Interjú a torockói lelkésszel 2015-ből

Csés Márton

Kérdező:Meséljen magáról.

Maros megyei születésű vagyok Szabéd a szülőfalumnak a neve. Az első 8 osztályt ott végeztem, majd a János Zsigmond unitárius kollégiumba Kolozsváron a 9-12-őt, majd a Protestáns Teológiai intézet unitárius fakultása Kolozsvár, utána három év segédlelkészség Vásárhelyen, majd utána kerültem Torockóra, mint megválasztott lelkész. A Torockói lelkész állás megürült és akkor pályázatot hirdettek és a pályázat révén kerültem ide, megnyertem a pályázatot.

Kérdező:És az elmúlt egy év után mi a véleménye az itteni hívekről?

Az itteni hívek, itt jó emberek laknak, lelkesek, nagy áldás az, hogy van egy nagy múltja ennek a közösségnek, hát mi azon vagyunk, hogy jövője is legyen. Tényleg kifogásolhatatlan emberek, csak kell tudni a nyelvükön beszélni.

Kérdező:És az emberek mit gondolnak önről és az előző lelkészről?

Azt lényegében tőlük kell megkérdezni.

Kérdező: Nem hallott semmi visszhangot?

Hát én hallottam, csak ez nem lenne korrekt, hogy meg kell most így erre a kérdésre válaszolni. Hát hasonlítgatnak. Mondanak jót is, rosszat is, ez mindig így van.

Kérdező: Az elmúlt időben költöztek-e be emberek a faluba?

Nem igazán, ugyanis a helybéliek nem adják el a lakásaikat, hanem ragaszkodnak a családi örökséghez, ez az egyik része. A másik pedig az, hogy azért vigyáznak arra, hogy idegen elem ne kerüljön be. Erre van nekik egy szakszavuk is: “gyüvevény”. Azok, akik időközben be-beköltöztek, valami ok folytán. Egy ingatlan lett eladva múlt évben, ez a volt bentlakás épülete, ami a régi időkben a helyi bank volt és azt most a Duna Televízió vásárolta meg és akkor ott lesz az úgynevezett Duna-ház, ahol ők innen kiindulva kulturális rendezvényeket próbálnak szervezni. Idén lesz Június 6-8 az úgynevezett Duna-napok, ami alternatíva a falunapokra, aminek az a lényege, hogy kulturálisan egy kicsit feldobja a falu, a környéket. Más beköltözések nem igazán voltak.

Kérdező: Mitől függ, hogy befogadja-e a falu a beköltözött embereket a faluba?

Van egy ilyen íratlan kritérium rendszer, amit azért alapul vesznek, ez a nemzetiség. Hogyha magyar, az úgy rendben van, ha más nyelvű, azért vigyáznak, ugyanis ha megnézzük, akkor a környéken csak román települések vannak. A történelem során ez volt az egyik módszer, hogy meg tudtak maradni, ugyanis, ha megnézzük, akkor Fehér megyében egyedül Torockónak van magyar polgármestere, és ennyire erős közösség. Aki ennyire ragaszkodik az identitásához, ez így tud megvalósulni: Nem zárkóznak el attól, aki a javára van a közösségnek, tehát nem az van: idegen vagy, és nincs itt helyed, mert például, Magyarországról is jöttek többen, akik vállalkozásokat indítottak be. Aki jó szándékkal jön, azt elfogadják, akiben feltételezik azt, hogy területfoglalási elképzelései vannak, azoknak nem adnak helyet. Amennyiben tehetik.

Kérdező: Milyen kapcsolat van a magyarok és a románok között?

A döntő többség az magyar. Valamikor a tizenkilencedik században kerültek ide román atyafiak, mint munkaerő. Tehát, akik legeltették a juhokat, a kecskéket, és az emberek között békés együttélés van. Sajnos van ilyen művi beavatkozás, kívülről van, aki piszkálja a dolgokat. Ez ellen a helyi románság is tiltakozik, meg nemrég lett közzé téve egy interjú, amit az ortodox lelkész adott, amiben az áll, hogy 1702-ben kivégeztek több román atyafit azért, mert nem voltak hajlandóak magyarul megtanulni és nem voltak hajlandók lemondani a nyelvükről. Hát ez annyiban nem igaz, hogy 1702-ben itt nem volt egy román sem, és 1702-ben valóban volt egy akasztófa felállítva a mai román templom helyén, de oda két torockói legényt akasztatott fel Rabutin generális, aki azért jött ki Gyulafehérvárról, mert a TOROCKÓ SZENTGYÖRGYI főúr meg akarta büntetni a helyieket. És az, hogy ott a környéken, mármint a templom körül csontok vannak, mert ugyebár az állítása szerint, azért szent a román templom, mert a román mártírok sírjaira, csontjaira, hamvaira épült. Tényleg vannak csontok, azért, mert amióta Torockó itt van, tehát ez a település, a templom helyén hajdani katolikus templom volt, és eredetileg a temető körülötte helyezkedett el. Ez így történik történelemhamisítás és ez persze az indulatokat felpiszkálja, de nem egy közösségre haragszanak, mert nem hisznek a kollektív bűnözésben. Van egy-két olyan elem, ami borzolja a kedélyeket, de a közösségben nincsen baj.

Kérdező: A falu lakói hogyan viszonyulnak ehhez a történethez?

Hát hallottak róla, és fel vannak ezért háborodva. Fel is szólították a lelkészt, hogy tegye jóvá, de hát azt nem hiszem, hogy meg fog valósulni.

Kérdező: És az ortodox kolostorral milyen a viszony?

Ők lényegében úgy kerültek ide, hogy a határban eladták a torockóiak a területet az kicsit távol esik a falutól, illetve van ilyen magyarázat. Én ennek a valóságát nem tudom bizonyítani, hogy nem a román egyháznak, hanem egy magyar embernek adták, aki tovább adta, és attól féltek, hogy az internátus is erre a sorsra fog kerülni, ugyanis Szebeniből jöttek, hogy itt apáca iskolát akarnak nyitni és ez azért identitás kérdés szempontjából nagy veszélyt jelentett volna a tavaly.

Kérdező: Mi akadályozta meg ezt az egészet?

Az, hogy megvásárolta a Duna Tévé és akkor már nem volt tétje. Mármost ők ott el kezdtek építkezni és nagyon jól megy nekik, nincs konfliktus a helyi közösséggel. Ők magukban ott megvannak, lényegében választásokkor, helyi, vagy más politikai választásokkor jelennek meg, azon kívül békés együttélés van. Ők is vonzzák a turistákat, illetve zarándok helyet próbálnak kialakítani. Úgy van, hogyha megnézzük akkor, magába Torockóba  a faluba jönnek a magyar vendégek, a lengyel vendégek, vagy többnyire azok akik úgy inkább katolikus leszármazott kultúrához tartoznak, illetve a falun kivűl ki van építve nagyon szépen egy villarendszer, egy panziórendszer és oda nagyjából román vendégek mennek, úgyhogy van egy ilyen szétválasztódás.

Kérdező: Az elmúlt időben mentek-e el a faluból?

A munka az, ami esetleg elszólítja az embereket, hát a fiatalok egyetemre mennek, nagyon kicsi százalékban térnek vissza, ugyanis egyetemi végzettséggel nem igazán kapnak itt helyben állást. Legközelebbi város Nagyenyed. Nem tudnak egyetemi diplomával elhelyezkedni, csak ha a családnak van már egy vállalkozása, vagy ha ő indít vállalkozást. A fiataloknak egy része, aki nem végez egyetemet, hanem más szakmában helyezkedik el, hogyha nem talál itt munkahelyet, akkor kimegy külföldre, és ez jellemző a románokra is.

Kérdező: Az ismerősei közül vannak, akik kimentek külföldre?

Hát vannak, de egyikben sem áll az a szándék, hogy kitelepednek. Lehet idővel az lesz a vége, de a jelenlegi szándékuk nem az, hanem, hogy hazaérnek itt kezdenek majd valamit. Ezt az is igazolja, hogy helyben, hogyha kint dolgoznak nyári időben, akkor, késő ősztől, kora tavaszig, amit tudnak, itt építkeznek, itt próbálnak valamit megvalósítani. Ez azt igazolja, hogy rendben vannak a dolgok demográfiai mozgás területén.

Kérdező: Akik itt maradnak, azok mivel foglalkoznak?

Akik itt maradnak azok vagy szakemberekként, akikből egyre kevesebb van, tehát kőművesekként, vízgázszerelőként, járólapokat raknak le, illetve vannak olyanok, akik a vendéglátóiparba besegítenek, úgy, mint pincér, úgy, mint, valamilyen segéd, vagy pedig szakácskodnak. Helyben a legnagyobb ereje a turizmusnak van és akkor ebben az iparban el tudnak helyezkedni.

Kérdező: Akik elmennek, fiatalok, körülbelül melyik korosztály megy el?

Akik már elérték a felnőttkort, tehát 18 év felett és azon kívül egyetem elvégzése függvényében helyezkednek el. Az az igazság, hogy New York-tól elkezdve Franciaország, Németország, mindenhol jelen vannak.

Kérdező: Elkülöníthető a szegények és a gazdagok rétege? Van külön utca, hogy csak gazdagok vannak?

Lakások szempontjából és utcák szempontjából nincs egy ilyen határozott elkülönítés, elemben érezhető egyfajta érzelmi síkon megjelenő: gazdagabb vagy neked könnyebb, nekünk nehezebb. A gazdagabbak bátrabbak voltak, mertek vállalkozni. A kommunista időben a legtöbben kőművesekként dolgoztak. A férfiak tavasszal elmentek, késő ősszel hazajöttek. A hölgyek voltak itthon, akik művelték a földet. Az a néhány férfi, aki itthon maradt, az a TSZ-ben dolgozott és akkor egy szinten állt nagyjából a közösség.

A 89-es fordulat után mindenki próbált úgy helyezkedni, hogy jó legyen.

Kérdező:Akik gazdagabbak mivel foglalkoznak?

Az, aki állattenyésztéssel foglalkozik Torockón, az nagyban csinálja, és annak már úgyvesszük jobban megy. A másik réteg, akinek jobban megy, azok a panziósok, a többiek pedig, vagy bedolgoznak a panziósokhoz, vagy pedig más munkát vállalnak, de nincs egy rettenetes szakadék (kasztrendszeri különbségtétel), hanem van, aki jobban viszi, van, aki nem annyira.

Kérdező: Milyen társadalmi kategóriájúak a szegényebbek?

Cigányok nem igazán vannak, a faluban itt van egy ilyen hagyománynak köszönhetően, hogy pl. a román sor, ahol lakik a cigánysor, van egy ilyen fogalomzavar, de ez nem jelent hátrányt, mert ha úgy vesszük, akkor békés együttélés van, nincs hátráltatás a miatt, mert ő más nemzetiségű. Vannak olyanok, akik egyszerű kétkezi munkások, vannak, akik gyári munkások (ebből nagyon kevés van), és vannak a vállalkozók és a nagyobb része besegít a vállalkozóknak. Tehát nincs, olya, hogy nagyon- nagyon szegény. Vannak szűk, nagyon jól szituált lakosai Torockónak, ezek nem állandó jelleggel laknak itt. Például az Euro GSM tulajdonosa Torockón is lakik, itt is van neki háza. A MAKRO GROUP, ó is torockói születésű. Torockóinak vallják magukat, de nem itt laknak. A piramisnak minden egyes lépcsőzete megtalálható, de nagyon szegény nincs.

Kérdező: Akiknek a legtöbb pénzük van, azok külföldiek?

Nem. Hát azok, akik bátrak voltak és mertek vállalkozni jó időben jó helyen.

Kérdező: Milyen településekkel van Torockó kapcsolatban?

Több testvértelepülése van Torockónak, mint5. Az egyik legfontosabb a Budapest ötödik kerület. A másik Tápiagyörgye, meg Csömör. Ezek mind magyarországi települések. Azon kívül egyházi vonalon ott vannak az E.Á-banBosztontontól nem messze egy kisebb település, és ezekkel van egy előbb kapcsolat, ami olyan szinten nyilvánul meg, hogy ők is ide látogatnak. Mivel Magyarország nincs messze, akkor a viszontlátogatás is igaz lesz, többnyire az önkormányzati képviselők részéről, illetve, ha esetleg valakit felkérnek, de nem ilyen tömeges megmozdulás. De élő kapcsolatnak mondható az, hogy ötödik kerület elviszi minden évben a torockói gyerekeket egy hétre a Balatonra. Van egy program a Transilvania Tröszt Alapítvány lett ennek fenntartásáért létrehozva, ami azért felelős, hogy Torockónak az arculata megmaradjon, tehát vigyázzanak arra, hogy a házakon, a fronton olyan módosítás ne legyen, ami nem illik be a képbe. Maradjon meg a fehér szín, hogy szorgalmazzák a torockói kapu visszaállítását. Ilyen jellegű programok vannak, meg, hogy mikuláskor eljönnek és megajándékozzák a gyerekeket.

Kérdező: Ezek a programok mennyiben valósulnak meg?

Ezek nem nagy tervek. Megvalósíthatók és meg is történnek.

Kérdező: A környéki településekkel milyen kapcsolatban van Torockó?

Torockószentgyörgy és Torockó egy községet alkot. A lakosok egymásra vannak utalva, ugyanis ez a két magyar település van itt a vidéken, ilyen szempontból persze van egyfajta rivalizálás a két település között, mert a Torockóiak ragaszkodnak ahhoz, hogy mindig szabad emberek voltak társadalmi szempontból. Szentgyörgyiek, pedig a Torockói főúrnak a jobbágyai voltak. És azért van egyfajta piszkálódás, versenyzés. Egy időbe versenyeztek, hogy kinek van több traktorja. Hajdanán a román településekről, Torockóra jöttek napszámosok. Olyan aktív kapcsolat nem igazán van. Mondjuk, ha ki akarják főzni a pálinkát és helyben nem tudják, akkor elmennek Bedellőre, vagy ha oltott meszet akarnak venni, akkor elmennek Gyertyánosra. Ilyen kereskedelmi oldalról van kapcsolat, azon kívül nem igazán. Nősülés, meg házasság ilyen nem igazán fordul elő, habár van rá példa, csak nem a legközelebbi, hanem távolabbi településről.

Kérdező: És mi az oka ennek?

A Torockói úriember valahol dolgozott, az utaknál, vagy egy olyan munkahelye volt és megtetszett neki egy menyecske és elvette feleségül.

Kérdező: Hova járnak többet a turisták? Torockóra, vagy TorockóSzentgyörgyre?

Hát Torockó van ráállva erre az iparágra.

Ott is van néhány panzió, meg ott van a Székelykő kúria, aminek eléggé nagy vonzóereje van, de az inkább az elit osztályt szólítja meg már csak az árai révén is. Ott nekik van egy alternatíva, hogy a mezőgazdaságból a virágtermesztésből megél. Egy időben volt a máktermesztés is , az már kimaradt. Torockón a mezőgazdaság nem egy jó opció. Tehát állattenyésztés, olyan, mint kecske, abból van több, most megint, de nem alkalmas mezőgazdaságra a terület, csak éppen amennyi kell a saját gazdaság ellátására. Nagyban nem tudják megvalósítani.

Kérdező: Torockón, vagy Torockószentgyörgyön laknak többen?

