet anyakirálynő végren és akarata szerint megmarad, egykori építőinek, a település lakosainak is emléket állítva, akik tekintetüket az ég felé emelve remélték, hogy nem szakad meg a lánc, hogy lesznek magyarok e tájon, akik őrzik, benépesítik a vidéket, magyarul imádkoznak, és nem feledkeznek meg arról, hogy mindannyiunkat egybefon a táj és a történelem, de önmagunkat mindig csak az ég felé emelt tekintet reményével menthetjük meg, múltunkat csakis ezáltal hagyományozhatjuk át az utánunk jövőkre.

Pásztor István ezután kifejtette, hogy az aracsi pusztatemplomot a magyar nemzeti identitás jelképeként emlegetik, annak nevezik, úgy élik meg.

— Történelmünk szerves része az aracsi pusztatemplom. Hitünk, kultúránk jelképe. Őrzője a tájnak, amiből vétetünk, és amibe visszatérünk. Feladatot adott nekünk. Ahogyan ezt Szekeres László megfogalmazta: Aracs. Keményen ropogó két szótag, csatakiáltás-szerű szókövület. Hangzása után ítélve parancsszóra hasonlít‚ s mintha még ma is parancsolna valamit‚ egy‚ két (?) ezredév távolából‚ porrá vált ősök‚ letűnt korok jelszavaként. Valami kicseng belőle‚ csak ma még nem tudjuk megfejteni harmóniáját. De üzenetét‚ azt meg tudjuk-e érteni? Az üzenetét megértettük, mert nem adtuk fel egyetlen pillanatra sem a küzdelmet a pusztatemplom állagmegóvásáért. Az üzenet a nemzeti egységben van, a közös gondolkodásban, értékeink megóvásában, abban a tudásban, hogy a jövőnk hitünk és történelmünk egybefonódó megismerésében is rejlik. A pusztatemplom harmóniáját pedig mindenki magában értheti meg, amikor tekintetét felemeli az ég felé — mondta a VMSZ elnöke, majd bejelentette, hogy a június 8-ai anyaországi kormánydöntés értelmében tizenegy vajdasági projektum megvalósulását segítik, közöttük kiemelkedő helyet foglal el az aracsi pusztatemplom mint hosszú távú projektum, hiszen három-négy évet bizonyára igénybe vesz ennek az elképzelésnek a befejezése. Ahogy fogalmazott, az előkészületek megtörténtek, nemcsak politikai, hanem szakmai vonatkozásban is.

Pásztor István ezután még hozzáfűzte, ez egy nagyon összetett folyamat, hiszen a szerbiai és a magyarországi műemlékvédők folyamatosan kell hogy egyeztessenek, és ennek eredményeként hozzá tudnak majd fogni a kiviteli terveknek az elvégzéséhez, erre különített el a magyar kormány 250 millió forintot, illetve amikor meglesznek a tervek, akkor egy folyamatos pénzelés mellett hozzá tudnak fogni a megvalósításhoz is.

A rendezvény keretében Dobai János, Torda polgármestere egy díszoklevéllel köszönte meg Vajda Jánosnak a húszéves odaadó munkáját. Az emléknap művelődési műsorral zárult, mely a rossz idő miatt a tervezettnél rövidebbre sikeredett. Fellépett a csókai Pannónia férfikórus, a tiszaalpári Kásáné Marika egy szavalattal mutatkozott be, a tordai Fodor Marianna pedig egy népdalcsokrot adott elő citerán.

 

Forrás: Hét Nap