HU
RO
EN

Jegyzőkönyv a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2007. december 8-án tartott közgyűléséről

Jelen van: 31 tagszervezet képviselete.

 

Megnyitó:

Bodó Barna elnök köszönti a résztvevőket, megállapítja, hogy 31 szervezet képviselteti magát a közgyűlésen. Az alapszabály 20. pontjára hivatkozva Csíkszeredában, a Civil Fórumon az elnökségi tagok döntést hoztak (méltányossági döntés) a közgyűlés elnapolásáról, mert akkor nem teljesült a méltányossági küszöb (nem volt jelen a tagszerv. min. 25 %-a).

A jelenlévők utólagos egyetértésüket adják az igazgatótanács döntéséhez. Bodó Barna javasolja, hogy legközelebb be kell venni az alapszabályzatba a méltányossági küszöböt (I. meghirdetéskor 50%-os jelenlét, II. összehíváskor 25%-os jelenlét szükséges).

 

Napirend: 1. Tevékenységi beszámoló – Bodó Barna

  1. Pénzügyi beszámoló – Egri István
  2. Javaslat: Erdélyi Civil Alap – Bodó Barna és Varga Zoltán
  3. Civil stratégia-tervezet
  4. Alapszabály kiegészítése (1. melléklet; 2. melléklet)
  5. Az elnökség leköszönése, új vezetőség megválasztása (Egri István vezeti a tisztújítás folyamatát).

A közgyűlés beleegyezésével az elnök javaslatára a tagfelvételi kérelmek elbírálását napirend előtt tárgyaljuk.

A közgyűlés egyhangúan elfogadta a napirendet. A közgyűlést vezetik: Bodó Barna elnök, Sándor Krisztina és Szász Zoltán alelnökök.

 

  1. Két belépési nyilatkozat

A kérést benyújtó szervezetek bemutatkoznak:

 

  1. Tevékenységi beszámoló:

 

Bodó Barna: Minden szervezet életében egyik legfontosabb rész az ügyintézés, a MCSZESZ 3 lépést tett az ügyintézés megoldására, a harmadik irodavezető Sükösd Izabella volt. Máig nincs ügyvezetőnk, tovább keresünk. Most van egy olyan személy, akivel hosszabb távú lehet az együttműködés.

A második nagy kérdés a székház dolga. Az Aviator Badescu (Balassa) utcában az ERMACISZA-val közösen bérelünk egy alagsort. A legjobb lehetőségeket biztosítja, a Főtértől 8 percnyire van, autóval megközelíthető, közel 80 m2. A folyamatos működéshez pénz kell, amit csak pályázatokból lehet biztosítani. A legutóbbi irodavezetőnk által 2 pályázatot nyertünk, az elsőt a COMMUNITAS-tól képzésekre (minőségbiztosítási képzés), a másodikat pedig a Szülőföld Alaptól egy CIVIL PORTÁL létrehozására, félmillió forint értékben. A kapott pénzt decemberig kell elkölteni, de a civil portált csak jövő évben tudjuk megvalósítani. Javaslatokat, ötleteket várunk ez utóbbival kapcsolatban. A munkabizottságok korábban megalakultak, de ügyvezetés híján nem működtek. Kérdés, hogy van-e még szükség ezekre?

A civil stratégia kérdését külön napirendi pontként tárgyaljuk.

Hogyan dolgozott a 7 tagú Igazgatótanács? Évente legkevesebb kétszer kellene találkozni, ez 2006-ban sikerült, de nem volt mindenki jelen, s ennek anyagi okai voltak.

Az érdekképviseletről – a civil szféra társadalmi helyzetét tekintve: mi a normális társadalom és ott hol lesz a civil szféra szerepe, helye; partnernek kellene tekintsenek, hiszen a mi tevékenységünk szolgáltatás; a közösségért dolgozunk; a tudásunkkal és a szabadidőnkkel dolgozunk, a társadalomnak nem érdeke, hogy olyan munkát végezzünk, amihez nem értünk.