A lakosság az nagyjából, fele-fele. Kb. 12oo lakos van, tehát az úgy oszlik el, hogy itt is, meg ott is. Talán ott annyiban laknak többen, hogy a Torockóiakhoz beszámítódnak a torockói határon lakó apácák és úgy kerekedik ki a szám. Az idősek szempontjából egyelőre egyensúly van. Körülbelül hatvannál is több százalékban vannak azok akik, a nyugdíjkorhatárt súrolják, vagy már átlépték.

Aki fiatal a románok között, azok elmentek külföldre dolgozni, mert nekik ilyen vállalkozásuk, hogy panzió nincs. Mint autószerelő dolgozik az egyik fiú, de a többiek kint vannak külföldön és néha haza-haza látogatnak. Torockón van 122 román ebbe beleértődnek az apácák is. 46o magyar és 2 roma és egy török. A fiatalok száma Torockószentgyörgyön és Torockón megegyezik. 2o román család lakik Torockón.

Kérdező: Ön szerint 5 év múlva ez a románság be fog olvadni a magyar közösségbe.

Nem fog beolvadni, mert itt határozott elképzelések vannak. Egy számadatot mondok: a torockói román templom felújítását nagyon szép összeggel támogatta a megyei önkormányzat. Én papíron nem tudom ezt igazolni. Az a szóbeszéd, hogy nyolcvanezer eurót kaptak a tavaly. Mármost ahhoz képest az unitárius közösség nem kapott semmit. Ez annak az oka, hogy valószínű ilyen politikai okok vannak, ugyanis ha azt vesszük, hogy Fehér megyében minden egyes évben, halottnak nyilvánítanak egy magyar települést hivatalosan. És ha úgy vesszük, akkor Torockó község az valahol végvára a magyar közösségnek. Itt már csak azzal, hogy milyen történelem adathamisítások jönnek elő, itt az a félő, hogy próbálják a magyar közösséget beolvasztani, nem pedig a románt. Tehát ilyen nem fog előfordulni, hogy a román olvadjon be.

Tartják magukat.  A munkahelynek köszönhetően vannak ilyen nyelvi botlások, meg átvesznek szavakat, de nem jellemző. Nagyon szép magyar nyelvet beszélnek itt erre felé. A nyelvre is vigyáznak és azért a szokásokat igyekszenek megtartani egyre inkább azon vagyunk, hogy ezek megmaradjanak.

Kérdező: A szegényebb rétek Torockón, vagy TorockóSzentgyörgyön van nagyobb számban?

Torockószentgyörgyön.

Ennek oka valószínű az, hogy a mezőgazdaság meg az, hogy nem voltak olyan bátrak akkor, amikor kellett volna, és ez úgy meglátszik. Ott nagyobb a távolság a két réteg között, mint itt. Ott vannak nagyon jól menők és vannak, akik úgy el vannak.

Kérdező: Hallottam, hogy van olyan, hogy el kellett külföldre szökjön. Nem tudott megélni és sok volt a munka. Ha Torockószentgyörgyön nagyobb a szegényebb réteg, akkor a két falu között melyikben van nagyobb számban az elvándorlás?

Én ezt pontosan nem tudom megmondani, mert a Szentgyörgyi helyzetet annyira nem ismerem. Az, hogy a fiatalok, azért nagyjából egymásra hangolódra. Tehát, ha az egyik elmegy, akkor, a másik is elmegy szerencsét próbálni.

Kérdező: Van egy falu, amit én ismerek, ahol nagy a valószínűsége annak, hogy a fiatalok kimennek külföldre, összegyűjtenek valami pénzt és ott építenek házat és úgy próbálnak megélni.  Ez itt is jellemző?

Igen. Kimennek, hazajönnek, építkeznek, s akkor megpróbálnak valamit beindítani. Hosszútávon ez az elképzelés. Majd, hogy fog alakulni, annak sok tényezője van.

Kérdező: Kérem, sorolja fel, milyen intézmények, civil szervezetek vannak a falu területén.

Hazafelé beszélve van az unitárius egyház, van a helyi önkormányzat, van a helyi önkormányzat keretében működő néprajzi múzeum, a civil szervezet, a tűzoltó egyesület, helyben is működő de Boncidára is kiható TransylvaniaTrust alapítvány, van a román-ortodox egyház és azon kívül van a helyi nőszövetségi egylet és az ifjúsági egylet.

Kérdező: Melyik a legrégebbi intézmény a faluban?

Ha úgy vesszük, akkor megint hazafelé beszélek: A torockói unitárius egyházközség, az a 16. századtól működik, valószínű az önkormányzat amióta Torockó megvan, az azóta van. Azért emeletem ki az unitárius egyházat, mert itt annyira erős volt, hogy az unitárius Mekka becenevet viselte. Kifelejttettem az intézmények közül az iskolát, a Sebes Pál általános iskolát. Az is egy önálló intézmény, egyelőre.

Kérdező: Ki volt az a Sebes Pál, akiről elnevezték az iskolát?

El egészen a kommunista időkig az iskola az unitárius egyház kezében volt és 1595 óta működtette az iskolát és attól volt ő rendkívüli, hogy nem csak fiú, hanem lány tagozat is volt és nem csak a környékbeli gyerekeket tanítatták.  Háromszékről is többnyire felekezeti vonalon idejöttek iskolába. Sebes Pál, mint kéntor tanító került ide. Az 18oo-as években és elég sokat tett az iskoláért. Valószínű, akkor a bizottság úgy döntött, hogy az iskolának azt a nevet adják. A Kriza János név az oda lett ítélve a kultúrotthonnak.

Kérdező: Az ortodox egyház mennyire vállal szerepet a közösségépítésben?

Ők önszerveződő egyház. Az tudom felhozni, hogy volt temetőtakarítás, amit igaz, hogy mi szerveztünk, de község szintjén. Tehát mindenkinek meg volt hirdetve, mert a temető a közösséghez tartozó terület. Nem jöttek a román atyafiak. Ha falu szintű közmunka van, akkor sem képviseltetik magukat. Talán egy-kettő eljön, de nem jellemző. Arányában nincs lefedve. Nem tükröződik a közmunkában a falu lakosságának a arányának.

Kérdező: A hívek között ez ellentéteket sző?

Ez el van fogadva, azért is, mert a magyar ember azt mondja, hogy ő itt a főnök, úgyhogy ő a felelős azért, hogy itt a közösségben jó legyen a közösség arculata, a településnek az arculata. Itt annyira az önkormányzatot szidják. Hát, hogyha, már tíz événél is több, hogy követeli a nép, hogy legyenek szemetes kukák a faluban.

Kérdező: Melyik szervezettel foglalkozik ön, mint lelkészként, az unitárius egyház, de azon kívül más szervezettel foglalkozik?

Én rendszeresen betanítok az iskolába, azon kívül a nőszövetség programjaiba besegítek, az ifjúsági egyletet szervezzük, és tüzet oltani nem szoktam, csak jeleztem kétszer is hogy baj van, de azon kívül nem foglalkozom mással.

Kérdező: És melyek a legfontosabb rendezvények a faluban?

Van, amikor időszakos, tehát én az elmúlt egy év alatt azt tudom mondani, hogy vannak ilyen visszatérő rendezvények: a falunapok, azon kívül eléggé nagy hatással vannak az egyházi ünnepek a közösség életére. Na meg van a farsangtemetés, az, ami nagy vonzóerővel bír, és tavaly az országos Dávid Ferenc ifjúsági egylettel közösen itt szerveztük meg az Országos Színjátszó találkozót. Itt volt négy napig hatszáz fiatal, hát ilyen jellegű rendezvény, a falunapokat említettem, de idéntől a Duna napokat akarjuk megszervezni közösen, ami azt jelenti,hogy három napos rendezvény és ebből hagyományt akarunk teremteni olyan szinten, hogy ha az idén sikere lesz, akkor jövőre is megszerveződik. Próbáljuk úgy kitalálni, hogy jó legyen.

Kérdező: Mikorra szeretné megszervezni a Duna napokat?

Az Június 6-7-8. Ez között lenne, pünkösd előtt. Ezt az időpontot a Duna TV határozta meg.

Kérdező: Ez miről szólna?

Ez arról szólna, hogy a Duna ház felavatásával kezdődne, akkor különféle odaillő műsorok, valószínű délután kezdődne a program.

Ez arról szólna, hogy a Duna ház felavatásával kezdődne, akkor különféle odaillő műsorok, valószínű délután kezdődne a program. Szombaton ilyenkor helye van a helyi vállalkozóknak, mint kürtőskalácsosok, és hasonlók. Egy kis gazdasági oldala is lenne az egésznek. Fel lenne állítva egy szabadtéri színpad, ahova a helyi, vagy a környékbeli közösségnek a képviselői, mármint néptánc, meg citerazenekara, az kerülne bemutatásra. Terveznek olyant, hogy valamilyen koncert is legyen. Már most egyeztettünk, van rá lehetőség, hogy a Csíkzenekar jönne el, és akkor ez vasárnap zárulna. Konkrét program még nincs.

Kérdező: Mennyiben vállal ők ebben döntő szerepet?

Ők finanszírozzák, ők az ötletgazdák.

Kérdező: Mik az elvárások? Hány ember jön erre a rendezvényre?

Az a szervezéstől is függ, meg attól, hogy milyen kínálat lesz. Azon gondolkodtunk, hogy olyan programot állítsunk össze, ami az első, vagy másfél nap szóljon mindenkihez, és akkor célcsoportokat megszólítva, pl: a koncertre mai fiatalok rétegét szólítanánk meg, de úgy, hogy az idősebb se érezze háttérbe magát.

Kérdező: Mesélje el, hogy milyen az infrastruktúra szintje a településén.

Néhány évvel ezelőtt, borzalmas volt itt az úthálózat, aztán napjainkra sikerült nagyjából kijavítani, habár fehérmegyei útszakasz el egészen a fehérmegyei határig eléggé rossz az út, de a fehérmegyei utak járhatók. Ez néhány éve ki lett javítva, azon kívül a vízhálózatnak meg a szennyvízcsatornának a beüzemeltetése az jó néhány éve folyik. Talán már két kampány is ráment erre. A csövek úgymond le vannak fektetve, csak nem üzemelhető, illetve az a nagy hiba, hogy először a házak előtt elvitték a szennyvízcsatornát, a vége az ülepítőnek nem volt elkészítve. És persze az emberek nagy része kihasználta a lehetőséget és rácsatlakozott a rendszerre. Na de van remény néhány éven belül működő vízhálózatra. A vizet, azt a hegyekből gyűjtik össze, úgyhogy az kellene legyen. Nem egy megtisztított, nem egy kezelt víz, hanem a tiszta forrásvizek jönnének be. Az utak most nagyjából rendbe vannak. Gáz nincs. Ha van, itt a fűtés az fával működik.

Reméljük, hogy máskor rendesen lesz gáz, de nincs gáz. A villany, az talán a hetvenes években lett behozva Torockóra, és a transzformátor kicsit gyenge, amikor túl van terhelve, akkor kicsit nehezen viselkedik. Ez szilveszterkor fordul elő. Szilveszterenként úgy le szokták kapcsolni, vagy kiüti magától a transzformátor és nem akarnak kijönni. Az utak világítása úgy van, hogy nyári időben egész éjszaka ki van világítva, téli hónapokban éjfélkor lekapcsolják. Ez néhány éve van így, spóroljon az önkormányzat a villanyszámlával. Azon kívül az Orange-nak van térereje a Székelykő tetején, meg a templomtoronyban és a csorgónál.

Azon kívül Szentgyörgyön a Cosmote eléggé jól megy nálunk. A Romtelecomnak a vonalas telefonja az nem vonalas telefon, hanem ilyen antennás.

Kérdező: Erre próbálnak megoldást találni…hogy mindennek jele legyen?

Igen, hát volt aláírásgyűjtés is, illetve én is többször jeleztem Bukarest irányába az Euro GSM-en keresztül is megszólítottuk a Vondafont. Mondtuk, hogy nagy forgalom van itt, sokan használnák, tehát igény van rá. De nem hajlandók megerősíteni a jelnek az erősségét. Lényegében azt mondták, hogy valami másfél centit kellene elmozdítani a sugárzó tányérokat, csak ez a másfél centi azt jelenti, hogy, ha itt nálunk megerősödik, akkor több olyan település, ahol éppen csak jel van, mint Torockón, akkor elesik attól és ez nekik nem éri meg. Ahhoz, hogy még tegyenek egy tányért, azt nem vállalják. Kábel TV van. Ezt az RDS-RCS cég szolgáltatja. Szinte az összes háznál van. Van egy úgynevezett FocusSat is. Az egy ilyen tányéros rendszer és az is működik. Az internetnél vagy ilyen kis stikkes, ami nem igazán vált be, vagy pedig az RDS-től. Tűrhető minőség gyorsaság.

Kérdező: Önnek mindenhez hozzáférhetősége van?

Hát most már van telefon, internet, ami kell a hivatal működéséhez és azon kívül van tévé is, úgyhogy ezek mind megvannak.

Kérdező: Hány épületet építettek az elmúlt 3-4 évben?

Az építkezés nem úgy van, hogy elkezdem ma és év végén befejezem, ez a legtöbb esetben egy hosszú időszakot ölel fel. Épültek új házak és azok megtartják a torockói jellegzetességeket, legalábbis a frontra nézve.

Így, ahogy megfuttattam hat ház épült így az utóbbi 5 évben és kilátásban van még, csak itt, ha úgy vesszük a főtéren is három. Ahogy kimegyünk ott van egy kúria szerű dolog, hogy megyünk  Alsó Kővár utcára ott is épült egy, itt fennebb is van. Hát építkeznek, azzal nincs gond, befektetik a jövedelmük egy részét.

Kérdező: Házfelújításnál hány házat újítottak fel?

Hát a Transilvania Tröszt programon keresztül minden évben ad ez az alapítvány egy bizonyos összeget, ami háromszáz lej, nem sok. Ez azt feltételezi, hogy a házakat mindig fel kell újítani. Tehát újra kell meszelni, a hibákat ki kell javítani, és ez szinte a programban lévő összes házon ez megtörténik, ha nem is minden évben, de három-ötévente ez előfordul, úgyhogy a házaknak az állapotára általában vigyáznak.

Kérdező: Amikor házakat építenek és megvesznek egy házat, akkor milyen céllal teszik ezt: azért hogy ott lakjanak, vagy panzió legyen belőle?

Egy része a házaknak családi háznak épül, másik része a háznak kimondottan arra, hogy az üzleti igényeket kielégítse, ez változik.

Kérdező: Kik szoktak építeni?

Itt lakók. Akik dolgoznak, vállalkoznak, azok többet,akik kimennek, dolgoznak, hazajönnek, azok valamit megvalósítanak. Az, aki helyi, annak több ideje van azzal foglalkozni, hamarabb halad, az,aki külföldön dolgozik, az hazajön, vagy hazaküldi a pénzt és a feleség, vagy férj rendezi, de nem olyan hatékonysággal, aki itt él nap,mint nap.

Kérdező: Az, aki nem akar építkezni, nem újít, milyen árban vehet házat?

Hát,azért itt jó árak vannak. Mondjuk egy ötvenezer, hatvanezer euró alatt nem lehet beszélni, szerintem. Egy becsületes telekről, ahol egy becsületes ház áll, illetve vannak olyan telkek, hogy csak a sima telek ház nélkül negyvenezer eurót ér.

