A szervezet tevékenysége, eddigi eredményeinek bemutatása:
A MCSZESZ több jelentős, országhatárokon átnyúló illetve Erdélyre kiterjedő közösségépítő projektet valósított meg az utóbbi években. Ilyen volt a Kárpát-medencében működő civil szervezetek első átfogó együttműködési projektje, a Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum, ennek záró nyilatkozatát, a Kolozsvári Civil Nyilatkozatot 250 szervezet támogatta aláírásával, 2009-ben. Anyagilag támogatatta: Nemzeti Civil Alapprogram.
Az évente megtartott Civil Fórum konferenciák főszervezője másfél évtizeden át az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány volt, a szervezésben a MCSZESZ a megalakulása óta (2005) szerepet vállalt. Amikor a korábbi főszervező, az ERMACISZA már nem vállalta a Fórum szervezését, 2010-ben átvállaltuk a feladatot, és megszerveztük Marosvásárhelyen 2010 és 2011-ben.
2012-ben indítottuk el a Civil Akadémia rendezvénysorozatot, ez ma is évente 3-4 előadást jelent a MCSZESZ szervezésében. Támogatónk: Bethlen Gábor Alap.
2012-13-ban került sor a Civil karaván megszervezésére, amelynek ellsődleges célja a civil kapcsolatépítés volt. Partnerszervezet: Nők a Magyar Nemzetért, Budapest. Támogató: NEA Budapest.
2017-ben elkészítettük Szilágy megye közösségi térképét. 2018-ban folytattuk a projektet, Szatmár megye magyarok által is lakott településeinek készítettük el az adatlapjait (lásd: www.civilportal.ro).
2013-tól kiadjuk az Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet, a soron következőre 2019-ben pályáztunk.
2018-ban kiemelt projektünk volt a Közösségépítés értékmentéssel, ennek keretében Fehér megye magyarok által is lakott kis településeit jártuk be, és alakítottunk ki megyei civil hálózatot.
A MCSZESZ elnöke politológusként, a szervezet irodavezetője (Brinzan-Antal Krisztina) kommunikációs szakemberként több partner szervezet civil projektjében vettek részt, szakmailag felkészültek egy ilyen projekt vezetésére.
A kisebbségben élő közösségek vonatkozásában meghatározó kérdés a népesség fogyása. Ha egy nemzet esetében csökken kis települések vagy térségek lakossága, azzal az illető közösség anyanyelve nem kerül veszélybe. Kisebbségi léthelyzetben, vagyis szórványban viszont az anyanyelv lét illetve nem léte a kérdés.
A civil társadalom a napjainkban a demokrácia kialakításában és fenntartásában játszik szerepet, közvetít állam és társadalom között. Kisebbségi léthelyzetben más a szerepe. A kisebbségi civil szféra módot nyújt a társadalom különféle, komplex szükségleteinek kifejezésére és proaktív megközelítésére. Röviden fogalmazva, a kisebbségi civil szervezet szolgál és szolgáltat. Szolgálja a helyi magyar közösséget, olyan kulturális programokat biztosít, amelyek a magyarság számára helyben, elsősorban szórványban nem léteznek. Szórványhelyzetben lélekszámukból fakadóan a helyi állami/önkormányzati kulturális intézményi hálózat a többség igényeit elégíti ki, olykor még iskola vagy templom sincs helyben. Ilyen esetekben a magyar kulturális igényeket egyedül civil szervezetek szolgálják.
A 2011-es romániai népszámlálás megmutatta, hogy a magyarok lélekszáma fogy, évtizedenként kb. 200 ezer fős apadásról beszélünk. És ez a fogyás szinte kizárólagosan a szórványban következik be: Arad, Temes, Hunyad megye demográfiai mutatóiból látni, hogy itt a fogyás mértéke jóval meghaladja az erdélyi magyar átlagot, olykor annak kétszerese.
A 2000-es évek elején külön programokat indítottak arra, hogy olyan kis településeken, ahol párszáz fős magyarság él, de nincsenek iskolái, s papok pedig többnyire beszolgálnak, alakuljanak civil szervezetek. De ezek az elmúlt szinte két évtized alatt többnyire alvó szervezetekké váltak. Léteznek, de semmilyen programot nem futtatnak. Ennek legfőbb oka a vezetők kiöregedése illetve olykor az illető településről való eltávozásuk.
Jelen projekt keretében 3 megyében (Fehér, Hunyad, Máramaros) a kis települések civil szervezeteit kívánjuk támogatni. Ez három feladatra bontható le: 1) A konkrét helyzet feltérképezése. A megjelölt hat megyében helyzetfelmérés: hol vannak alvó szervezetek és ezek miért függesztették fel a tevékenységüket, továbbá hol nincsenek szervezetek, de nagy szükség volna a tevékenységükre és végül a revitalizáció, a tevékenység el- illetve újraindítása. A helyzetfelmérés terepmunkát jelent, hiszen a helyszínen kell az okokat és a személyi lehetőségeket megismerni. Ezt kérdőíves felméréssel és mélyinterjúkkal végezzük el. 2) Második lépésban hálózatokat alakítunk ki, hogy a civilek támaszkodhassanak egymásra. Közös célokat fogalmazunk meg, kommunikációs kapcsolatokat alakítunk ki. Tervezünk egy közös civil tábort is Magyarországon, ehhez van partneri ígéret. Ez a tábor csapatépítő – és egy másik projekt keretében valósul meg. 3) Végül pedig a civilek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatot kivánjuk megalapozni, hiszen a helyi román elit megértésére, olykor támogatására szükség van.
Jelen pályázat nem a MCSZESZ működését szolgálja, hanem a MCSZESZ, mint ernyőszervezet – 138 erdélyi magyar szervezet a tagja – felelőssége tudatában segíteni kívánja a nyelvhatáron élő kis magyar közösségeket azzal, hogy számukra létrehoz illetve revitalizál korábbi civil szervezeteket. Az a célunk, hogy minden kiválasztott megyében a leginkább veszélyeztetett települések közül kiválasztunk 3-3-at, vagyis összesen 18 településen teremtenénk meg a lehetőséget arra, hogy a helyi civil tevékenység révén a helyi közösségek magyar kulturális programok részesei lehessenek. A 3-3 szervezet között lesz új szervezet és lesz revitalizált szervezet is.
Ezeket a szervezeteket a MCSZESZ által fenntartott kommunikációs és pályázati segítségnyújtási hálózat fogja össze. Rendszeres találkozók révén figyelünk egymásra. A MCSZESZ a projekt részére külön honlapot hoz létre, ahol ezek a szervezetek megmutathatják magukat és segítséget kérhetnek illetve kaphatnak egymástól és másoktól. A civil-önkormányzati kapcsolatok érdekében időközönként tájékoztatjuk a vonatkozó települések helyi román vezetőit, hiszen a szervezetek tevékenységének fenntartásához támogatás kell – és az önkormányzatoknak törvény által előírt feladata a civilek támogatása.