A Szülőföld Alapot létrehozó törvény a Parlament elé került, melynek kapcsán levelet írtunk a magyar politikai vezetőkhöz, melyben találkozási alkalmat kértünk. Magyarországon kötelező a civileket megkérdezni egy ilyen törvény megalkotása előtt. Az államfő hivatalából érkezett visszajelzés, hogy foglalkoznak az üggyel. Szili Katalin fogadta a MCSZESZ küldöttségét, – reménykeltő volt a találkozás, de az ígéretek nem valósultak meg.

2006 őszén az RMDSZ kongresszusának előkészítése során hangoztatták, hogy a belső reform ki kell terjedjen a struktúrára is. A kulturális tevékenységet külön intézményi keretbe akarták helyezni. Itt kellett volna hogy helyet kapjon a civil szféra.

Utolsó fellépésünk november 28-án történt, Sólyom László támogatáspolitikai konferenciát hívott össze. Öten (Székely István – RMDSZ, Hegedűs Csilla – Transilvania Trust, Kató Béla – Sapientia EMTE, Gergely István – Katolikus Érsekség, Salat Levente, Bodó Barna) – átadtunk egy memorandumot az államfőnek:

A memorandum alapelvei a következők voltak:

A válasz az volt, hogy jövőben is lesz egy újabb tanácskozás. Az érdekvédelem terán sokat kezdeményeztünk, de nem sok eredménnyel.

 

  1. Pénzügyi beszámoló

 

Egri István felvezetésében:

– lásd a csatolt táblázatban;

– 1641 lejnyi összeget kell az iroda működtetésére kifizetni, de még nincs előkészítve (számlák átnézése stb.);

 

Bodó Barna: a két beszámoló vitáját elkezdhetjük.

Csomós Attila: másabb formába kellene a vezetést, vagy legalábbis a tagokkal való kapcsolattartást intézni. Van meghallgatás, vannak fülek. Nincs mindenkinek lehetősége a drótpostához. Ez egy szakadást idézett elő a Szövetség munkájában. Sokkal több közvetlen kapcsolat kell, csak így lehet elérni, hogy érdekvédelmet lásson el a szervezet.

Ha mi Romániában élünk, miért nem a román kormányhoz intézzük a kéréseinket? Hiszen mi itt fizetünk adót. Az új vezetőség azzal kellene foglalkozzon, hogy megismerje és megismertesse a szervezeteket, azok problémáit, azt, hogy hol kell segíteni. Az első időben más forrásokat is kell találjunk, nemcsak a pályázatokat. Szolgáltatások biztosítására is gondolhatunk, ebből is létrejöhetne egy alap.

 

Bodó Barna: A román civil szférával több kapcsolatfelvétel volt. Jó hangulatú beszélgetések voltak. A FNTC egy bukaresti alapítvány, amikor kell, megtaláljuk őket. A kormány felé nem tettünk lépéseket. A kormány az egyeztető tanácsba nem hívta be a civileket, hanem a prefektúrákra bízta. Az RMDSZ nem akart észrevenni. A több ernyőszervezetből egy sem vehetett részt az Országos Gazdasági Egyeztető Tanácsban. Ameddig az ERMACISZA létezik, nincs szükség szolgáltatásra, mert dupláznánk. A munkacsoportok áthidalhatták volna a hiányokat. A kapcsolattartás a jövő fontos feladata lesz.

 

Egri István: Az ERMACISZA próbál szolgáltató szerepet betölteni, de vannak lefedetlen területek, hisz a humán erőforrások végesek. Együttműködünk, és ehhez folyamatosan egyeztetni kell. Most két lehetőség előtt állunk: képzést kell szervezni és a civil portált létrehozni. Új emberek, új szervezetek kellenek. Az emberek fejében nagy a zavar a két szervezetet illetően, és ez káros.

Szekeres E.: Meg lehetne valósítan
i azt, hogy az év végén mindenki egyoldalas eseménynaptárt adjon be, ami segítség lehetne legalább a kistérségekben más szervezetnek is.