Kérdező: És ezekhez az árakhoz képest Torockó Szentgyörgyön milyen árak vannak?

Annyira nem ismerem, de alacsonyabbak, mivel nincsenek meg azok a helyi jellegzetességek, mint itt, mert ugyebár itt az egységes arculat. Itt van egy történelem, amihez hozzá tudnak nyúlni, már a házak szintjén. Ott háromszor égették le a falut.

Ha megnézi az ember, akkor azt látja az ember, hogy vakolat van a házaknak kilencven százalékán és ott jóval alacsonyabbak az árak.

Kérdező: Itt Torockón a falú szélén milyen árak vannak?

A telek, ahol nincs semmi ház, az negyvenezer euró az a falunk kívül van.

Kérdező: Telket, vagy házat vesznek gyakrabban?

Az utóbbi időben ez megcsappant, nem fordult elő, de egyszerűbb, ha vesznek egy olyan telket, ahol ház is van és felújítják.

Kérdező: Az elmúlt időben hányat vettek? A Duna vett meg egyet…

Négy biztos, de én most így nem tudom kapásból.

Kérdező: Ezeket falubeliek, vagy külföldiek vették meg?

Egy része falubeli, de az a kisebb, illetve van, aki Magyarországról. Van, olyan fiatalember negyvenes éveibe jár, hogy nyári időben itt van, fényképészettel foglalkozik, Van egy galériája és ő vett egy házat ott fent, és akkor nyári időben ezt így oldja meg. Vannak olyan magyarországiak, akik megvesznek egy házat, de nem úgy kell elképzelni, hogy özönlenek, hanem akad egy-két példa, és hétvégi háznak használják. Tán szabadságidőben jönnek, mikor Erdélyben vannak, meghúzódnak, de ezek már egy felsőbb társadalmi rétegből származó valakik.

Kérdező: És hogy éri meg jobban, hogyha van egy olyan ház, ami már megfelel a kritériumoknak, vagy inkább az építkezés?

A vásárlóktól függ. Annyi, hogyha már kész van a ház, akkor nem tudja úgy módosítani, hogy az ő igényeinek tudja, csak plusz költség. Ha vesz egy gyengébb állapotban lévő házat, hogyha kap ilyen eladót, akkor, neki nagyobb mozgástere van, talán azt jobban választják. Esélye van az olyanoknak.

Kérdező: Hány és milyen kis és középvállalkozások vannak itt Torockón?

Nagy vállalkozás, nincs.

Kérdező: Melyik a legnagyobb?

Van három kocsma, akkor azon kívül van két központi és egy falu széle lévő üzlet, az már hat, akkor van huszonhét(ha jól tudom) hivatalosan működő panzió, és van egy vendéglő, azon kívül van négy hagyományos dolgokat, meg ilyen korondi meg kínai dolgokat áruló dolgok.

Kérdező: Biztos, hogy rivalizálás van a panziók között, ez miben nyilvánul meg?

Rivalizálásba nem igazán. Úgy működik, hogy van egy panziós, neki vannak visszatérő vendégei, és mindegyiknek megvannak a szálaik. Az ügyesebbek turisztikai irodában dolgoznak és neki jönnek, és hogyha azt mondja: né, nekem több van, akkor elküldöm, akivel jobban egyezek. Az árak nagyjából egységesek, persze, hogy vannak több margarétás panziók. Itt az árak már különböznek. Étkeztetni nem étkeztet mindenki, hanem azt mondja: ne, nálam lehet aludni, ott lehet enni. Egy szövetkezethez hasonló dolog működik. Közösségben vagyunk és azért egymáson segítenek.

Kérdező: Milyen megélhetést megbiztosít ez a munka? Régebb hogy volt? Jobban működött?

Azt mondják, hogy amióta a gazdasági krakk beállt, azóta egy kicsit csappant. Működik, meg vannak elégedve. És, hogyha nem kezdtek másba azt jelenti, hogy még mindig megéri.

Kérdező: Az ön szomszédjai mivel foglalkoznak?

Az egyik szomszéd a gondokat űzi, a másik meg mezőgazdasággal foglalkozik.

Kérdező: Hányan élnek körülbelül munkanélküli segélyből?

Hát nem haladják meg a tízes számot.

Kérdező: De ez vajon miért van? Hallottam, hogy soknak nincs pénze és nem kérik a segélyt? Miért van ez?

A büszkeség. Sokan bár munkaképesek, és többen az utaknál dolgoznak, ami azt jelenti, hogy téli időbe nincs szükség az ő munkájukra és itthon vannak, és akkor várják a tavaszt.

Kérdező: Miből élnek meg, ha panziójuk nincs?

Azon kívül fát vágnak, ami napszámos munka mindig kerül és ott el tudnak helyezkedni.

Kérdező: Az ingázók hova ingáznak?

Az ingázók Enyedre járnak, mert a Fehér megyéhez tartozó legközelebbi város.

Kérdező: Itt milyen műhelyek találhatók?

Vannak asztalos műhelyek. Nagyban ment a koporsó-gyártás. Kolozsváriaknak vitték. Meg oda le Konstancára. De az volt a nagyon menő. Azon kívül, most vannak asztalos műhelyek, meg vannak kőművesek, azok nem műhelybe dolgoznak és van, aki ilyen vas megmunkálással is dolgozik, meg van egy bácsi, aki a csatornákat berendszerezi. A műhelyek többnyire a famegmunkáláshoz köthetőek. Persze vannak, akik cserépedényfestészettel foglalkoznak, vagy bútorfestészettel. Abból is van vagy kettő.

Kérdező: Hogyan értékeli, és miben látja az egyház összetartó erejét?

Mindezekben szerepe van. Azon vagyunk, hogy ezeket a felsorolt dolgokat próbáljuk az emberekben megerősíteni és szerepet vállalni ezekben. Tehát fő szerepe van.

Kérdező: Milyen támogatásokat kap ehhez, az államtól, külföldről, vagy máshonnan?

Az államtól egyelőre kaptunk a tavaly egy ötezer lejes támogatást. Azon kívül a megyei tanácstól nem, de elméletileg kaphatunk, gyakorlatilag viszont így állunk, hogy nem. Amikor leadtam a pályázatot én annyit kértem, hogy a törvényt alkalmazzák, a törvényben az áll, hogy a településeken a költségvetésből felekezeteknek szánt összeget arányosan kell elosztani, ami azt jelenti, hogyha mi kilencven százalékban vagyunk, akkor a költségvetésnek kilencven százaléka minket illet. Ez olyan törvény, ami okosan van kitalálva, csak nincs alkalmazva.  Tehát, hogyha van egy kisebbségben lévő felekezet, neki is meg lehet adni többet, de azért a másikat megilleti. Ezt nem alkalmazták, habár ígéret is volt rá: “persze a tiszteletes úr, minden rendbe lesz”- és nem. Általában úgy van, hogy Torockón az unitárius egyház és az ortodox, Szentgyörgyön van unitárius, református, katolikus. S ez az öt felekezet egyenlő összeget kap, függetlenül attól, hogy milyen tervei vannak, mekkora hatékonyságot tudott felmutatni, mennyire volt aktív. Ez nem kritérium, ez egy ilyen vezetői elképzelés, hogy mindenkit egyenlőnek, egyformának tekintenek. De maga az identitástudatban az értékmegőrzésben, ebben mind főszerepet vállalunk.

Kérdező: Ez miben valósul meg?

Például a nyelvmegőrzésében: magába az istentiszteletbe itt az értékmegőrzés is. Nagyon sok a lelkésztől függ, attól is függ, hogy milyen rendezvények vannak a gyerekeknek, pl: tábort szervezünk. Úgy képzeljük el az egészet, hogy korcsoportok, célcsoportok szerint próbál mindenkinek létrehozni, megalkotni és külső erőket is bevonni, értem azt ezen, hogy Vásárhelyről, Kolozsvárról kértünk segítséget. Vannak különféle módszerek, eljárások, amiket mi igyekszünk alkalmazni.

Kérdező: Más településekről, ahol ugyanúgy az unitárius község az erősebb, annál támogatást kap a falu közössége?

Nem. Régebb volt az egyházban egy ilyen rendszer, hogyha mondjuk, Torockón templomot akarunk újítani, akkor az egész egyházban meghirdetjük. Ez ide most nem jellemző. Amúgy Torockó az erős egyházak között tartozott, csak az unitárius egyházban három egyházközség volt, amelyik azt mondta, hogy hozzá esperes ne jöjjön, hanem ide püspök jöjjön. Azért itt püspökön alul nem adták és ebből a háromból már csak Torockó van. Abrudbánya és Verespatak volt a másik kettő, tehát mind a három bányatelepülés, de, hát tudjuk, hogy Abrudbányán beolvadtak, Verespatakon az utóbbi harminc évben már románul folyt az istentisztelet, tehát az anyanyelvet is feladták, itt nem. Itt az anyanyelvet képesek voltak megőrizni annak ellenére, hogy itt is hasonlóak voltak a viszonyok és a körülmények.

Kérdező: Milyen közösség jelenlevő kapcsolata? Az egyházak között milyen a kapcsolat?

Egészen jó, tehát ők békésen megvannak, jól éldegélnek. Én, amikor a tavaly ide kerültem, igyekeztem megismerni a falut és a különféle intézmények vezetőivel van kapcsolatom és felkerestem az ortodox kollégát is, aki nem igazán akart szóba állni velem, éppen a fát vágta. Én nyújtottam a kezem és aztán azt is megfogta és elmondta, hogy ő nem fog engem az ölébe venniés kérdeztem, hogy ez mit jelent, mert én nem akarom, hogy az ölébe vegyen. Abba egyeztünk meg, hogy ő nem akar semmi viszonyt ápolni, de hogy egymást ne piszkáljuk. Ezt arra értette, hogy ne tegyünk egymásnak keresztbe.

Kérdező: Voltak erre példák?

Részemről nem. Azzal kezdődött, hogy amikor ő ide került azzal kezdte a temetésen, hogy ők itt az őslakosok, és akkor mi magyarok beköltöztünk és ilyen jellegű szítások voltak. Ez az ortodox pap. A hívei mondták, hogy fejezze be, mert ez itt nem aktuális…kicsit visszafogott belőle. Ők és az elődöm nem voltak köszönő viszonyba. Én köszönök neki, ha fogadja jó, ha nem úgy is jó. Én a magam részéről eleget teszek ennek az emberi kötelességnek. Ahhoz képest, hogy azt mondja, hogy nem piszkáljuk egymást ő ilyen dolgokat nyilatkozik, hogy a magyar közösség tagjai ezt, meg azt csinálják, meg hasonló.

Előfordult az, hogy kereszteket rakott ki a falukülönbözőpontjain. Van egy, ahogy jövünk be Torockóra, most van egy az udvarán, amit sokszor kitörtek a falubeliek, elvitték a szemétdombra a tolerancia jegyében. Ez mindig valamire egy válaszreakció volt. Nem azért, mert nekem itt nem tetszik.

Kérdező: Miért tette ki a keresztet?

Amiért ki teszi a román zászlót is. Az ortodox egyházban van egy olyan vonal, hogy nemzeti ortodoxia, valószínű annak a volna a képviselője, úgyhogy ő végzi a maga dolgát, mi végezzük a magunk dolgát. Az, hogy időnként piszkálódik….

Kérdező: Ennek eddig nem volt következménye?

Nem, mert lényegében élvezi az önkormányzat és a rendőrség támogatását. A szóbeszéd szerint, az a ház, ahol most van az ortodox parókia, az nem az ortodox egyház tulajdona volt, hanem volt a bánya részvénytársaságé, utána ott volt a kocsma. És, akkor az ortodox egyház bérelte három éven keresztül és, akkor beperelték azönkormányzatot, és úgy csinálták a polgármester úr jóváhagyásával, hogy átszállt a ház az ortodox egyházra. Most azt beszélik, hogy a polgármester ezért az ortodox egyháztól kapott egy elismerő oklevelet. A tanácsé volt a ház.

Kérdező: Mi az oka?

Ők három évig bérelték és ilyen bérlési törvények vannak, hogy hirtelen nem lehet kirakni az embert, ha ennyi ideig bérli.

Kérdező: Innen mi van a tulajdonjogig?

Ha felújítod a házat, nem tudom mennyi értékben, ha befektetsz, nem tudom, hogy és mind.

Kérdező: És ezzel a házzal mit akart a közösség?

Fogorvosi rendelőt. Illetve a helyi tanács engedte meg az ortodox templom most be van kerítve egy becsületes kerítéssel. Az egész udvar. Ahol van most a fenyőfa lényegében az egész templom körbe volt ültetve fenyőfákkal és, akkor kérem szépen, amikor épült ez a templom, néhány éve épült. Itt volt, csak a fenyőfák eltakarták. Na, azóta a terület már jóval inkább megnőtt, mert a fenyőfák jóval a kerítésen kívül voltak, most a kerítésen belül vannak. Ez néhány éve folyik. Ennyire tudatosan működő dolog. Ez egy turisztikai választási lehetőség is. Ha egy román ifjú pár itt akar megesküdni bátran megteheti a turisztikai irodákon keresztül, pontosabban a román ortodox egyháznak van bazilika nevű utazási irodája, és lehet. És Szilágy megyétől Szeben megyétől elkezdve Konstancáig, Gyulafehérvárról rendszeresen jönnek és ünnepekre is jönnek, meg fentről a hegyekből, ide hozzánk. Tudatosan irányított. Bátran lehet, elő kell fizetni.

Kérdező: Egy év alatt körülbelül hányan esküsznek meg?

Évi átlag, szerintem úgy húsz, de nem tudom konkrétan megmondani.

Kérdező: Az ortodox egyház részéről mindig is ez a pap volt itt?

Ő néhány éve került. Azelőtt tudomásom szerint Bedellőről jött. Azon kívül jó a viszony. Köszönő viszony van közöttünk. Én meghívtam egy kávéra, azt mondta nem ül le velem egy asztalhoz, de nem azért, mert valamit tettem én, hanem startból ez a reakció. De nincs közöttünk konfliktus.

Kérdező: Szentgyörgyön, ott is külön van egy ortodox község, vagy ez oda tartozik?

Szentgyörgyön nincsenek románok. Ide is úgy kerültek be, mint munkaerő. Kellettek a juhászok. Kellet valaki, aki a dög állatokat elviszi.

Kérdező: A hívek mennyire támogatják az egyházat?

Nagyon támogatják, példás hozzáállással van a Torockói nép az egyházhoz. Legalábbis magyar viszonylatban igen. Kilencvenhét az egyházfenntartók százaléka. És azon kívül idén akarunk templomot javítani, nagy állami segítségre nem számítok, ugyanis azt a hírt kaptam, hogy a megyei tanács megszavazott egy összeget, de a politikai elképzelésből nem biztos, hogy megkapjuk. Állítólag fellebbezték a döntést. Most voltak ezek a nagy forrongások. Érthető, hogy a liberálisok nem igazán szeretnek minket. Habár nemzeti liberálisok. Így állunk.

Kérdező: Itt a helyi tanácsban a politikai felosztásból, hogy néz ki?

Most pontosan hány tanácsos van? Kilenc tanácsos van. Abból van 2 néppártos, 1 PDL-s, egy román párt és a többi RMDSZ.

Kérdező: Kettő van.

Akkor 2-2-5.

Kérdező: A románok milyen párt?

Vagy PDL, vagy PSZD. De valószínű a PDL, mert a Boc-ék idejéből származik ez az egész.

Kérdező: A magyar politikai pártok a PDL-s párttal hogy egyezkednek?

Nem tudom, most megyei szinten nem ők vannak fent. A politikai életet nem ismerem, nem keveredek bele, maximum, ha úgy van, akkor nemzetpolitikát tudok elképzelni, ami azt jelenti, hogy az előző kritériumoknak megfelelően. Ha megkell keresni, az önkormányzatot, vagy valamelyik párt képviselőét, valamit tegyünk, hogy a közösségnek legyen, akkor rendben van. Sem magamat, sem az egyházközségemet nem fogom kötelezni valamelyik párt mellett.

Kérdező: Milyen nehézségekkel szembesül az itteni egyház?

Az az egyik nagy nehézsége, hogy az ingatlanjaink eléggé elhanyagolt állapotban vannak. Az utolsó felújítása a templomnak az 1968-ban volt és az azért meglátszik. Nagyon jól tartja magát a templom. Makacs, büszke, de azért ráfér, és az idén szeretnénk kívül felújítani, aztán majd belül, de anyagi fedezet híján kicsit nehézségekbe ütközünk. Azért reméltük a megyei tanácstól a támogatást, azon kívül a faluban szerveznénk gyűjtést és abból fedeznénk. Az ingatlanokkal van nagy baj. Lelki síkon neki fogtunk javulni. Az unitárius identitás egy kicsit háttérbe szorult. Hogyha valamikor itt volt az unitárius Mekka, akkor ez nagyon feledésbe merült. És ha 1595-től iskola volt, ha megnézzük, úgy Kolozsváron, mint Vásárhelyen 1557-től van aktív felekezeti iskola, már 95-ben volt. Ez nem egy Vásárhely, nem egy Kolozsvár, ez Torockó. De majdnem. Torockón nem tudták azt, hogy az unitárius ember úgy köszön, hogy Isten Áldja. Megvan a reformátusnál: Békesség istentől, Dicsértessék a Jézus Krisztus, meg Erős Vár A Mi Istenünk. Nem tudták, hogy ez mit kar, s hát elmondtam. Volt egy másik jellegzetesség, a gyerekek már tudják (a hüvelykúját mutatja), tehát egy az Isten. Most már nyomják a fiatalok is és gyerekek is, illetve, ha eskütétel volt bármilyen szinten, ez így a szívre téve volt. Ezt vették át a Facebookosok is. Csak nem tudják.

Kérdező: Tetszett mondani, hogy vannak ingatlanok az egyház tulajdonában. Melyek azok?

Van a templom, parókia, kántori lak. Ezeket az épületeket érinti. Azon kívül vannak erdők, vannak szántóföldek, legelők, illetve érdekes helyzet, az iskola tulajdonjoga. Megnéztük. Nekünk az égadta világon aktánk nincs, hogy a miénk lenne a templom. Ez folyamatban van. Nem tudom, hogy ez hogy történhetett meg ennyi éven keresztül. Tehát nincs egy birtoklevél. Utánanéztünk a telekkönyvi hivatalban. A telekkönyvi hivatal szerint, illetve a telekkönyv szerint az iskola is a miénk. Tehát gyakorlatilag az állam elvette, de jogilag nem. Várunk vele, mert várunk.

Kérdező: Mennyi időt?

Ez összetett kérdés, mert az iskola veszélyeztetett helyzetben van, és, ha állami vonalon nem lehet megmenteni, akkor lehet egyházi vonalon próbálunk próbálkozásokat tenni.

Ez összetett kérdés, mert az iskola veszélyeztetett helyzetben van, és, ha állami vonalon nem lehet megmenteni, akkor lehet egyházi vonalon próbálunk próbálkozásokat tenni.  Az annyira valószínű, az állami felmérések szerint itt 2020.-ra meg fog szűnni itt az iskola, az én felmérésem szerint 2017-nél tovább nem fog tovább működni. A gyerekotthont lényegében mesterségesen tartják fenn. Ezek nem árva gyerekek, ezekek nehéz sorsú gyerekek, akiket felkarolta a katolikus egyház e szervezete. És, akkor, például most a múlt héten startból elment három. Ők itt vannak, a szülő úgy gondolja, hogy jobban lett a család, akkor elviszik, és nem biztos, hogy van, aki pótolja őket. Ez nem egy stabil valami és, amikor egy közösségről beszélünk, azért, hogy egy intézményt fenntartsunk csupán azért, hogy néhány tanügyi kádernek legyen munkahelye nem egészséges. Nem egészséges, amikor négy osztályt összezsúfolunk egy tanító mellé, mert az állás rovására megy a gyerekek képzése, és ezen van bőven, amit gondolkodni.

Kérdező: Más anyagi, vagy ingatlan javak, amik az egyházhoz tartoznak, de állami fennhatóság alá kerültek, ilyen van-e?

Ez lenne az iskola, de ez egyelőre tisztázatlan. Én azért hallgatok vele, papíron hallgatok vele, mert nem akarom, azt, hogy most hirtelen egy nagyot gondoljanak, és nem tudom, mit csináljanak. Más nincs. A kántori lak is, ami az iskola udvarán van, az iskolához tartozott, ott volt a műhely, meg az ilyen gyakorlati órákat ott tartották, semmi szó nélkül, azt az egyház visszavette. Tízen valahány évvel ezelőtt.

Tízen valahány évvel ezelőtt.

Kérdező: Ez előtt hol volt a kántori lak?

Ez előtt nem volt. Annak idején helybéli volt a kántor. Abban a pillanatban, ahogy az állam elvette ezeket az ingatlanokat, intézményeket, akkor már szükségtelenné vált egy egyház által fenntartott kántortanítói állás és pont ekkor már helyi ember volt, torockói származású, és neki volt saját lakása. A kántor saját házzal rendelkezett és nem volt erre szükség. Az erdő is el volt véve teljes egészében. Ez nyolcvan százalékban visszakerült.

Kérdező: A többi húsz százalék?

A többi eltűnt.  Pereskedni kellett. 2oo3-ban indult be a folyamat. Akkor visszaadtak 6o hektárt, 2oo6-ban visszaadták a 137 hektárt és most 197 hektár és szinte 24o volt.

Kérdező: Hányan foglalkoznak turizmussal a községben?

A falu nagy része. Hatvan százaléka biztos. Közvetlen módón, vagy közvetetten.

Kérdező: Mia különbség Torockón és Torockó Szentgyörgyön?

Ott a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás. Mezőgazdaság, vagy más vállalkozás. Van a nagyon menő, az a Székelykő Kúria. Oda vitték eddig a magyar diplomáciai képviselőket és a román képviselőket is. Még Gyulafehérvárról is kihozzák ide. Mivel állami pénzen épült. Volt ugyanis a Năstase ideje alatt ilyen ?sapart? program, ha jól tudom, és azokkal épültek fel ezek, és nagyon szép a kilátás. A gazdagabb embert nem sértegeti azzal, hogy alacsony árak vannak, hanem az ő szintjéhez mért árak vannak. Van pár hivatalosan működő panzió, és vannak ilyen maszekok is.

Kérdező: Körülbelül hány maszek van?

A többi. Legalább háromszorosa, vagy négyszerese a hivatalosan működőknek. Akik hivatalosan működnek, azoknak nagy épületeik vannak, több szobával.

Kérdező: Hogyan éri meg jobban? Maszekosodni, vagy hivatalosan?

Ha hivatalosan csinálja az ember, annak az a hátránya, hogy adót kell fizessen és különféle illetékek vannak. Azt az állam elviszi. A másiknál nincsenek ezek az adók, ez nagy előny.

A vendégeket a hivatalosan működőktől kapják. Ha azt vesszük, ezek a maszekok fiókjai egy nagyobbnak.

Kérdező: Milyen nehézségekkel küzdenek a panziótulajdonosok?

Nehézség az, hogy az állami kritériumoknak megfeleljenek. Ugyanis minden évben kitalálnak új adónemeket. Azt hiszem az idén is három, vagy négy új adót vezettek be. Attól függetlenül, hogy van, vagy nincs Tv, minden szobára kell külön Tv adót fizetni. Ezek mind-mind többletmegterhelések. Azon kívül, ami nehézség, hogy egy idő után a Székelykő kimerül. Én mondtam nekik, hogy gondolkozzanak alternatívákban, programokban, mert, ha eljön egyszer a vendég, kimegy a Székelykőre, egy hete el lehet tölteni Torockón. Attól függ mennyire fanatikus, de kell keresni más alternatívákat.

Kérdező: És ezek mik lennének?

Nekem volna egy-kettő. Például én mondtam, hogy ugyebár jó lenne, hogyha lenne mozgáslehetőség, mert a gondűzőben is lehet mozogni, csuklóból. Mittudom én, teniszpálya, focipálya, akár műfüves, vagy hasonló és ott is fel lehetne állítani egy butikot. Bátran meg lehetne nyitni egy turistajáratot a bányákhoz, mert szinte 400 bánya van. Ezeknek 70 százaléka be van szakadva. A bejáratát beszakították, hogy ne járjanak be. A többi látogatható. Vannak barlangok, amiket fel lehetne keresni. Helyben olyan kis foglalkozásokat kitalálni, ami külön gyermekmegőrző: “Én leteszem a gyerekemet és aztán megyek”.

Vannak érdekes rétnevek. Például ott van a Pokol rét. Ott is bányák vannak. Az oldalban van, és az a szájhagyomány, hogy a Pokol rétben van egy unitárius kápolna. A Pokol rét az valamire utal, hogy milyen hely kell az legyen. Mielőtt lementek a bányászok a bányába, mindig volt egy rövid áhítat. Ha ezt fel tudjuk fedezni, akkor ebből lehetne egy nagyobb dolgot csinálni, beüzemelni ezt a kápolnát, akár havonta istentiszteletet, vagy akár egy zarándokközpontot nyitni. Bányákat berendezni sóbányáknak. Olyan, hogy beülnek az emberek kártyázni, és nem kell menjenek Tordára, mert itt is van lehetőség. Van, amin gondolkodni.

Kérdező: Ez a terv valakiknek át van adva?

Hát én tárgyaltam a panzió tulajdonosokkal is, illetve és jövök ötletekkel, de a megvalósításig hosszú az út, főleg, hogy pénz kell hozzá, de vannak olyan dolgok, amihez sok pénz nem kell. Volt a Duna Tv, közvetítette tőlünk a 48-as megemlékezést és utána olvastam a dolgoknak alaposabban.  49-ben még állt egy úgynevezett szégyen ketrec Torockón. Ahogy van a templom és megyünk neki a Székelykőnek, ott az utcán be, és akkor megy egy utca balra és megy egy utca felfele és az elkanyarodik, és azon a felfele utcán van egy kisebb tér és oda volt felállítva. Érdekes lenne oda írni, hogy szégyen ketrec. Kitenni a történetét egy kis táblára, a turista bemehet a ketrecbe, bezárják, fényképezik, jajj de jó. Igénylik ezeket. Arra használták, hogy, aki részeg volt az utcán. Most nem mentek be a házba, aki részeg volt: gyere a szégyenketrecbe. Meg olyan is volt, ha Torockón valaki lopott, és kiderült róla, ez az 5o-es években volt, a nyakába tettek egy táblát, amin azt írta, hogy tolvaj. Végig kellett járja Torockó összes utcáját és azt kellett ordítsa: “Így jár mindenki, aki Torockón lopni mer “. Megaláztatás lényegében, és ebből remélhetőleg tanult.

Kérdező: Miért halt ki ez a szokás?

Azért, mert eljött a kommunizmus és mindenki tudott venni innen-onnan. Ez így ki halt, de érdekesség.

Kérdező: Más ilyen érdekes hagyományt tud?

Kutattam, de majd, amikor a levéltári anyagokhoz hozzáférek, akkor biztos előjönnek bizonyos dolgok.

Kérdező: A falunak a javára válik.

Persze, de ezt azért kifejezik. Kifejeznek dolgokat, mert a lelkületükben benne van a gyök. Itt a kapura néhány évvel ezelőtt ki volt írva az, hogy tolvaj. Az egész kapura. Az igazgatónő kapujára ki volt írva, hogy: “A pap k****ja”. Vannak ilyen bátor megnyilvánulások, amelyek kifejezik, hogy nem engedték be az elődömet a templomba prédikálni. Azért nem, mert itt az ablakon szöktek ki a hölgyek. És jöttek a feleségek és, akkor itt a barátjával itt voltak és akkor a hölgyeket kiengedték az ablakon. Ezt látták az atyafiak és nem engedték be a lelkészt prédikálni, de aztán beengedték. Azért működik az erkölcsi érzékenysége a Torockóiaknak, és azon vagyunk, hogy egyre inkább legyen meg. Persze, ami az egészséges, nem akarunk mi most reformátusok lenni.

Kérdező: A katolikus meg se szólaljon. A polgármesteri hivatal rendezvényeiből tessék mondani.

Eléggé szegényes a kínálat. A farsangtemetés megszervezésében nyújtanak anyagi segítséget, azon kívül vannak a falunapok, és ennyiben kimerül. Ami nagy rendezvény. Azon kívül, ha egy testvértelepülésnek jön a képviselete, azt ellátják. Az nem érinti a falut. Az egy protokolláris dolog.

Kérdező: A helyi tanácsnak leadna egy kérést, hogy nagyobb összegre van szüksége, mert szeretne valamit megvalósítani, akkor ezt jóváhagyják?

Nem. Egyelőre nem hagyták jóvá, ugyanis békességet akarnak, gondolják, hogy ezzel a látszólagos egyenlőséggel mind az egész megoldható.

Kérdező: Miért nem tetszett mondani, hogy most az ortodox egyház többet kapott?

Az a megyei tanácstól van, habár az önkormányzat a pénzt a megyei kormánytól kapja. Azt mondja a megyei tanács, ennyit adok most Torockónak erre a célra. Azt ő úgy költi el, ahogy gondolja, úgy osztja el, ahogy gondolja. Lényegében pályázni kell. Arra az 5000 lejre pályázni kell. Adom a dokumentációt, hogy szeretném megvalósítani, és én hiába teszek be egy 160 ezer lejes költségvetést, mert annyiba kerülne a templom külső felújítása, abból ötezer lejt hagynak jóvá.

Kérdező: A többit honnan teremtik elő?

A többi 155 ezer, azt reméljük, hogy…

Kérdező: Ilyen öt százalékos adóból megkapná?

A két százalékból a tavaly nekünk 300 lej gyűlt be. Nem volt hagyománya, én szorgalmaztam, de nem vált be, illetve nem is volna, mondjuk a Torockóiaktól, innen nagy bevétel, mert mindenki, mondjuk a panziótulajdonosok is önmagukat minimálbérrel alkalmazzák. Így éri meg. Mert minimális adót fizet. Aztán úgy adózzák, ahogy tudják. A minimálbérnek a két százaléka…sok kicsi sokra megy, de nem egy…hát reméljük, hogy beszállnak a játékba a nagyobb vállalkozók, akik nem Kolozsváron vannak, vagyis nem Torockón vannak, hanem Kolozsváron, hanem az ország különböző pontjain is vannak vállalkozásaik. Arra gondolkodtunk, hogy az Euro GSM volt a főszponzora a kolozsvári napoknak, akkor nekünk is tudna az adójából valamit csöppenteni, ha jól beszélünk.

