MACISZESZ

mcszesz hírek

"Új intézmények szükségesek, miközben a meglévőket tovább kell fejleszteni, amennyiben az európai identitással és nemzettudattal is összeegyeztethető kisebbségpolitikát kívánunk megvalósítani!" - Dr. Bodó Barna, a MCSZEZ elnöke

Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van a keresztény kultúra megerősítésére. Erős Európát szeretnénk és egy jó irányba tett lépés az európai polgári kezdeményezés intézményének az újragondolása – olvashatjuk a csütörtökön elfogadott EuCET zárónyilatkozatában, amely a káros föderalista, sőt szuperföderalista törekvések megakadályozását és a civil önvédelem képviseletének hangsúlyozását tartja fontosnak kiemelni. A most megszületett fontos platform, az EuCET az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanács Európa nemzeteinek az önvédelme érdekében alakult.

A csütörtöki konferenciát követően a zárónyilatkozat elfogadására, amelyet egyhangúlag hagytak jóvá az egybegyűltek, ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivőjének összefoglalója után került sor.

Ezen a napon kora reggeltől tizenöt ország civil szervezeteinek a képviselői, illetve szellemi honvédők gyűltek össze Budapesten a Benczúr Szállóban a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, a CÖKA kezdeményezésére.

Kezdeményezésük célja, fogalmazott délelőtt nyitóbeszédében Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke, hogy hatékonyabban juttassák el az európai civil kezdeményezéseket az Európai Unió szervezeteihez és különösen a döntéshozókhoz. Az EuCET létrehozásának alapjául szolgál az az együttműködés, amelyet a lengyel Gazeta Polska Klubokkal és a határon túli magyar ernyőszervezettekkel közösen Civil Együttműködési Tanácskozásként ők már 2011-ben Civil Együttműködési Tanácskozásként létrehoztak, melynek keretében tavaly határozták el az EuCET megalakítását.

A közönség egy része (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

Több mint hatvanezer civil szervezet 284 milliárd forint támogatáshoz jutott az elmúlt évben és a Nemzeti Együttműködési Alap például az idén csupán pályázatokra 6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, amelynek összegét jövőre 7,2 milliárdra emelik. Mindez arról tanúskodik – állapította meg Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, hogy Magyarországon a civil szervezetek élnek és virulnak.

A magyar kormány elkötelezett a nemzetállamok Európája mellett és úgy gondolja, hogy növelni kellene az Európai Tanács hatáskörét az Európai Bizottsággal szemben – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Lengyelországból, Franciaországból, Finnországból, Németországból, Macedóniából, Svédországból, Szerbiából, Romániából és Szlovákiából érkeztek vendégek.
Előadásában első határon túli magyarként Romániából Bodó Barna, a Civil Együttműködési Tanács alapító tagja az Európai Unió elbürokratizálódásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, arra, hogy az „egy harmincezer eurokratát foglalkoztató bürokratikus gépezet”, amely mindmáig nem alakított ki intézményes kisebbségpolitikát.

Bodó Barna szerint az Európai Unión belül az egyenlőség kritériuma a diszkrimináció tilalmának a gyakorlatban való érvényesülését jelenti ma és a mai helyzetben a kisebbségi jogok kontextusában nem várható jelentős előrelépés! Az Európai Unió feltételrendszere hosszabb távon nem teszi lehetővé a kisebbségi kérdés rendezését, a teljes jogegyenlőséget.

Új intézmények szükségesek, miközben a meglévőket tovább kell fejleszteni, amennyiben az európai identitással és nemzettudattal is összeegyeztethető kisebbségpolitikát kívánunk megvalósítani!

– hangsúlyozta előadásában a Temesváron élő politológus, aki szerint „változásra nincs remény, amennyiben a sokak által óhajtott struktúra a nemzetek Európája lesz”. Szerinte változást az hozna, amennyiben ehelyett „a közösségek Európája jönne létre”.

Bodó Barna és Duray Miklós (Fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)

Szlovákiából egyedüliként (a szervezők nem árulták el, hogy az eredetileg tervezett szlovák vendég miért nem vett végül részt a konferencián) a határon túli magyarok közül másik előadóként, és egyben utolsó hozzászólóként Duray Miklós, a 2001-ben megalapított Szövetség a Közös Célokért Társulás elnöke a közösségszervezés fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Saját életéből felsorakoztatott példákkal támasztotta alá, hogy még a kommunista Csehszlovákia fennállása során is milyen nagy jelentősége volt a közösségi szervezőmunkának, amelyet viszont pont – a szabadság, vagy másként nevezve: a rendszerváltás-rendszerváltozás beköszönte után – „sikerült” a Felvidéken atomizálni! Részben ennek is eredménye az ottani magyar társadalom mai állapota – állapította meg Duray Miklós, aki szerint:

„Sajátos, hogy a személyi érdektől mentes közösségi együttműködés, ami a kommunista rendszerben sok fenyegetettség ellenére működött, a demokrácia beköszöntével lefagyott.”

Érdekes volt, ahogy Duray Miklós „a magát a két világháború között kommunistának valló” Fábry Zoltánnak az 1946-os, „A vádlott megszólal” című memorandumát idézve gróf Esterházy János munkásságát méltató, később a sztálini és csehszlovákiai államterrort megtapasztaló, máig nem rehabilitált alakját idézve, ugyanakkor a nagyhét első napján fellángoló Notre Dame-székesegyházra is, mint figyelmeztetésre utalva megállapította, hogy a hagyományokat:

„újjá, de nem újra és nem mássá kell építeni! A keretet ezen értékeknek elkötelezett közösség által kell megszilárdítani!” – fogalmazott Duray Miklós.

 

Forrás: https://felvidek.ma/2019/04/eucet-europai-unios-civil-egyuttmukodesi-tanacs-alakult-budapesten/?fbclid=IwAR26LgSx6QP4P2XuxamcEe1JMOtItLSsO8I854M3p5aqJCUKFmFObwAMTSU