 

Bodó Barna: Köszönjük a javaslatot. Amikor a civil portált megtervezzük, szükség lesz egy olyan gombra, ahol ezek lesznek nyilvántartva. Minden tagszervezet majd saját maga tudja feltenni az anyagokat.

Varga J.: Megalakultak és működnek a munkacsoportok?

 

Bodó Barna: A munkacsoportok működtetését különböző személyek vállalták, de nem valósult meg.

 

Szabó Izolda: Jó lenne, ha megalakulnának a munkacsoportok. Lenne egy felelős, aki nézné a pályázati kiírásokat. Közösen lehetne pályázni az Európai Unióhoz – a MCSZESZ vállalna önkéntest, aki segítene a helyi szervezeteknek lefordítani a szöveget. Rá kell állítani új embereket, hogy pályázatokat írjanak. A kicsi szervezet nem tud megbirkózni a nagy pályázatokkal, de ha összefognak, sikerrel járhatnak.

 

Bodó Barna: Ez a téma elvi kérdéshez vezet. Ne rivalizáljunk a civil világban egymással! Ma már a hálózatoké a jövő. Szabó Izolda hozzászólása egy hálózatra vonatkozott, és ez akár a munkacsoportok felől is indulhat. Egy korábban végzett felmérés jelzi, hogy mennyire szűk azon civil szervezetek köre, akik az Európai Unióhoz pályáznak, mert szegény a civil világ.

 

Egri István: Egy civil szervezet nem attól nagyszerű, ha minél több pénzt forgat meg. A civil kurázsi nem erről szól, és a MCSZESZ feladata az, hogy ezt előhozza az emberekből, felismerni időben a problémát, lehetőségeket, s ehhez kommunikálni kell.

 

Bereczki Kinga megmutatja a CIVEK katalógust. Ha hasonló létezne máshol is, akkor máris meglenne az erdélyi civil szerveztek katalógusa. A CIVEK közelebb hozza a felsőbb döntéseket, de gyűjti is az igényeket. Bereczki Kinga a hálózatépítést látja követendőnek, a kapcsolatépítést, és hogy beinduljon egy kommunikációs rendszer.

 

Bodó Barna: Ezt megvalósíthatjuk, nagyon fontosnak látom.

 

Zsigmond Győző: Az érdekképviselet nagyon fontos: nincs elegendő szavunk, beleszólásunk bizonyos ügyekben. A gombászegyesület javasolt egy törvényt, ami már ki volt próbálva, és mégis, ami végül megszületik, az kész csőd. Bennünk is van hiba, mert a saját felelősségünket többre kell tartanunk. Több alapítvány is megszűnt, – erre oda kell figyelni.

 

Bodó Barna: A törvény-kezdeményezésekre kell kitalálni az eljárást, hogy ráerősíthessünk a tagszervezetre, ha szükség van.

 

Zsigmond Győző: Hiába javasol egy civil szervezet valamit, abból még nem lesz törvény, csak ha egy párt is melléje áll.

 

Bodó Barna: Ez érdekképviselet, oda kell állni.

 

Báthori Ilona: Fel kell lépni annak érdekében, hogy igényeljék a diplomás gombaszakértőket. 2001-ben volt 12 önkéntesük, idén egy sem.

A politikum és a MCSZESZ közti kapcsolatról: a politikum maga alá gyűrte a civil társadalmat, tudatosítani kellene bennük, hogy mi válasszuk őket, és így mi kell nyomást gyakoroljunk rájuk. A pénzt ne ők osszák!

A következő elnökség feladatairól: szükség volna térségei elnökökre, amelyek az illető sajátos térséget fognák össze. Az elnökség dolgozzon ki egy stratégiát. A Szövetségnek nem dolgoznia kell, hanem képviselnie.

Bodó Barna: A regionális elnökség megalakításáról a következő elnökségnek kellene döntenie.