Kérdező: Milyen rendezvényeken szokott részt venni?

Kérdező: Milyen rendezvényeken szokott részt venni?

Én részt veszek mindegyiken, amennyiben tehetem.

Kérdező: Civilben?

Civilben, habár a pap nem tud már civil lenni. Akár milyen civilbe öltözöm, akkor is én vagyok a pap Hála Istennek. Azon voltunk, hogy ne a ruha tegye az embert. Ha van olyan oldala valamelyik önkormányzati rendezvénynek, hogy igén van arra, hogy lelkészként is képviseljem, hogy az egyházközséget is képviseljem, akkor szívesen megteszem, mert ez azzal jár. De ilyen jellegű felkérés nem igazán érkezett. A tavaly volt egy díszpolgári kitüntetés és annak a templomban adtunk helyet, Istentisztelet végén. Annyi volt, de azon kívül nem.

Kérdező: Milyen típusú rendezvényeket kellene a polgármesteri hivatalnak rendeznie a turizmus növelésére?

A helyi sajátosságokat jobban ki tudnák aknázni. Úgy ahogy, beszélgettünk, arra volt ígéret, például a volt kampányban azt ígérte a polgármester úr, hogy a fiataloknak létrehoz egy futballpályát, de állítólag ez már nagyon régi ígéret. Azt kéne szorgalmazza a helyi önkormányzat, hogy bizonyos munkahelyeket hozzanak létre, hogy a fiatalok ne menjenek el. Ez az egyik, a másik az, hogy a kulturális életet egy kicsit lendítsék meg, mert sajnálom, hogy nincs meg a legutóbbi falunapokról a plakát. Ha az ember azt megnézi, látja, hogy mennyire szegényes kínálat volt. Az, hogy volt egy-két sátor, ahol sütnek, főznek és azzal annyi, mert, hogy fellépett a helyi citera zenekar, ami a helyi gyerekekből áll, meg meghívunk valakit táncolni, attól nem lesz nagy pezsgése az egésznek, hanem az, hogy legyen valami, mert kell legyen.

Kérdező: A lakosok szerint melyik a legfontosabb rendezvény?

A farsangtemetés. Annak, talán nagyobb vonzata van abban a tekintetben is, hogy helyi értékek szempontjából is érintett. Nem egy újszerű rendezvény. Most látjuk, hogy mindenki falunapokat szervez, és Torockó is szervezzen, hogy ne maradjunk alább. Az, ami régebbi, az, amihez jobban kötődnek.

Ezek az intézmények mennyire javíthatják az itt lakók helyzetét?

Nem feltétlen ők kell jobbítsák, hanem a helyiekben is kellene egy ilyen szándék, egy igény arra, hogy javuljon az ő életkörülményük. Hála Istennek ez megvan. Olyan programkínálatokkalkell jöjjenek, amiben jól érzi magát a helyi lakos. Nem csak jól érzi magát, hanem arra sarkallni őket, hogy egy magasabb szintre vágyjanak. Nem az kell mindig a népnek, amit kíván, hanem mindig, amit meg kell neki adni.

Kérdező: A turisták milyen nemzetiségűek?

Jönnek Erdély különböző helyeiről, viszont a nagy százaléka magyarországi, vagy lengyelországi túrista. A román turisták nagyon kis százaléka jön be ide a faluba. Ők a falunk kívül lévő panziókban, villákban szállnak meg.

Kérdező: A lengyel turisták számára mit tud ajánlani a falu?

Székelykő, a környék. Lényegében az a lengyel turista, aki ide jön, egy utazási irodán keresztül jön ide. Azoknak programjuk van. Torockó, TorockóSzentgyörgy. Torockón vannak látnivalók: az öreg háztól a malomig. Vannak látványosságok. Azon kívül, ha kérés van rá, tavaly nyáron előfordult az, hogy felkerestek és hajnali misét tartottak a templomba.

Kérdező: Általában hányan jönnek?

Egy busz ember.

Kérdező: A falugondnokság mivel foglalkozik?

A fő feladata az, hogy a faluban lévő betegeken segítsen, öregeken, özvegyeken segítsen. Ha gyógyszert kell bevásárolni, akkor elmennek minden hónapban, vagy kéthetente és megvásárolják a gyógyszert. Számlákat fizetnek ki. Ha valamit kell segíteni a ház körül, akkor ott van, vagy a faluban akad feladata, az is, hogy, amennyiben lehet, tisztán tartsa, nyírja, vágja a füvet a főtereken. Ezt egy ember csinálja. Itt Torockón.

Kérdező: Kihez tartozik?

Szerintem ez most már az önkormányzathoz tartozik, addig egy külön szervezet volt. Választás útján, tehát volt több lehetőség. Két embert választottak. Egyet Szentgyörgyre, egyet ide.

Szerintem a választás óta azok az emberek vannak, mert amíg becsülettel elvégzik a munkájukat, addig nincs értelme mást választani.

Kérdező: Körülbelül mennyi összeget kapnak és kiktől?

A helyi tanácstól.

Kérdező: Mással kell-e foglalkozzanak?

A helyi gondnok, ő azon kívül a feleségével fogadnak vendégeket. Tehát az is egy jövedelemforrás. Az is, ha valakit kisegítenek ilyen napszámos viszonylatba, de azért a segítségért van,aki pluszba még nyújt, és ez valahol megtérül. Ha nem érné meg, akkor nem csinálnák.

Kérdező: Mi a fiatalok főbb szabadidős tevékenysége?

Van az ifjúsági egylet, ami péntekenként szokott megrendeződni. Azért próbálunk nekik állandó jelleggel programot szervezni.  Megyünk kirándulni jobbra-balra. Önszerveződéssel általában bulikat szerveznek, a kultúrotthon mellett van egy úgynevezett teleház, és az az ifjúsági ház. Az ők rendelkezésükre van bocsájtva. Ők is részt vesznek úgy a közösség, mint az egyházközségi, meg a nagy közösségi életben is.

Kérdező: A fiatalok mennyire tartják fontosnak megőrizni a hagyományaikat?

Hát azon vagyunk, hogy legyen nagyon fontos, de Hála Istennek nem nagyon sokat kell ezen dolgozni, mert ragaszkodnak ezekhez az értékékhez.

Kérdező: Milyen kulturális tevékenységek vannak a faluban.

Ifjúsági egylet keretében szoktunk előadásokat szervezni, például nem tudom ismerős-e Csata Zsombinak a neve, Kolozsváron tanít a szociológián. Ő szokott kijárni. Másrészt pedig Vásárhelyről van a Strausz Imre meg jómagam. Ezen vagyunk, hogyha adódik olyan lehetőség, olyan személy, aki be tudna segíteni,annak az ajánlatát szívesen fogadjuk.

Kérdező: Sporttevékenységekre van lehetőség? Például egy foci meccs.

Futballpálya nincs, emiatt ez nem fordul elő. Mi szoktunk jó időben átmenni Szentgyörgyre, mert ott van egy pálya és ottan kifutjuk magunkat. Régi ígéret a focipálya mellett a kuglipálya. Fel is van építve, de szerintem még kell két mandátum, hogy elkészüljön.

Milyen a Torockói építkezés sajátossága?

Ezt egy szakember tudja igazán. Igyekeznek az egységes stílusra. Polgári beütés, nem paraszti jellemző a házakra, habár az is előfordult, amikor volt egy nagyobb tűzvész a 19-ik században,akkor épült fel egységesen a falu. Az eredeti torockói ház fából volt és háromnegyedéig be volt vakolva, vagy vályoggal vonva. Ilyen házakat még lehet látni. Van egy-két ház. Fent az utcán van a legöregebb ház, az 1600-as évekből származik, tehát a legöregebb. Nem úgy, mint a Mátyás király szülőháza, hanem, mint paraszti ház. Akkor eldöntötték, hogy többet ilyen tűzre ne kerüljön sor. A házakat kőből építették, akárcsak ezt 80 centis becsületes kőfalakkal és úgy vannak kialakítva, hogy mindegyiknek van pincéje. A pincét arra is használták, hogy a nyersvasat, vagy a kész termékeket ott tárolták, raktározták a fehér szín az ilyen egyszerű díszítés, de mégis polgári beütést adó kis motívumok jelentek meg. Torockónak városi rangja volt még a 19-ik században volt kaszinó, volt vendéglő.

Kérdező: Ezek hol voltak?

A vendéglő ott volt, ahol most van a kultúrotthon, itt elől.

Kérdező: Az épületekből nem maradt meg semmi?

De igen, ami most az ifjúsági ház, az most a vendéglő. Ahol most van a helyi tanács, ott is volt vendéglő, illetve kaszinó abba az épületbe, valószínű ott hátul volt a tanács, az önkormányzat is. A takarékpénztár a mostani Duna-ház helyén volt. Városi jellege volt a dolognak.

Kérdező: Átalakíthatja a Duna-ház az épületet?

Nem alakíthatja át. A frontot meg kell őrizni, az hogy belül mit csinálnak, az rájuk tartozik.

Az épület úgy van, hogy van két rész és van egy boltív és össze van kötve. Mindkét rész alatt pince volt. Most úgy van, hogy a két pincét összekötötték egy alagúttal. Szépen megcsinálják.

Kérdező: Az itt lakók mennyire tartják fontosnak, hogy az építkezési sajátosságokat megőrizzék.

Ők ezeket nem akarják megváltoztatni, mert büszkék, hogy ez nekik megadatott és, hogy ez rendelkezésükre áll. Nincs helyi sajátosság úgy védik őket. Egy-két makacs ember van, aki nem festi fehérre, esetlek barnásra.

Kérdező: Mit szimbolizál a fehér-zöld festés?

Gyakorlatilag 1702-től, amikor a két fiatal legényt felakasztották, azóta Torockón az ablakkeretek pirosak voltak. Emlékeztetve arra, hogy mekkora tragédia érte akkor a torockói lakosságot. Ellenben idő közben átfestették őket zöldre és a fehér falak, pedig az, hogy mindenkinek legyen egyforma, azért festették fehérre, és kommunista időkbe, lehet, ha lett volna anyagi lehetőség, sokat változott volna a város arculata, de nem volt anyagi lehetőség. Valószínű a korabeli divat szerint módosították volna az épületet, de erre nem volt lehetőség és akkor megmaradt és akkor ebből lényegében az akkori szegénység a falu javára vált.

Kérdező: Milyen torockói hagyományokat ismer?

Ha időrendi sorrendbe vesszük, van a farsangtemetés, akkor van a csóvagyújtás. Áldozó csütörtökön kimennek a kőhöz és csóvát gyújtanak.

Valami tejbegrízt, vagy valami hasonló ételt fogyasztanak odakint. Hagyományhoz tartozik az is, hogy pünkösdkor, amennyiben tehetik, népviseletben jönnek templomba. Azon kívül vannak dolgok, amiket fel kell újítani, mert feledésbe merültek. A temetési szokások is ide tartoznak, de úgy, hogy hagyomány nagyon tág fogalom.

Kérdező: A csóvagyújtás mit szimbolizál?

A jeladás, vagy az, hogy le tudnak egy időszakot és egy másikba mennek át. Most eszembe jutott egy hagyomány,amit a tavaly karácsonykor újítottunk fel. El egészen a kilencvenes években szokásban volt, hogy a karácsonyi fákra az angyalok sütöttek pogácsát. Ez azt jelentette, hogy kint a Székelykő lábánál szenteste előtt az angyalok leszálltak és nagy tűzzel sütötték a pogácsát, amit majd a karácsonyfára felaggattak. A tavaly ezt nekünk sikerült felújítani. Mi is meggyújtottuk három nagy ponton a szalmán és a fiatalok ott villával forgatták a gyerekek ki voltak rendelve, hogy este hatkor az angyalok érkeznek. Kellett volna látni azt az élményt s akkor a tűz előtt elmentek lehetett látni az alakjukat és akkor: “Pfhú, láttuk az angyalokat!”. Másnap pedig a templomba találkoztunk, akkor nem a fán, hanem az úr asztalán volt a pogácsa, amiből a gyerekek vettek és ez így nekik nagy élmény volt. Ez is olyan hagyomány, ami el volt felejtve, de fel lett újítva. Idén is megrendezzük.

Kérdező: Van-e olyan hagyomány, ami régen volt és nem akarják visszahozni?

Nem tudok erre választ adni.

Kérdező: Milyen jövőt lát a hagyományőrzésben?

Olyan hagyományokat érdemes fenntartani, megőrizni és felújítani, amelyek segítenek régi önmagunk visszatalálásához, illetve önmagunk megtartásához. olyan hagyományt felújítani, amiből nem származik java a közösségnek, hanem kárára van, azt nem kell felújítani. illetve a hagyomány nem holt vágányra vezet, akkor mindenképp kell tartani és éltetni kell.

Kérdező: Egy kicsit mesélne a torockói néptáncról?

Úgy tudom, hogy Torockónak nincs sajátos tánca, vagy tánclépése. Itt most járnak át Szentgyörgyre táncolni a református lelkész, Kónya Tibor a kollégiumi lelkész jár ki táncot oktatni. Most volt valami fellépés Magyalapádon és ott mondták, hogy torockói, Torockó Szentgyörgyi táncokat táncolnak, de ilyen nincs. Legalábbis nincs tudomásunk erről. Lehet, hogy valakik rosszul konferálták be, de, ha valami volt, akkor ilyen egyveleg lehetett. Ezt úgy értem, hogy a népviseleten is ott vannak a lélekbeütések, ott vannak a magyar vonatkozások, de feltalálható a román stílus, tehát a román-román, nem stílus, hanem mint nemzet népviseletből átvett elemek is.

Kérdező: Mik ezek az elemek?

Ezt nekem mondták, hogy így van. Nem vagyok ruhaszakértő. Én arra gondolok, hogy, ha ez a ruhában tükröződik, akkor a táncban is elő kellforduljon. Nincs az a torockói, aki azt mondja, hogy ez egy torockói tánc és én erre járok. Lehet, hogyha megnézzük az archívumban, akkor valami kitudódik, de egyelőre nem jutottunk oda.

Kérdező: Az archívumot mikorra tervezik, hogy megnézzék?

Mikor ideadódik. Erre konkrét terv nem volt. Egyszer érdemes megnézni a helyi lelő tárt, csak az még rendezésre vár magára, mert rendező van, de nincs rendszerezve. Amikor rendszereződik, előjön sok minden, de az értékesebb része az anyagnak a gyulafehérvári levéltárban van, mert az államosításkor elvitték azokat. Onnan is előjöhetnek olyan érdekességek, amit érdemes felújítani és elfelejtették az emberek, mert olyan volt a történelem.

Kérdező: A fiatalok mennyire tartják fontosnak a hagyományokat?

A néptáncért annyira nem rajongtak, a gyerekek igen, ha helyben lenne egy megfelelő ember, aki tud nép táncolni, akkor szívesen beállnának. Ez már egy posztmodern generáció.

Kérdező: Mit gondol, melyek a település legfontosabb problémái?

