Akinek sok barátja van, annak egy sincs.
Arisztotelész

 A romániai magyar közösség gondjainak sok a gazdája, következésképpen – Arisztotelész megfogalmazásának áttételes értelmezése szerint – mivel sok van, nincsen egy igazi gazdája sem.
Ha a romániai magyarság gondjainak gazdáját keressük, akkor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, Magyar Polgári Párt, Székely Nemzeti Tanács táján kellene, hogy keressünk.  Az RMDSZ a ’90-es években tekinthette magát gazdának, de ma már nem mindenki, nem minden kérdés gazdája. Az EMNT-nek már a megnevezése is túlzónak tűnik, amennyiben az RMDSZ, MPP, SZNT és egyebek nem résztvevői ennek a tanácsnak; az EMEF a közélet és önérdek részképviseletének vegyüléke, és nem az egész magyarság összefogásának fóruma. Az MPP nem átfogó és átütőerejű ellenzéki rétegképviselet, az SZNT Erdély egy területrészének programmissziós vállalkozása.
Mivel az összefogás minimumát illetően (autonómia, önálló magyar oktatás teljes vertikuma, a művelődési örökségek védelme és ápolása, a vidék megmentése/megsegítése, szociális kérdések), az összekötő nemzeti alapértékek deklaráltan mindnyájuknál ugyanazok, akkor miért nem lehetséges egy közmegegyezéses stratégia kialakítása? Ha mind ugyanazokért az értékekért és érdekekért küzdenek, miért nem jön létre egyezség ezeknek az alapértékeknek a jegyében? Ez nem tekinthető másnak, mint személyes és kisebb csoportérdekek érvényesítési szándéka mentén történő széthúzásnak. Sőt, a folyamatok azt mutatják, a nézetkülönbségek sem csökkennek, hanem bővülnek (lásd a székelyudvarhelyi-csíkszeredai szeptemberi népgyűlést).
A sok gazda nem gazda elv alapján meg kell keresni, ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely képes felvállalni, képviselni és érvényre juttatni az erdélyi magyar közösség összképviseleti érdekeit.
Tudatosan felépített cselekvésre van szükség egy olyan szervezeti keretben, amely semmilyen kategóriát nem zár ki, és képes mozgósítani minden olyan csoportot és intézményt, amely részt vállal a magyar közösség jövőjének építésében. A Magyar Civil Szervezetek Szövetsége (MCSZESZ) e mellett kötelezi el magát, figyelembe véve azt a képviseleti feladatot, amelyet az egész erdélyi magyar civiltársadalom érdekeinek védelmében vállalt.
Az EP-választási jelöltlista okán folytatott egyeztetési körök megmutatták, mennyi pártos érdek munkál létfontosságú döntések meghozatalakor. Ugyanakkor a politikusaink – és természetesen minden más társadalmi szereplő is – számos jelzést kapott arra vonatkozóan, hogy az önös pártérdekeknél fontosabbak a közösségi érdekek. Jogos elvárása minden erdélyi magyarnak, hogy ha olyan fontos kérdésekről van szó, mint a fent jelzettek, a politikai szereplők legyenek képesek a közösségünk egészében gondolkodni, nem pedig a személyeket és struktúrákat őrlő végtelen vitákba bujtatni és fojtani ellenszenvüket, miközben országos szinten a magyarság számtalan kérdésben folyamatosan hátrányt szenved, s képtelen kitörni a másodlagos polgár szerepéből.
A civil mozgalmak és szereplők – mivel a civil társadalmat, vagyis az egész magyar közösséget képviselik – nem hallgathatnak. Sokan úgy tekintik, hogy a megoldáshoz az egész közösséget átfogó stratégiai váltásra van szükség. Bebizonyosodott, hogy az eddigi struktúrák nem tették lehetővé az új helyzetnek megfelelő megoldások kimunkálását, nem sikerült az esélyegyenlőség kilátásának reményével erősíteni a romániai magyarság önbizalmát.
Ismeretes, hogy az RMDSZ és az EMNT létrehozta az erdélyi összmagyar egyeztető fórumát (EMEF), ez azonban egyelőre ígéret, talán lehetőség, és bizonyosan az RMDSZ által koordinált politikai struktúra, és nem teljesíti az egész magyarság politikai és civiltársadalmi összefogás feltételeit, s ha nem következik be elmozdulás, még jobban erősíti a kialakult megosztottságot.
Mi, az erdélyi magyar civil szféra érdekvédelmi szövetségeként, olyan struktúrát javasolunk, amely jellegénél fogva egy társadalmi szerződés alapján működne, a közösségi kérdések társadalmi szinten történő megoldására összpontosítana. Egy ilyen társadalmi szerződés érvényesítése érdekében jönne létre az Erdélyi Magyar Konvent, amely garanciája a romániai összmagyar célok megvalósításának és végrehajtásának.
A közösségi felelősség jegyében fogalmazódott meg a csatolt dokumentum, amelyet elkészítői és előterjesztői a legszélesebb erdélyi magyar egyeztető fórumként képzeltek el. A struktúra fontosságáról és szükségességéről a MCSZESZ szűkebb körű előzetes konzultációt folytatott politikusokkal, egyházi vezetőkkel, tudósokkal, rangos vállalkozókkal. A közös cél az, hogy a közösségünk jövőjét meghatározó kérdésekben a politika képviselői mellett, a döntések előkészítésében partnerként léphessenek be a történelmi egyházaink vezetői, az oktatás és a tudományok jeles művelői, a társadalomban meghatározó szerepet játszó vállalkozók, és a civil szervezetek képviselői is, mint tevékenységi területük jó ismerői. A Konvent, mint a társadalmi kontroll intézményes fóruma, a szükséges és elvárt megoldások mellett betöltheti a társadalmi ellenőrzés szerepét is, ami az erdélyi magyarság intézményi rendszerében jelenleg teljességében hiányzik. A közösségünk 1990 utáni sorsfolyamata azért is ilyen sanyarú, mert a kialakult kisebbségi struktúráink keretet biztosítottak az önkényes cselekedetekhez, felelősségre vonási rendszerek nélkül. A közösséget kihasználók ellen nincs eszköz, legfeljebb el kellett/kell viseljék az esetleges erkölcsi elmarasztalást, ami alig ér valamit, mivel az ellenőrizhetetlen támogatási rendszerrel még a média jelentős részét is önérdekeik szolgálatába állították. Ilyen társadalmi környezetben az öntörvényességnek nincsen akadálya, ha nem lép fel ellene a közösség akarata.
A fentiek alapján ajánljuk civilek és nem civilek figyelmébe az Erdélyi Magyar KONVENT tervezetét és megvalósításának módozatait, hogy véget vethessünk a jelenleg uralkodó, a közösség érdekei ellenében működő és az erdélyi magyarságnak (is) óriási károkat okozó állapotnak.
Romániai Magyar Konvent megalakításának feltételrendszere
A Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MACISZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból a számunkra elfogadhatatlan helyzetből,