 

Sándor Krisztina: Úgy válasszuk meg az Igazgatótanácsot, hogy más-más régióból legyenek, így nem lenne szükség külön elnökségi tagokra. Az új igazgatótanács készítsen kétéves stratégiát, mert szükség van rá. Az elmúlt időszakban nem voltunk valódi operatív testület. A MCSZESZ szinte mindenkinek egy másodlagos téma, a lelkesedés időközben pedig elveszett. Véleménye az, hogy vagy jobban odaáll mindenki, vagy írjuk át az egész szerkezetet. Ha 3 év alatt nem sikerült saját ügyvezetést kialakítani, nem vállalja át ezt az ERMACISZA ezt a munkát, egyfajta szolgáltatásként?

 

Bodó Barna szavazást kér arra, hogy elfogadja-e a közgyűlés a két jelentést?

 

A közgyűlés 5 tartózkodással elfogadta a jelentéseket.

 

  1. 4. Erdélyi Civil Alap:

 

Az ötletet Varga Zoltán vetette fel, bár már korábban itt-ott elhangzott egy-egy halvány gondolat ennek létrehozásáról.

 

Varga Zoltán javasolja, hogy az új vezetőség segítségével egy munkacsoport alakuljon, amely ezt létrehozná.

Az Erdélyi Civil Alap fontosabb jellemzői:

– olyan pillér lehetne, mely független a politikától, a civil szféra rendelkezik vele;

– egy alap, amely folyamatosan bővülne, és ennek a kamatát használnánk fel, vagy Egri István javaslata alapján hiteleket is adhatnánk;

– ennek a gazdája a MCSZESZ lehetne;

Varga Zoltán javasolja, hogy beszéljünk tovább erről a témáról.

 

Bodó Barna: Most arról kell döntést hozni, hogy a MCSZESZ vállal-e ebben szerepet, és ha igen, milyet? Kit céloz meg? Fejlesztési alap (pályázatok önrészéhez) vagy közösségi alap (a kis civil szervezetek működéséhez) legyen?

Alapelv, hogy csak a kamatokat (legalább 100.000 euró kellene) használhatjuk fel, az alaphoz nem nyúlhatunk. Egy védnöki testületet kellene létrehozni (erre a két magyar leköszönt államfőt kérhetnénk meg). Ez adná meg az induló alap legitimitását.

Ki legyen az alapító? Ha a MCSZESZ, akkor nem adhat saját magának pénzt. Az egyházak is lehetnének közalapítványi struktúrában. Megbízzon-e a MCSZESZ ezzel a tervvel egy kezdeményező csoportot?

 

Nagy Pál: Fontosabb, hogy arról beszéljünk, hogy a szervezettel hogyan tovább? Van két jó elképzelés, melyről a leendő elnökség majd döntést hoz, és intézi tovább. A kérdőív alapján a szervezetről beszéljünk.

 

Bodó Barna javasolja, hogy ne a civil alap részleteibe menjünk bele. Kell vagy nem kell?

 

Csomós Attila: Jónak jó, de sok minden tisztázatlan. Ha csak arról szól, hogy mások által adott pénzt szétosztunk, arra jó az alapítvány. Ha hitelt is akarunk adni, oda már legalább hitelszövetkezet kellene. Ezeket a gondolatokat tovább kell vinni. A MCSZESZ fogadhat adományokat, és azt továbbadhatja bármelyik szervezetének.

 

Bodó Barna: Arról döntsünk, hogy foglalkozzunk-e ezzel vagy sem?

 

Szenkovics Dezső: Nem lehet a jövőbeli elnökség nyakába varrni ezt a témát. Több vetülete van (jogi, pénzügyi szakmai stb.) ennek a kérdéskörnek. Speciálisan erre a célra összeverbuvált emberek kellenek.

 

Bodó Barna: Varga Zoltán és Bodó Barna foglalkozik ezzel a kérdéssel a tovább. Egyetért-e ezzel a közgyűlés?

A javaslat elfogadva.

 

  1. Civil stratégia-tervezet:

 

Bodó Barna: Önmagunk szerepét, helyét fogalmazzuk meg. Ezt mennyi időre tegyük meg? A tagszervezetek szükségesnek tartják-e a stratégia kidolgozását? Ha igen, ezt mekkora időhorizontra?

