A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 10-én Farkas Attila helyi tanácsost kérdezte Vajasdról. Az interjú a nagyenyedi református egyházmegyén készült.

Vajasd – Farkas Attila

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

A főúttól 1 km-re van, le kell térni. Nem egy átjáró falu, ma átment a községi úthoz.

Vajasd története 1200-ból indul, a név akkor már megjelenik. Nálunk van a szabadságharc egy elég sötét korszaka is… ami megmaradt, Vajasd volt, s annak köszönhetően, hogy katonai népe volt, akik katonai szolgálatot vállaltak fel. Szabadságharckor lejönnek az Avram Iancu seregei, letámadják Vajasdot, Vajasd visszaveri, s megvédi magát. A krónikák szerint Vajasd egy embert veszít a harcok alatt, és azt sem katonai okok miatt. A többi település ezt mind megsínyli. A harcok után, bűnösöket keresve a vajasdi magyar férfiakat elviszik, s őket végül az osztrákok mentik meg, s így maradhatnak meg a faluban, s így marad meg a gyülekezet. Majd 1616-ba Bethlen Gábor is szeretne felkerülni…

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

Majdnem 1000 lelkes település, 450 körül, vagyis fele arányba vannak magyarok. Verespatakról is jöttek le, s olyan is van, hogy Fehérváron van beírva, de Vajasdon lakik. A település 50 éve is ekkora volt, nincs csökkenés, de a magyarok száma csökken… gyerekkoromba Vajasd volt kis Magyarország, mára csökkent a létszám.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Az iskola kicsit gond per pillanat. A fiatalok elmennek külföldre, nem nagyon jönnek vissza. Sajnos sok a vegyes házasság is… van magyar tagozat, de az összevont osztályokkal. 1-4 osztályban 5-6 gyerek van, tavaly olyan volt, hogy alig tudtam átvészelni, hogy ne zárjuk be. Az 5-8 Fehérváron van. Az óvoda működik, román és magyar külön. Megvan a két tagozat külön.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

Munkalehetőségekkel jól állunk, mert elfogadtuk a Transavia-nak az ajánlatait. Tehát van 5 cég Vajasdon, s azt mondom, hogy munkalehetőségnek az szuper. Az a gond, hogy a fiatalok nálunk, elmennek. Nagyon vissza sem jönnek, valahogy visszajárnak érzelmi alapon, de ott van az életük.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Visszakaptuk az egyházi iskolát és a kántortanítói lakást. A lakást majdnem 20 évig senki nem használta, a román államé volt, most két éve nálunk van, de a rendbe tételére nem nagyon kaptunk anyagi forrást. Felújítása megérné, mert ez a ház – fel van írva az oldalára is – magyar ház. Jó lenne oda kialakítani egy tájszobát, megmozgatva az idősebb réteget is, hiszen ők azok, akik kilógnak a közösség életéből, falunapokból, stb. Új óvodát építettünk és az iskolát valamint a kultúrotthont felujítottuk, de ez az épület még hátra van.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála

Van egy hagyományos táncunk, ami csak nekünk jelenik meg, ez a Margarettának nevezett valami. Ez egy helyi táncrend. A idősek segítségével rekonstruáltuk a ritmust és a lépéseket csoportot 5-6 éve próbáltuk elindítani, innen alakult egy kis élő zenekar, majd jöttek a táncosok, s megalakult az egyesület, a Margaretta néptánccsoport. Kb. 3-4 éve írták be, elnöke Szilágyi Levente.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

Vajasdon közemberek vannak. Nincsen egy nagyon felső réteg. Voltak nagy családok, ilyenek a Szilágyiak pl.

Az óvónővel kéne beszélgetni és a tiszteletes úrral.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Nálunk, ami nagy rendezvény és vissza is tekint hagyományi múltra, azok a falunapok (június hónapban). A szüreti báltmost pattintjuk be (október 27-én), a helyi önkormányzattól nagy összeget kaptunk rá. Eddig szüreti bál típusú rendezvényünk nem volt. Évekkel ezelőtt hagyományőrzésként volt a disznóvágás-disznótor. És ezt is november 10-re számítunk rendezni.

A Tavaszi szél vizet áraszt nevű fesztivált idén Vajasd rendezte meg.

Van a március 15-re a megemlékezés.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Margaretta néptánccsoport. Kb. 3-4 éve írták be, elnöke Szilágyi Levente. Más szervezet nincs, de saját ötletem, hogy legyen egy hagyományőrző egyesület, pl. jó lenne megvalósítani a huszárságot.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Nem testvértelepüléseink vannak, hanembaráti kapcsolataink Székelyfölddel, Magyarországgal vagy 2-3 (zombaiak és őcsényiek és a hajdúnánásiak), Kolozsvár mellett a bodonkútiakkal. Eljárunk egymáshoz, fellépünk kis tánccal, stb.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Az interjút készítette Bodó Barna, lejegyezte Simon Eszter.

Farkas Attila tanácsos:„Vajasdon közemberek vannak. Nincsen egy nagyon felső réteg. Voltak nagy családok, ilyenek a Szilágyiak pl. ”

Vajasdi látkép

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vajasd

https://www.google.com/maps/place/Oiejdea/@46.1549474,23.6267209,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474eaa39a2b0da8b:0x62d86bcbbb3ebc79!8m2!3d46.1579061!4d23.6331692

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard