A Romániai Magyar Nemlátók Egyesületének munkatársai Buttu Arnold Csaba ügyvezető és Máté Zsolt a szervezet munkatársa látogatott el hozzánk, akik szerdán forrásszerzés és kapocsolatépítés terén kértek segítséget.

Bemutatkozás:

Egyesületünk, a Székelyudvarhelyen működő Romániai Magyar Nemlátók Egyesülete, 2018 őszén vált aktívvá, legfőbb célunk az erdélyi magyar anyanyelvű látássérültek oktatási lehetőségének megteremtése. Egy olyan bentlakásos oktatási intézményrendszert akarunk létrehozni, amelynek képesnek kell lennie már óvodás kortól felkarolni a speciális oktatást igénylő gyerekeket, lehetőséget nyújtva az anyanyelvű oktatásra, a továbbtanulásra, vagy valamely szakma elsajátítására.
Jelenleg Romániában nincs lehetőség a magyar ajkú látássérült gyerekeknek anyanyelvükön tanulni, csakis románul. A működő román egyesületek illetve érdekképviseleti szervezetek, amelyek a látássérült gyerekek és felnőttek érdekeit kellene képviseljék,
egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben töltik be elsődleges funkciójukat. A látássérült mikroközösségek motiválatlan egyénekre hullottak szét: a felnőttek körében a társadalmi átlagnál magasabb a munkanélküliek és alkoholisták száma. Nyilvánvaló tény, hogy az analfabetizmus visszaszorításával, sokkal könnyebben csökkenthető a társadalmi perifériára szorulás, az alkoholizmus, az elszigetelődés.
Meggyőződésünk, hogy a diplomával, szakmával, jövedelemmel, tehát perspektívával rendelkező látássérültek erdélyi magyar közössége képes
lesz egy olyan minőségű kulturális, gazdasági és civil
önszerveződésre, mely példaértékű életmodellt fog nyújtani minden egyes látássérültnek.
Jelenleg Romániában hét szegregált intézmény látja el a vakok és gyengén látók oktatását, ezen egyikében sem folyik magyar tannyelvű oktatás. Egyedül a kolozsvári intézményben van lehetőség magyar nyelvű fakultatív foglalkozásokra. Egy magyar nyelvtanárnő jár be az
intézménybe, magyar mesékkel, versekkel, irodalmi művekkel ismerteti meg a magyar ajkú vak gyerekeket. Ezen kívül az Egyesületünk által önkéntes munkára felkért gyógypedagógus hallgatók (két fiatal hölgy) tartanak kreatív foglalkozásokat a tanulóknak, illetve a kolozsvári
Protestáns Teológia hallgatói járnak be a vakok iskolájába
bibliaórákat tartani. Ezen önkéntesek igyekeznek a román nyelvű tanintézetbe a magyar ajkú vak gyerekek magyar identitását erősíteni, védelmezni, megtartani.
A több mint 74 éve szünetelő magyar speciális oktatással adósai vagyunk a magyar anyanyelvű erdélyi vakoknak. Tudjuk, hogy törekvéseink nem fognak megvalósulni a közeljövőben, már érzékeljük a politika és a bürokrácia aktív és passzív nemtetszését, de biztató, hogy az eddigi tárgyalásokban részt vevő helyi, megyei, országos
kulturális, szociális és gazdasági aktorok igen pozitívan álltak közös ügyünk mellé.
2018 évben a Bethlen Gábor Alaptól elnyert pályázati pénzek felhasználásával készülhetett el a jelen állapotok szerint finalizálódó előtanulmány, mely a magyar ajkú vak gyerekek illetve kiskorúak iskolázottsági helyzetét hivatott felmérni Hargita, Maros és Kovászna megyékben. Adataink szerint, melyeket a Hargita, Maros és Kovászna megyei Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságok bocsátottak
rendelkezésünkre, Kovászna megyében mintegy 38 látássérült gyerek van, a következő kategóriák szerint: 0 – 6 éves 1 gyerek, 6 -10 között 9 gyerek, 10 -14 közötti 9 gyerek, 14 -18 közötti 13 gyerek, 18 – 21 év közötti 6 gyermek és fiatalkorú van. Hargita megyében csak látássérült: 0 – 6 éves 31 gyermek, 6 -10 éves 15 gyermek, 10 -14 éves 23 gyermek, 14 -18 éves 29 gyermek, 18 – 21 éves között 24 fiatal. Ezek közül 4 gyermek vesz részt szegregált speciális oktatásban. Tehát
122 gyermekről és fiatalról van szó. Ezek között halmozottan hátrányos helyzetű (nem csak vak vagy látássérült, hanem mozgásszervi beteg vagy mentális fogyatékkal élő): 58 gyermek. Maros megyében 0 – 6 év közötti gyermekek száma 5, 6 -10 év közöttiek 4, 10-14 között 14 gyermek, 14 -18 év közötti 9 gyermek. Összesen 32 gyermek. Ezen gyermekek közül 6 gyermek vesz részt szegregált oktatásban. Tehát, a három megye területén, a Vezérigazgatóságok által szolgáltatott statisztikai adatok szerint 192 látássérült gyermekről és fiatalkorúról tudunk.
A statisztikai adatokat felhasználva, a Hargita és Kovászna (a Maros megyei gyermekvédelmi Vezérigazgatóság mindenfajta indoklás nélkül elutasította azon kérésünket, hogy a helyzetfelmérő kérdőíveinket eljuttassa a vak, illetve gyengén látó gyermekek családjaihoz) megyei
gyermekvédelmi Vezérigazgatóságokon keresztül egy helyzetfelmérő kérdőívet jutattunk el az érintett gyerekek szüleihez, akik a kitöltött kérdőíveket visszaküldték az Egyesületünknek Az érintett szülők 96%-a tartotta fontosnak egy magyar tannyelvű oktatási intézmény létrehozását. Fontosnak tartjuk, hogy az önálló, magyar
tannyelvű, bentlakásos, speciális oktatási intézményben a diákok 0 – 4 osztályokban teljesen szegregált, speciális oktatásban részesüljenek, 5 – 8 osztályokban fél integrált módban, egy már meglévő oktatási intézmény egy speciális osztályában történjen (az oktatás speciális, de az iskolán kívüli tevékenységek normál, integrált módon
történjenek, például a szünetekben találkozhassanak a látó gyerekekkel), 9 -12 osztályokban pedig teljesen integrált, tehát a látó tanulókkal egy osztályban végezzék. A vak vagy gyengén látó gyerekeknek, fiataloknak meg kell tanulni a mindennapokban föltalálni magukat, tájékozódni, egyedül közlekedni, és minden egyéb olyan
problémát, mely látáskorlátozottságukból fakad, önállóan és rutinszerűen megoldani.