• hogy az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselő országos politikai szervezetek között, és a civil szervezetek között, továbbá mindezek és az egyházak között nincs olyan összetartó erő, és egy olyan összefogó testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselje, szervezze és menedzselje;
• hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politika testületei közötti tartós és biztonságos egyezség;
• hogy az egész magyarság közmegegyezésen alapuló autonómia törekvését töretlenül szervezze és képviselje;
• hogy erősítse a magyarság sajátos közösségi értékeit, s védelmet teremtsen az évszázadok alatt létrehozott értékeknek, amelyek szerves részét képezik úgy az ország, mint nemzetközi értékeknek;
• hogy érvényt szerezzenek, mind az ország törvényeinek, mind a Románia területén élő nemzeti közösségek számbeli aránya tiszteletének, és az abból fakadó jogoknak, és tartsák meg a dekoncentrált intézmények kisebbségiekhez tartozó vezetőinek arányos, és méltányos képviseleti számát;
• hogy a történelem viszontagságait átszenvedő magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott;
• hogy önmaga sorai összefogásának képtelenségét véglegesen félre tegye;
• hogy képes legyen megteremteni a megmaradását biztosító feltételeket;
• hogy megvalósíthassa a társadalmi igazságosság és méltányosság feltételeihez szükséges társadalmi ellenőrzést; és
• hogy helyezze helyére az erdélyi magyarság számára kiérdemelt és a minden népnek kijáró nemzeti méltóságot,