Itt semmi gond nincs. Az egyik nagy gond az, hogy a demográfiai helyzet. Kevés születés van. A fiatalok, akik gyerekeket vállalnának, a fiatal családok már meg vannak alakulva és általában a kétgyerekes családmodell az, amelyik bevált. Van egy olyan család, ahol szeretnének gyereket, de nem lehet, nem jön. Vannak abba a csoportba tartozó, fiatalok, akik egyetem miatt elköltöztek. Helyben születésre nagy esély, ilyen nagy bumm-ra nincs lehetőség. Van olyan utca, ami tele van gyerekekkel és van olyan utca, ami tele van öregekkel.

Kérdező: Hogy van a születések és elhalálozások száma?

A tavaly, Hála Istennek, csak öt temetésünk volt és két keresztelőnk. A két keresztelőből az egyik az Hollandiában él, a másik tíz éves gyerek volt és most költöztek haza és azért keresztelték. Születni a tavaly nem születik gyermek és nincs kilátásban, hogy születne.

Kérdező: A másik probléma?

Például a vízhálózatnak a kérdése, ugyanis Torockón van víz, de előfordul az, hogy a fél falu le van zárva, azért mert a régi vezetékek nem bírják. Van, amikor fél falunak van és van, amikor nincs. Amikor turista szezon van, akkor még több víz kell és van, amikor nagyon nagy nyomással jön a víz, amikor megengedik. Máskor hiába engeded meg a csapot nincs víz.Ez egy nagy probléma. Aztán a harmadik az iskola kérdése, ami összekötődik a születéssel, meg az ottani intézményeknek a problémája: óvoda, iskola.

Kérdező: Tehetnek az illetékesek ezeknek a problémáknak érdekében?

A gyerekszületésben lehet próbálkoztak, nem tudom. A víznél vannak próbálkozások, hatékonyság az időnként megmarad, hátha az is lesz. Az iskolánál volt az otthonnak a befogadása, de, hát az csak egy időszakos mesterséges megoldás.

Kérdező: Létezik-e valamilyen levegőt, talajt, vizet észrevehetően károsító tényező?

A vizet egyelőre nincs, ami szennyezze, mondjuk meszes egy kicsit, mert olyan a környezet. Vannak nagyon tiszta vizek, azzal nincs baj. Valószínű, hogy a levegőszennyezés abban nyilvánulmeg….na már most nem messze van az Aranyos. Nagyon szép zöld. Természetellenes színe van. Akármennyi békanyál lenne benne…ami folyóvízben nincs. Az, hogy a fenyőfák egy része kiszáradt, vagy lebetegedett állítólag ott a Verespatakalatti zagytározónak, meg a GuraRosien van egy ilyen labor és állítólag a levegővel jött le és az megbetegítette a fákat. Egyelőre nincs baj. Ha beindul a bánya, akkor vannak veszélyek, de egyelőre így tiszta. Habár annyit megjegyzek, hogy Torockó patakjába évekkel ezelőtt ficánkoltak a halak, most nincs egy sem. Ez annak köszönhető, hogy a szomszédban van egy tejgyár, tejcsarnok, ahol sajtot és tejtermékeket állítanak elő és a patakba és később aztán a patakhoz tartozó nádasba engedték ki a fölösleges anyagot. Az élővilágot teljesen tönkretette.

Kérdező: Semmilyen szervezet nem próbálta ezt megakadályozni?

De ez a környezet minisztériumig lejutott az egész dolog. Torockón itt folyt le a patak és volt, hogy egy méteres habbal jött, és annak szörnyűszaga volt.

Kérdező: Ennek visszaállítására próbálnak valamit tenni?

Ennek visszaállítására a környezet minisztériumnak át volt adva az ügy. Ez az ő felelőssége lett volna. A helyi önkormányzatnak erre nincs lehetősége, és nem érdekelte a halak visszaállítása.

Kérdező: Hogyan jellemezné jelen pillanatban Torockót?

Nekem Jókai Mór jut eszembe. Azt mondja: Az a holtsziget, ahol az emberek egyszer szeretik meg egymást, nem ölik meg, nem lopják meg. Egy romantikus hely még a Jókai szemével nézve, de hát nem látott ő rosszul. Itt tényleg jó emberek laknak, csak meg kell látni bennük ezt a jót.

Kérdező: Mi az erőssége a falunak és a gyengesége?

A gyengesége az valahol az erősségével összekapcsolható, mert egyfajta makacsság, egyfajta büszkeség, ami jellemző. Ez valahol néha át tud menni merevségbe és, akkor, az hátrányára tud válni. Ez egy javítható probléma.

Kérdező: A falunak milyen pályázatai vannak?

Ezt a polgármestertől kell megkérdezni. Az egyház részéről mi pályáztunk a megyei tanácshoz, valószínű pályázunk a helyi tanácshoz, pályáztunk a Transylvania Tröszt alapítványhoz. Felsőbb körökbe egyelőre nem mentünk, mert olyan kritériumok voltak, aminek mi nem tudtunk megfelelni.

Kérdező: Ezek voltak a nehézségek? Milyen nehézségek voltak még a pályázatnál?

Ha valami kérdés volt olyan szakember, akihez lehet fordulni, innentől van egy kis tapasztalat és az úgy rendben van.

Kérdező: A magyar államhoz az egyház segítségért fordult-e?

A magyar államnak van egy ilyen pályázati programja, hogy az Eper.Oda akartunk mi pályázni templom felújításhoz, ellenben, mivel nincs semmi dokumentációnk a templomról, nem lehetett.

Kérdező: Ezt nem lehetne valahogy megoldani?

Meg lehet, csak ez mind-mind pénz kérdése. Van egy olyan cég, aki azt mondta, hogy elkészíti a templom dokumentációját tízezer euróért. És ez lényegében egy csomag papír. Akinek van, annak igen. Csak arra, hogy legyen az embernek a kezében egy papír a bürokráciát kiszolgálni, azért sok. Főleg, hogy van egy másik ajánlat, hogy ugyanazt 1200 euróért megcsinálják.

Kérdező: És kik csinálják meg azt?

Ugyanolyan cég.

Kérdező: Nem lehet, hogy annyi pénzt igényeljenek, hogy meg lehessen ezt oldani?

Hát várjuk a lehetőségeinket, lássunk, hogy a pályázatokra válaszok nem érkeztek és mát Március van.

Kérdező: És az Európai Uniótól akár lehetne kérni?

Ez az Unió annyira macerás, olyan kritériumok vannak, hogy az ember inkább azt mondja, hogy túl bonyolult.

Kérdező: És ha lenne egy támogató, aki ilyen pályázatokkal foglalkozik és tudna segíteni, akkor bevállalnák.

Szívesen, persze, szívesen fogadjuk. A turista hullámnak van egy olyan előnye, hogy például tavaly voltak a Pécsi Műszaki egyetemről, a Kopernikusz lengyel Műszaki egyetemről is felajánlották, hogy, ha úgy van, akkor egyetemista ösztöndíjon keresztül, ösztöndíjas programon keresztül a mesteris diákok kijönnének és, akkor ezt egyetemi program keretében, mint gyakorlati munka, felújítanák európai pénzből. Nekünk csak az ingatlant kéne adni.

Ez is nagyon bonyolult dolog.

Kérdező: Ez megvalósíthatónak tűnik?

Igen, csak ez annyira bonyolult, mert egy lengyel, vagy magyarországi egyetem, más állami intézmény, vagy a román kormány intézményei ezt, hogy fogadják el? A két állam megegyezése nagyon összetett.

Kérdező: A faluban jelenleg milyen fejlesztések vannak?

A vízhálózatot javítják, de más ilyen jellegű nagyobb fejlesztés. nem tudok tervekről. A sajátjainkat tudjuk, de az nem tartozik ide. Habár nem kell mindig fejlődni.

Kérdező: Kérem, fejezze be a mondatot: Az én falum…

Az én falum Torockó.

Kérdező: 5 év múlva a település, hogy fog kinézni?

Ez az 5 éves kommunista terv, igaz? 5 év múlva az úgy fog kinézni, mint most, egy kicsit vidámabb lesz, valószínű, fog futni a víz a hálózatban, télen havas lesz a táj, nyáron jó zöld…reméljük, hogy jobb lesz. Kinézetben nem kell változzon. Annyiban, hogy esetleg kiegészül az út egy-két stílusos kukával, vigyázunk az utca rendjére. Bíztatjuk a turistákat, hogy ne dobálják a szemetet. Én is minden nap összeszedem. Azt hiszem most is dobtak el.

Kérdező: A templomújításonkívül önnek valamilyen terve van-e?

Igen mi próbálunk újulni kívül, belül. ingatlanban, meg lelkiekben felfrissülni. Templomújításnál: amikor felújítottuk kívül, felújítjuk belül. Amikor azzal végeztünk, akkor vagy azzal párhuzamosan egy közösségi házat akarunk rendbe tenni, megvalósítani. A falak megvannak, a tető megvan, csak belül kell berendezni, meg nyílászárót tenni. olyan programokat szervezni, ami a helyiekről szól, a helyieknek…ami segít jobban önmagunk felé.

Kérdező: kik azok a személyek, akikhez segítségért tud fordulni? Kivel beszéli meg a problémáit?

ez attól függ, milyen jellegű gondról van szó. Ha közmunkát akarunk szervezni: erdőültetés, temetőtakarítás, akkor a faluhoz fordulunk, tőlük kérünk segítséget. Templomjavításnál illetékes személyekhez, szakértőkhöz, egyházi központhoz, helyi szervezési kérdések alatt, volt a színjátszó találkozó, kellett főzni. Akkor a hölgyeket keressük meg, szakács néniket. Attól függ, milyen jellegű területen kell segíteni, akkor a lehető legalkalmasabb embert keressük és kérjük fel.

Kérdező: Személyes problémáknál?

Az ember, ha pap, annak is van magánélete, és ha van magánélete, vannak közelálló személyek. A falubeliekkel jó viszonyt kell ápolni, nem a legegészségesebb, hogy valakivel nagyon szoros kapcsolatba kerüljön a lelkész, mert az a közösség rovására mehet. Az én megítélésem szerint én jó viszonyt áplolok az emberekkel. Van, akivel közeli, velük dolgozok, mert benne vannak a vezetőségbe, vagy olyan területen dolgoznak, hogy közelebbi a kapcsolat. van egy távolság, amit kell tartani.

Kérdező: Ember-ember között milyen a viszony?

Mondok erre egy közmondást: “A kutyák egymást megugatják, de a farkas ellen összefognak.”

Kérdező: Kit tetszik ajánlani a következő interjúnkhoz?

A gondnokkal. Ő azért is lenne alkalmas, mert ő sok ideig bent volt az önkormányzatban, az ő lánya Király Melinda. Van egy másik bácsi, aki Kelemen József, aki volt polgármester. Ibi néni megmutatja, hogy hol lakik. Egyesek azt mondják, hogy rajzfilmfigura, tényleg egy jólelkű, elég széles látókörű bácsi.

Kérdező: Az életkora?

Én 26 éves vagyok.

Kérdező: Családi állapota?

Nem bonyolult. Egyedülálló, ez a helyes szó?

Kérdező: Úgy értettem, hogy vannak olyan fiatalok, akik egyesületet szeretnének létrehozni, tehát az egylet mellett, ez nem így van, hogy bejegyzés alatt áll. Ez igaz?

Nekem erről nem mondott..vagyis nem emlékszem.

Kérdező: Lehet félreértés volt. És a nőszövetségről szeretnék kérdezni. Milyen tevékenységei vannak anőszövetségnek, mióta van, kik foglalkoznak vele?

A nőszövetség egy önszerveződő egylet.

Kérdező:?? Bejegyzés alatt van(2:35:45)???

Nincs, hanem tagja az UNOSZNAK: Unitárius Nők Országok Szövetségének.

Kérdező: Fiókszervezet?

Igen és az az igazság, hogy többnyire téli szezonban működik. Tehát, ha a segítségükre szükségük van tavasszal őszig, szívesen jönnek. Aktívan ők minden kedden találkoznak délutánonként, ott varrnak, beszélgetnek, szőnek.

Kérdező: Ki az elnöke?

Simon Judit néni. Itt a posta mellett. Ő is volt polgármester, ő a kommunista időben.

Kérdező: Rendezvényeket szerveznek-e, ami a közösségnek fontos?

Igen szoktak. Ők seg1tenek a gyerekek nevelésében. Vannak adventi foglalkozások a gyerekeknek, kézimunkák elkészítésében.  Programban van az, hogy tanítják a torockói gyerekeket a hímzésre. Ilyet folytatnak. Ha úgy van, besegítenek az egyházi rendezvényekbe. Megünnepelik a nők napját. Ilyen tevékenységek vannak. Az a helyzet, hogy egy idősebb generációt szólítanak meg, a fiatalok generációja az külön találkozik, ami nem jelenti azt, hogy konfliktus van kettőjük között, hanem az egyiknek egy érdekeltségi köre, a másiknak más és es így működik?

Torockói hagyományőrzés és népszokások

           Készítette: Brînzan-Antal Cristina

Sapientia-EMTE Természettudományi és Művészeti Kar,

Kolozsvár

            Témakör: Néprajz

Bevezető

 A témához való viszonyulásom

Kutatásom témájának kijelölésekor a hímzés hagyományának elemzését fogalmaztam meg. Felismertem, hogy a szokáskör bemutatása meghaladja felkészültségemet, valamint a kutatás lehetséges elvégzését. Ezért egy résztémát emeltem ki, aminek keretében azt szeretném megtudni, hogy az idősek milyen ismerettel rendelkeznek a helyi hagyományos hímzési technikáról, illetve azt, hogy a fiatal generáció mennyire vette át ezeket az ismereteket az idősebb generációtól, és milyen tudással rendelkezik a hagyományos hímzés témakörben? A vizsgált település: Torockó.

Kutatás célja

A dolgozat egy gyűjtő, elemző és rendszerező célt is szolgál.

-A torockói hagyományok fontossága;

– A meglevő hagyományok gyakorlásának fontossága;

– A hagyományok fenntarthatósága.

Lekérdezés módszere

A kutatáshoz kiválasztott lekérdezési módszerem az interjú. Azért választottam az interjút, mivel ez a módszer adhat részletes képet a kérdéseim megválaszolásánál. Az interjú egyik alkategóriája, ami a fél strukturált interjú, elősegíti a téma teljes mértékű kimerítését.

 Hipotézis

A torockói hagyományok napjainkban nem rendelkeznek akkora fontossággal, mint régebb. Ez annak is tulajdonítható, hogy egyre több fiatal hagyja el a községet. Van egy olyan hagyomány, melyet Torockó lakói minden évben megtartanak. Ez a farsangtemetés. A fiatalok elmondása

szerint pár év múlva nem lesz akkora létszámú a fiatalság, hogy ezt a hagyományt meg tudják tartani.

Számomra lényeges szempont, hogy a faluban élők hogyan viszonyulnak a hagyományőrzéshez.  Régebb a népszokások gyakorlása a parasztember lelkivilágában sajátos folyamatokat indított el. A hagyományoknak volt egy rituális és transzcendens szerepe. Amikor a falu közössége hagyományt tartott, az került a családok figyelmének fókuszába (például: aznap nem dolgoztak, hanem részt vettek az eseményen). Ebben az értelemben a szellemi, érzelmi, morális háttér átszövi a faluközösség hétköznapjait, ünnepeit, végül is teljes gazdasági- társadalmi-kulturális életét.