 

Fleisz János: Az Erdélyi Civil Alap hasznos dolog, de vannak más kezdeményezések is (pl. az EMKE esetében), de ezeknek nincs visszhangjuk. A stratégiával kapcsolatban: létezik-e egy erdélyi magyar civil út?

Mi eddig eseménykövető hozzáállással dolgoztunk, de a stratégiánk helyzetteremtő és befolyásoló, markáns kell legyen. Az alapokból kiindulva lehet rövidtávú stratégiát alkotni, de a hosszútávúra is szükség van.

 

Bereczki Kinga: A stratégiára nagyon-nagy szükség van. Ez az első, és ez határozza meg az utat. Kérdés, hogy ezt ki dolgozza ki?

 

Bodó Barna: Az igazgatótanács által felkért szakemberek kell kidolgozzák. Ez módszertanilag is egy kihívást jelent. Az igazgatótanács megkapja a feladatát, és keresse meg ennek a módját. Ki tartja szükségesnek, hogy legyen civil stratégia?

 

A közgyűlés egy tartózkodással elfogadta, hogy alkossunk civil stratégiát.

 

Bodó Barna: A stratégiával kapcsolatban legyen egy rövid (az elnökség mandátuma idejére) és egy hosszabb távú stratégia.

A javaslat egyhangúan elfogadva.

 

  1. Alapszabály-kiegészítés:

 

Az I.5 fejezet 20 pontjánál: a másodszori összehíváskor is szükség van egy minimális 25%-os méltányossági küszöbre.

 

A kiegészítés egyhangúan elfogadva.

 

Ki tagja a szervezetnek?

Ha nem fizeti a tagsági díjat, sok a három éves tagság fenntartása. Ezt a pontosítást elég csak a működési szabályzatba betenni.

 

A szervezet közgyűlésén indokoltan hiányzó szervezet átadhatja szavazatát egy másik szervezetnek. Maximálisan 2 szervezet képviseletét lehessen átvenni (1 ember maximálisan 3 szervezet nevében szavazhat).

 

A javaslat egy tartózkodással elfogadva.

 

  1. Tisztújítás:

 

Egri István levezeti a tisztújítást. Szavazatszámláló bizottságra javaslatok:

  1. Kristály Bíborka
  2. Szentgyörgyi Zoltán

 

Javaslatok elfogadva.

 

Javaslat az igazgató tanács tagjaira:

Elnök: Bodó Barna

Jelölések az Igazgatótanács tagjaira:

  1. Nagy Pál
  2. Bereczki Kinga
  3. Sándor Krisztina
  4. Szenkovics Dezső
  5. Varga Zoltán
  6. Somogyi Attila
  7. Szabó Izolda
  8. Somai József

 

A szavazás eredménye:

 

Bodó Barna                            30

Sándor Krisztina                    33

Nagy Pál                                28

Bereczki Kinga                      29

Szenkovics Dezső                  22

Somogyi Attila                       15

Szabó Izolda                          22

Varga Zoltán                          28

Somai József                          18

 

Elnök: Bodó Barna 30.

Az Igazgatótanács tagjai:       Sándor Krisztina 33

Bereczki Kinga 29

Nagy Pál 28

Varga Zoltán 28

Szenkovics Dezső 22

Szabó Izolda 22

Alelnökök:

Bereczki Kinga – általános alelnök

Varga Zoltán – ügyvezető alelnök

 

  1. Különfélék

 

Nagy Pál javaslatára a közgyűlés elfogadja, hogy amennyiben az Igazgatótanács tagjai közül valaki lemond, eltávozik stb., akkor a jelen szavazás során kialakult rangsor szerint a következő személy foglalja el a helyét.

A civil alapok leosztása az önkormányzatok részéről a szervezeteknek – megyénként más-más a helyzet, nyomásgyakorlásra van szükség.

Bodó Barna kérdezi, hogy ki szeretne beszállni a civil alap további kidolgozásába? Bereczki Kinga ha tud, besegít, még jelentkeznek mások is.

 

Lejegyezte: Kristály Bíborka Réka (Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet)

 

Hitelesítette: dr. Bodó Barna