javasolja az Erdélyi Magyar Konvent mielőbbi létrehozását, olyan összetételben, amely jogosan érdemes arra, hogy képviselje az egész erdélyi magyarság közös érdekeit, legyenek azok politikaiak, gazdaságiak, közművelődésiek, oktatásiak, egyháziak, szociálisak, vagy bármilyen más értékeket teremtők és védelmezők területéről.
Ennek érdekében javasoljuk egy ideiglenes ALAKÍTÓ KONVENT sürgős összehívását, amelynek résztvevői között legyenek:

• az egyházak vezetői, vagy megbízottai 
• az RMDSZ vezetői vagy             ”         
• Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács            ”
• Székely Nemzeti Tanács             „
• Erdélyi Magyar Polgári Párt             „
• Erdélyi Múzeum Egyesület „
• Erdélyi Magyar Műszaki Társaság „
• Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület „
• Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége „
• Romániai Magyar Közgazdász Társaság „
• Romániai Magyar Gazdák Egyesülete „
• Szociális szervezetek képviselete „

–    Környezetvédelem szervezeteinek képviselete     „

• Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége „

(közmegegyezés szerint a felsorolás kiegészíthető, vagy változtatható).
Az Alakító Konvent feladata az Erdélyi Magyar Konvent létrehozása feltételrendszerének kidolgozása. Az Alakító Konvent döntései erkölcsi kötelezettséget jelentenek a Konventet elfogadó testületek és személyek számára. Kidolgozza és javaslatot tesz az Erdélyi Magyar Konvent végleges összetételére és működési szabályzatára. Az Alakító Konvent az Erdélyi Magyar Konvent megalakulásáig döntéseit konszenzussal hozza, és a megalakulásától kezdődően maximum 6 hónapig működik, vagyis az Erdélyi Magyar Konvent megalakulásáig.
 Az Alakító KONVENT döntése alapján létrejövő Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekeit érintő döntéseket hoz. Megválassza vezetőtanácsát, jóváhagyja működési szabályzatát, kidolgozza szakbizottságai segítségével az erdélyi magyarság megmaradásának stratégiáját és a stratégia alkalmazásának módozatait, valamint dönt az erdélyi magyarság képviseleti rendszeréről. Működési ideje az első hivatalosan elfogadott erdélyi magyar autonómia struktúra létrehozásáig tart.
Az óriási demokrácia-deficitbe jutott magyarságkérdés a Konvent égisze alatt kösse meg az összes erdélyi magyarságkérdést felvállalók belső alkotmányosságát biztosító Társadalmi Szerződését, és hozza létre a társadalmi ellenőrző testületeit, melyeknek a feltételrendszere szerint kialakíthatja fennmaradási stratégiáját, annak végrehajtását, az erkölcsi biztonságát és a közbizalmat jelentő fórumait
Az itt felvázolt struktúra egy autonómia-struktúra kiinduló, közösséget működtető forma lehet, amely nem ütközik sem alkotmányosságba, sem a többségi érdekeket nem sérti, s képes lehet egy közösségi erőt jelentő erdélyi magyar közakarat megvalósítására. 
Kolozsvár, 2009. augusztus 25
                                                                                                                                                                        MCSZESZ Igazgató Tanácsa
                                                                                                                                                 Bereczki Kinga (alelnök), Bodó Barna (elnök), Somai József,
                                                                                                                                                     Szabó Izolda, Szenkovics Dezső, Varga Zoltán (alelnök)