Ennek a magyarázata pedig az, hogy a paraszttársadalomban az egyén és a közösség viszonya ünneplések idején – születés, házasság, farsang, vasárnapok, vallásos ünnepek – előtérbe kerül, központi problémává válik. Ez a háttér szabályozza és értelmezi a kultúrához való viszonyunkat is.

Kérdéseim

1. A két település hiedelmének és a tanulmányoknak az összehasonlítása. 2. A hagyomány és népszokás típusok bemutatása és összehasonlítása. 3. Felmérést végzünk- a lakosságnak a hagyományokhoz való viszonyulásáról. 4. Hogyan adják át a hagyományokat az idősebbek a fiataloknak napjainkban?

Torockó

Torockó egy község Fehér megyében. A település az Erdélyi középhegység közepén terül el, a Székelykő és az Ordaskő között. Pontosabban a Székelykő hármas csúcsa alatt helyezkedik el. A falu Erdély legnyugatibb végvára volt, ami a székelyeké volt.

Toroszkószentgyörgy hozzá tartozik. Egy községet alkotnak.

Elméleti összegzés

Torockó, történelmi múltjának köszönhetően megőrizte kulturális és vallási örökségét. Orbán Balázs néprajzi gyűjtő így ír Torockóról:

“Toroczkó népe, mint nagyon conservativ természetü, egész körömszakadtáig ragaszkodik ösi szokásaihoz, hagyományaihoz s egyáltalában ujítás az életmód és egyebekben is bajosan tudja köztük magát megfészkelni. E ragaszkodás, ha némely dolgokban (…) hátrányos is, de másrészröl üdvös hatását sem lehet elvitatni, mert régi szokásai, jó sajátságai s nemzeti öltözékéhez való e szívós ragaszkodásnak, a külbefolyások elöli e zárkózottságnak tulajdoníthatjuk, hogy ezen alig 3000 lelket számláló népség más elemek közepette fentartá nemzetiségét, öseinek szebb tulajdonait, jó erkölcseit s festöileg szép nemzeti öltözetét. Ez utóbbi századunk mindent egy kaptára vonó törekvései daczára is oly annyira tartja magát, hogy azt letenni egyértelmü lenne a polgártársaival való meghasonlással, miért akárhány fiatal van, ki tanulási vagy másutt mulatása ideje alatt ujdivatú mezbe búvik, de hazatelepültével azt azonnal a toroczkóiak kegyelt öltözékével cseréli fel.”

Napjainkra a falu népességének száma csökkent. De mindezek ellenére a hagyományok és az építkezési sajátosságok megmaradtak. Gondolhatná az ember, hogy egy rendszerváltás hatására felújul és megváltozik a helység, úgy külsőleg (építkezés), mint értékítélet szempontjából.

A konzervatív gondolkodás egyik fő jellemzője a tradíció megőrzése, a változatlanság. Ezt felválthatja a liberális gondolkodás, amely a radikális változások követője.

“… a kommunista időkbe, lehet, ha lett volna anyagi lehetőség, sokat változott volna a falu arculata, de nem volt anyagi lehetőség. Valószínű a korabeli divat szerint módosították volna az épületet, de erre nem volt lehetőség és akkor megmaradt és akkor ebből lényegében az akkori szegénység a falu javára vált.”[1]

Tehát Torockó a kommunista időbeli pénzhiánynak köszönheti azt, hogy most egyre több turista látogatja a települést. Egy másik látványosság a falu központjában található unitárius templom. Ha ellátogatunk Torockóra, akkor nem szabad kihagyni a Székelykő megmászását sem. A falubeliek azt mondják, hogy a Székelykő miatt Torockón kétszer kel fel a nap.

De megtalálható a faluban a torockói népművészeti múzeum is.

„Nagyon sok szép kiállított tárgyunk van, és nagyon vonzza a látogatókat.”[2]

A hagyományok működése

A Torockón megkérdezett adatközlők nagy számban hisznek abban, hogy a hagyományok fontos szerepet töltenek be a fiatalok és saját maguk életébe. Ezt megerősíti az, ha valaki a családból közvetlen módón résztvevője egy hagyományőrző eseménynek.

Egy tanulmány elolvasásakor felfigyeltem arra, hogy nem csak a mi népünk számára, hanem más nemzetiségű emberek számára is lételemnek számít a hagyományok megőrzése. Ez az egyik olyan elem, ami egyben tarthat egy közösséget. Kun Péter „Szelek szárnyán” című könyvében is leírja választását a könyv témájához.[3] Néhány néprajzi elem ugyanúgy része volt az ősmagyarsággal életmód és történelmi kötelékek által rokonítható népeknek, mint a mienknek.

Torockóhoz kötődő hagyományok

A torockói népviseletet, kézzel festett bútorzatát, a falu ékességeit, a háztartási eszközöket, a népi kézimunkákat megcsodálhatjuk mind a múzeumban, mind a legtöbb vendéglátó háznál[4].

 Hímzéstechnika és népviselet és néptánc

“A rómaiak idejében vas, arany és ezüstbányászata tette jómódúvá lakosait. A XII-XIII. Században német lakosságot telepítettek ide, akik a magyarsággal keveredve érctermeléssel foglalkoztak. A lakosság városi polgárokból állott, s ez hatással volt a népművészet alakulására. A kialakuló hagyományokat századokon át megőrizte viszonylagos elzártsága miatt. Az 1900-as évek elején használatos viseletük, bútorzatuk és népművészeti tárgyaik sok középkori vonást őriztek meg.” [5]

Nagyon sok háznál vannak régi, festett bútorok is és különböző varrottasok. A múzeumban is található torockói népviselet.

„… a múzeum anyaga nagyrészt adományokból (gyűlt össze). 1950-es évek elején kezdték el gyűjteni az anyagot. Akkor itt volt egy nagyon ügyes tanárember. Györbiró Pálnak hívták, akinek emléktáblája van is itt a falon… és ő látta át azt, hogy mi gyönyörű dolog van a faluba. És tulajdonképpen az ő kezdeményezésével nyitott a múzeum alapítása. Gyerekek házaktól, tehát otthonról nagyon sokan összeszedtek különböző dolgokat, ilyen agyagedényeket, vasdarabokat, ruhadarabokat és nagyrészt mondom, adományokból szedték össze az anyagot és nagyon sokan meg el is adtak dolgokat. Tehát ugye azért az évek során nagyon gazdag anyag került össze. És tulajdonképpen, ahogy már az előbb is említettem ezt, minden van a múzeumban, ami valamikor Torockóhoz kötődött, kapcsolódott.”[6]

Több adatközlőnk is azt mondta, hogy már csak kevés torockói népviselet van a faluban. Egyesek elosztogatták, odaadták az unokáiknak, mások pedig elkallódtak, vagy a moly megette őket. Nagyon szépek a kézimunkák. A varrottasokat mai napig is nagyon sokan készítik, tehát nagyon sokan varrnak. Viszont a ruhavarrást nem tudják gyakorolni, mivel nincs olyan anyag, amiből elkészíteni, a szüleiktől nem vették át. Néhány egyszerűbb ruhadarabot azért néhányan még megpróbáltak feljavítani, például a nőegylet tagjai télen azért találkoznak, hogy mint a torockói hímzést, mint a ruhák felújításának technikáját elsajátítsák egymástól.

Ellátogattam Melinda és László házaspárhoz, akik megmutatták az ők saját népruhájukat. Mind a kettőjüknek van torockói népviselete.

Ezt a népviseletet úgy a felnőttek, mint a fiatalok használják. Megtalálhatóak rajta a magyar népviseleti motívumok, például a piros, fehér és zöld színek.

Az egyik különlegessége a hímzés, és az, hogy Melinda néninek a szülei készítették és hímezték.

Melinda néni elmondta, hogy ez a népviseleti darab nem szorult újításra. Az idők folyamán megőrizte színét és minőségét. Azért olyan nehéz napjainkban anyagot találni az elkészítéséhez, mert ez az anyag időtálló.

A torockóiak, amikor népviseletben vannak, jellegzetes csizmát húznak hozzá.

A nők csizmája vörös. Egyik érdekessége az, hogy a szára harmonikaszerűen van elkészítve. A piros csizma orra visszafele kunkorodik.

A férfiak ugyanolyan csizmát hordanak, mint amilyen a székely, vagy kalotaszegi népviselet mellé kell.

Annak ellenére, hogy Torockónak sajátos népviselete van, nincs egy olyan néptáncuk, ami csak rájuk jellemző. Pár évvel ezelőtt fiatalok Nagyenyedre jártak táncórákat venni, de ma már nincs igény rá.

„Hát igazából nincs Torockónak hagyományos néptánca. Csárdást, csűrdöngölőt járják, de nincs valamilyen sajátos tánclépés. Ezért is van az, hogy igazából tehát a viselet az nem él, csak bizonyos alkalmakkor. Mert ugye olyan helyeken, ahol van egy hagyományos néptánc, ott nyilvánvalóan a viselet automatikusan a tánccal együtt megy. Nincs. Nem volt zenész Torockón annak idején, hanem járói cigányok szoktak bálokat, táncokat szervezni, illetve ők szoktak zenélni a táncokba. Itt is azért mulattak az emberek nyilvánvalóan, mint bárhol máshol, csak nem volt egy sajátos tánc itt.”[7]

A torockói építkezés

A XIX. században Torockó városi rangot kapott, ami azt jelentette, hogy volt kaszinó és vendéglő. Polgári házak voltak és nem paraszti épületek. Sajnos a XIX. században egy nagy tűzvész következtében a falu egyik része leégett, és akkor épült egységesen a falu. Már nem fából, hanem kőből építkeztek megelőzve az újabb tűzesetet. A torockói építkezés egyik sajátossága az, hogy hosszú idők óta nem változott sem a külseje, sem a belső szerkezete. Ennek az építkezésnek az érdekében a falu egyes lakosai megkapták az Transylvania Trust alapítvány támogatását. Ennek az a lényege, hogy a ház tulajdonosai az alapítványtól évente háromszáz lejt kapnak a ház felújításának megsegítésére.

A község műemlék jellege, különös hangulata annak köszönhető, hogy az 1870-es tűzvész után épült házak nagy része változtatások nélkül fennmaradt. A Piactérre néző házak Torockó ismertető jeleivé váltak, amelyeket minden erre járó vendég megcsodál és lefényképez. A házak méreteiből, anyagából a hajdani építtetők foglalkozására, vagyoni, társadalmi helyzetére következtethetünk. A Piactér nyugati oldalán építkeztek a legtehetősebbek, a verősgazdák (vasfeldolgozó műhelyek, kohók tulajdonosai) és a vasváltók (nyersvassal és vaseszközökkel kereskedő torockói lakosok).[8]

Torockó legrégibb épülete őrzi a legjobban a régi torockói ház jellegzetességét. A ház fala fehére van festve, az ablaka, meg a tetőszerkezet fából készült. A ház fából van, és háromnegyedéig be van vályoggal vonva. Ilyen házakat még lehet látni a településen.

A ház 1668-ból származik. A falu 260. száma alatt található. A ház már omlásnak indult, de a Transylvania Trust alapítvány segítségével felújították.

Sajnos az épület bejárati oldala süppedni kezdett, de a falu lakosai arra törekednek, hogy minél hosszabb ideig meg tudják őrizni azt eredeti állapotában.

Az épületekre szászos hatás jellemző. „Ez annak köszönhető, hogy annak idején, a vasművesség idején volt szász betelepítés Torockóra és ennek az ujjlenyomata látszik ma is. Tehát szászos jellegű házak, picit ilyen zárt építkezési rendszer van, tehát magas kapuk, magas homlokzat, fehérre meszelt, zöld ablakos házak. Tehát ezek nagyon-nagyon hasonlítanak a nagyszebeni, szász-sebesi házakhoz. Viszont nem annyira erősen szász házak, mint ott. Tehát lényegében ez adta meg Torockónak az egyik sajátosságát, ez az építkezés. Ugyanakkor a viseletekben látszik meg a festett bútorokban is ez a szász kölcsönhatás és tulajdonképpen ezek együtt összesen Torockót egy teljesen egyedi településsé fejlesztették, ha úgy tetszik vagy nevezték ki.”[9]

A házak kinézetének szemnifikatív jellege van. Régen a házak fehér színre voltak festve és ablakkeretek pirosra. A fehér szín azért volt fontos, hogy a házak kinézetileg legyenek egységesek. Ez a falu közössége összetartó erejét is megmutatja.  1702-ben a településen felakasztottak két fiatal legényt. A falu népe gyászát kifejezve az ablakkereteket pirosra festették. Idő közben ezt átfestették őket zöldre, de a fehér falak megmaradtak. „A pincét arra is használták, hogy a nyersvasat, vagy a kész termékeket ott tárolták, raktározták a fehér szín az ilyen egyszerű díszítés, de mégis polgári beütést adó kis motívumok jelentek meg.”[10]

A kommunista időkben, ha a lakosoknak lett volna anyagi lehetőségük, akkor megváltoztatták volna a lakások kinézetét. Ennek ellenére most arra törekednek, hogy megőrizzék ezt az örökséget, mivel ez egyrészt egy egységet, másrészt egy jobb kereseti lehetőséget kínál a falu lakosai számára. Napjainkban, ha valaki házat akar Torockón építeni, a torockói lakás stílusában kell építenie azt. A kritériumok betartása nem olcsó, ezért hosszú időt ölel fel egy ház megépítése. A gazdasági válság hatására az embereknek kevesebb pénzük van a házépítésre, ezért sokan külföldre járnak dolgozni.

Kihalt hagyományok

A vas bemérés

„A népviselet, valamikor régebben volt valamikor az ilyen fél téli farsang előtt vasbemérés. Az a vaskenyér, akkor volt a számadás, érdekes volt fél tél idején, a böjt beállta előtt, volt egy ilyen Gyalai Domokos írt is róla, hogy Vaskenyéren címmel, ha sikerül megszerezni ezt a könyvet érdemes elolvasni, ez Torockóról szól. Valamikor régen, ez is egy nagy hagyomány volt, hogy ki mennyit termelt a bányában, mennyi vasat olvasztott meg, mennyit tárolt, mert ezek a pincék nem pityókának voltak.”[11]

Szégyenketrec:

A kommunizmus előtti időszakban volt egy ketrec Torockó mellett. 49-ben még állt egy úgynevezett szégyenketrec Torockón. Ahogy van a templom és megyünk neki a Székelykőnek, ott az utcán be, és akkor megy egy utca balra és megy egy utca felfele és az elkanyarodik, és azon a felfele utcán van egy kisebb tér és oda volt felállítva.[12] A ketrec neve szégyenketrec volt. Csécs Márton, unitárius torockói lelkész elmondta, hogy a ketrecbe azokat az embereket zárták be, akik részegen kóvályogtak az utcán.[13]

Kert feliratok:

A falu ezt a szokást már nem tartja. Torockó lakosai szerint az utolsó kertfelirat az igazgatónő kapujára volt felírva.

A kertfelírás egyik fontossága az, hogy, ha valaki valami olyant tett, amit nem szeretett volna, hogy kiderüljön, de a falu népe tudta, éjjel felírták a kapura a rossztettét.

Lopás a faluban:

Ez a szokás sem maradta meg a faluban. A szokás lényege az volt, hogy, ha valaki lopott és elkapták, a nyakába akasztottak egy táblát, amin az a felirat szerepelt, hogy tolvaj. Az illető egész nap kellett a falu között a táblával a nyakában sétáljon és mondja hangosan, hogy mit tett.

Visszahozott népszokások

Angyalok pogácsája, csóvagyújtás

Ezt a szokást pár éve hozták vissza a faluba. Csécs Márton elmesélte nekünk, hogy miről szól ez a népszokás: „…kint a Székelykő lábánál Szenteste előtt az angyalok leszálltak és nagy tűzzel sütötték a pogácsát, amit majd a karácsonyfára felaggattak. A tavaly ezt nekünk sikerült felújítani. Mi is meggyújtottuk három nagy ponton a szalmán és a fiatalok ott villával forgatták, a gyerekek ki voltak rendelve, hogy este hatkor az angyalok érkeznek. Kellett volna látni azt az élményt s akkor a tűz előtt elmentek lehetett látni az alakjukat és akkor: “Pfhú, láttuk az angyalokat!”. Másnap pedig a templomba találkoztunk, akkor nem a fán, hanem az úr asztalán volt a pogácsa, amiből a gyerekek vettek és ez így nekik nagy élmény volt. Ez is olyan hagyomány, ami el volt felejtve, de fel lett újítva. Idén is megrendezzük.”

Farsang

A Farsang Döme koporsóját szállító menet vasárnap délben indul el a falu központjából, a községi kultúrotthon elő. A menetet a fehér gatyába, piros mellénybe öltözött, kalapos betyárok nyitják és zárják. A menet, nyomában a bámészkodókkal, bejárja a község utcáit. 200 méterenként, az utcasarkoknál meg-megállnak, a pap tréfás fohászt mond, a kapuban állók számára hallhatóan megjegyzést tesz az utca tisztaságára, az épületek állapotára, az utca lakóira vonatkozóan. A betyárok itt hangosabban csattogtatnak. Ez idő alatt az adománygyűjtők átveszik a háziak által előkészített adományokat, a maskurások megfutamítják a gyermekeket, lányokat, nőket.[14]

Megkérdeztünk egy torockói fiatalt, hogy milyen szerepet tölt be a farsang az életében, és hogy melyek azok az események, amelyek fontosak számára. Válasza egyértelmű: “A falunap nem is annyira, inkább a farsang…. Mióta tudom magamat, azóta tudom, hogy van farsang.”[15]

Konklúzió

Dolgozatomban a torockói lakosság szokásait és hagyományait mutattam be. Vannak elemek, amelyek gyakoriak más közösségekben is. Ezért egységesek, mindenhol a jelentésük. De vannak olyan hagyományok is, amelyek az itteni torockói emberekre jellemzőek csak.

Annak ellenére, hogy a hetvenes években nem szabadott a népszokásokat nagy körökben gyakorolni, az emberek megmentették hagyományaikat. A falu népe arra törekszik, hogy azokat a hagyományokat, amelyek régebb voltak, és ma már nincsenek Torockón visszahozzák. Ez előnyt jelent számukra kulturális és turisztikai szempontból is.

A hagyományok és a vallás tartja össze a faluközösséget. Ha ezekből valamelyik hanyatlásnak indul, megromlik az emberek közti kapcsolat. A fiatalok, akik Torockón maradtak, fontosnak tartják egyes hagyományok megőrzését. Ők azok, akik megszervezik évente ezeket az eseményeket és ők vesznek részt benne.

„Kérdező: Kérem, fejezze be azt a mondatot, hogy: Az én falum…

Válasz: Az én falum soha nem fog meghalni!”[16]

Szakirodalom

Keszeg Vilmos: Farsangtemetés Torockón (Részlet a szerző készülő Aranyosszék című honismereti tankönyvéből)

Kun Péter: 2003. Szelek szárnyán, Budapest: Arkadas.

Torockó (hivatalos) honlapja, http://torocko.org/torocko.html, 2014.06.04

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=210895748982627&id=137321526319891 , 2014. 06.02

Adatközlők

Czupor István  2014.03.17

Csécs Márton, 2014.03.17

Melinda és László, házaspár, 2014.03.18

Lassel Ágnes, múzeumigazgató 2014.03.19

[1] Csécs Márton, lelkész

[2] Lassel Ágnes, múzeumigazgató

[3] „választásom „a kazakokra esett, hiszen ők napjainkig megőrizték ősi életmódjukat, és számos hasonlóságot fedeztünk fel a magyar és a kazak kultúra között”, valamint mert a kazakok „a legnagyobb létszámú, ma is lovas nomád életet élő török nyelvű nép” (kiemelés a szerzőtől), ezen kívül „a kazakok szoros vér és kulturális rokonságban állnak a magyarországi kunokkal”. (Kun 2003:10)

[4] Torockó hivatalos honlapja, http://www.torocko.eu/turizmus.html, letöltés ideje: 2014.06.05.

[5] https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=210895748982627&id=137321526319891, 2014. 06.02

[6] Lassel Ágnes, múzeumigazgató

[7] Lassel Ágnes, múzeumigazgató

[8] http://torocko.org/torocko.html, 2014.06.04

[9] Lassel Ágnes, múzeumigazgató

[10] Csécs Márton, torockói lelkész

[11] Csécs Márton, torockói lelkész

[12] Csécs Márton, torockói lelkész

[14] Keszeg Vilmos: Farsangtemetés Torockón (Részlet a szerző készülő Aranyosszék című honismereti tankönyvéből)

[15] Czupor István

[16] Csécs Márton, torockói lelkész, 2014

• TT megjegyzései, javaslatai: a struktúra szempontjából a kérdések mindig a hipotézis elé jönnek
• nagyon jó az adatfeldolgozási rész, azonban a két szöveget leszámítva teljes mértékben hiányzik a szakirodalmi áttekintő:
  • a néprajzi szokások jelentős részének van leírása, valamint nem ártott volna a történeti leírásokat is megvizsgálni ezzel kapcsolatban
  • Borbély Károly v. Hantz Lám Irén írásai, Magyar Néprajzi Lexikon, Magyar Néprajz sorozat, Malonyai Dezső

Fotó verseny: Szabó Kriszta fényképei, aki negyenyedi Betlen Gábor Kollégium VIII. osztályos tanulója

Helyi népviselet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Torock%C3%B3

https://www.google.com/maps/place/Rimetea+517610/@46.4524625,23.5574019,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47494427ae685e83:0

ZSAKÓ ISTVÁN TOROCKÓ BÍRÓJA 1848-BAN.

Ki volt Zsakó István?

Nevét „’Sakó”-nak[1] írta. Ehhez ragaszkodott. Élete végéig torockói ruhában járt. 1809-ben született, a reformkor hajnalán. Születése napját nem ismerte éppen úgy, mint Brassai Sámuel, akivel barátok voltak.[2] Későbbi emlékként fennmaradt, hogy „amikor a „piacon[3]” összeölelkeztek, egyforma magas fejükön fehér hajukat fútta a szél”. Zsakó magas[4], erős ember volt. Borbély István „vasembernek” nevezte. Az ő nagynénje és a város „prezident” úrnak emlegette, mert olyan tekintélye volt, de az „ édes apó” címet is kivívta magának unokái részéről. A bányaváros nehéz természetű megfontolt embernek tartotta, még ellenségeiben is tiszteletet ébresztett Iskoláit Torockón és Tordán első eminensként végezte el. Mikó Imre, a dédunokája írta róla, hogy igazi „self-made-man” volt. Szeretett gyűjteni, szeretett dolgozni. Öntudatos, feltörekvő, megbecsült polgára lett a városnak. Apja halála után ő vette át a bányát. Vagyonát okosan gyarapította. Bányája mellett verője és földjei is voltak. Nem törekedett közéleti szereplésre, mégis 1848-ban három felelősségteljes tisztségre is megválasztották. Torockó már régebbről ismerte, kisebb hivatali tisztségeknél tanúsított kifogástalan magaviselete, lelkiismeretessége, pontossága a vezetői szerepre alkalmassá tette. 1848 tavaszán – 39 éves ekkor – már ő a város községi bírója, az egyházközség gondnoka, amelyhez társult a nemzetőrségi parancsnoki tisztség is. „ Így összpontosult a legválságosabb években a Zsakó kezébe a közigazgatási, a lelki, és a katonai hatalom.” [5]

Zsakó élete a forradalom, szabadságharc, etnikai polgárháború idején. Néhány dokumentum bemutatásával próbálom érzékeltetni, hogyan emelkedett a 48-as események hősévé az az ember, aki nem vágyott rangra elismerésre, csak tette felelőssége tudatában, amit vállalt. Borbély Istvánt családi beszélgetések közvetlen emlékeiből ihletődve és hiteles dokumentumokból írta meg a 48-as eseményeket. Elfogultság vádja ne illesse, azért, hogy a történelmet irodalommá minősítő stilusával egy plusz ajándékkal jutalmazza az olvasót, emeli, mélyebbé teszi az élményt. Ezt tette dédunokája Mikó Imre is. Jókai Mór miután találkozott és beszélgetett vele Torockón regényének hősévé választotta.[6]

„Mikor április 21-én Torockó is felkelt a szabadulásnak megünneplésére (…) Az első Sebes Pál vezette kivonuláskor is ő a „mérsékeltekkel” együtt énekelte a bizodalom, a hála megerősítő, felemelő érzésével:” Szívemet hozzád emelem/ És benned bízom Uram c. zsoltárt.” „Mindenki őt szerette volna hallani „a lelkesedés szilajsága -mondá- díszítse az ifjú erényeket; mi, öregek, hadd ünnepeljünk a tettek idején”. Nem csupán szerénység volt e nyilatkozatban; Torockó története többre tanította: önbizalomra. És mi a Férfi legszebb erénye, ha nem ez?” „Elfogadom a megbízást –mondá az összegyűlteknek, miután nem tudta őket meggyőzni arról, hogy az öregebbek között alkalmasabb vezetőt is találhatnak. – Elfogadom. Kezembe lesz letéve egy város, egy nép sorsa, kit én úgy szeretek, mint ti.(…)”, Azt kérte, hogy segédeit ő választhassa meg.,,- Ne tekintse senki, ha titulusa kisebb lesz érdemeinél .A haza nem czímet, de embert kér.”Közfelkiáltással megválasztották nemzetőr[7]parancsnoknak. Még aznap a város bírájává is kikiáltották.”

Torockón a födrajzi fekvése, gazdasági helyzete, etnikai elszigeteltsége miatt,  a történelmi események sajátosan, másként játszódtak le, mint Erdély többi részén. Közel három megye határához és a különböző érdekcsoportok találkozási pontján feküdt. Még a két etnikailag elszigetelt magyar unitárius falu is egymásra utalva ugyan, de más gazdasági érdekek mentén mozgott. Torockó  gazdag bányászváros, míg Torockószentgyörgy évszázados jobbágyfalu volt, a szengyörgyí vár urainak  jobbágyai lakták.

Zsakó István, a város vezetője rendszeretetének köszönhetően, a legnehezebb időkben is minden levelet megőrzött híres leveles ládájában.(50 levél, melynek nagy részét feldolgozta később, dédunokája Mikó Imre könyvében.[8]) Ezekből a levelekből idézek:

Br.Kemény Farkas a tordai megyei parancsnok levele:” Örömmel fogadlak hát én – úgymond- titeket zászlóm alá (…) így hogy zászlóm alá jöjjetek, csakis hütletétel szükséges,mely annyit teszen, hogy parancsolatomnak engedelmeskedni fogtok…”Azt is közölte, ha meggondolatlanul átállnának az ellenséghez az szigorú büntetéssel járna. A torockószentgyörgyieknek is üzeni, hogy nehogy árulásba elegyedjenek (gyertyánosi románokkal),mert „jajj nekik”

Közben a két falu már megkapta a környéken 8-10000 tömegben táborozó irreguláris román sereg vezetőjétől Moga maiortól a felszólítást, akiről még az a hír is járta, hogy szavatartó,,(…)Felszólítom tehát önöket, hogyha a békének barátai és békekedvelők,a kezekben lévő fegyvereket minden hozzá tartozó municióval rakják le, a békejelét(fehérzászlót) azonnal tűzzék ki,és….fehérszalagot viseljenek…ellenkező esetben faluikot felgyújtatom, az ellenállókat keményen megbüntetem és még egyébb károktól is tarthatnak”A leveleket Zsakónak a román „vezérek” mind magyarul írták.

Így került a két falu kettős szorításba. Közben a levélváltások tovább folynak mind a két féltől. Tordáról újabb parancs:”Ezen levelemet és rendeletemet olvassa fel az egész Nép előtt.” Úgy látom titeket bújtogatnak…nekem hinni tartoztok…Addig is legyetek hűek a királyhoz, a hazához és a nemzethez.”Érdekes, hogy Simion Prodán Probu (Enyed környékének román parancsnoka,probus=becsületes) is belép a képbe, aki Enyed mellett,a Torockói völgyben Muzsna házán táborozott. Prodán is a királyi hűségre hívatkozott tudva azt, hogy a torockói nemzetőrség még nem tett esküt, így esküszegés nélkül csatlakozhatnának a román táborhoz. Figyelmezteti Zsakót, hogy ez mind a két félnek hasznára lenne.

Szept. 15-én harmadszorra gyűlnek össze a románok Balázsfalván miután a magyar fél nem vette figyelembe kéréseiket. Itt szervezték meg csapatokba magukat az erdélyi románok és kaptak biztatást  Puchner tábornoktól, Erdély osztrák főparancsnokától a magyarok lefegyverzésére.(Statárium). Ezért is következhettek be a magyarok elleni vérengzések október folyamán, amely hírek Torockót is rémületbe hozták. A másik egyre súlyosodó tényező volt, ami a betöréseket, rablásokat, gyilkolásokat előidézte a román táborok élelemmel való ellátása.[9] Egyre nyilvánvalóbb lett, hogyTorockóra is ez a szerep vár, hogy hadtápterület legyen. 800, majd 500, majd 300 kenyér 160 vágómarha kiszolgáltatására jöttek a kérelmek, hol egyik, hol a másik táborból, de még Tordáról is. Egyre sűrűbben, mert az évszázad legkeményebb telén (-24 fok) befagytak a vizek nem működtek a malmok, a torockóiaknak is nehéz volt ellátni önmagukat.

Ezt megelőzően nov.-ben történt, mit ifj. Zsakó István így írt meg Gyallay Domokosnak:” Moga vezér csakugyan  volt Torockón seregével, s aki a torockóiakkal tényleg kötött oly egyezséget, hogy bizonyos élelmiszerek fegyverek és pénz kiszolgáltatása után seregével tovább megy…az egyezség Moga és atyám (Zsakó István)között kötett meg[10]…”A távozó sereg után még el sem oszlott a por mikor már ott volt a megerősített császári csapat, melynek századosa bebocsátást kér,mire Zsakó István kitűzte a császári lobogót, és fogadta a császári tisztet. Ez szigorúan számon kérte tőle a császár iránti hűséget és megfenyegetve magával vitte Zsakót, akinek most is sikerült méltóságát megőrizve megnyerni az osztrák tiszt barátságát. „A vasember visszatérhetett szülővárosába, ahol szívszorongva várták.[11]

Kossuth nov. 29-én megbízza Bem lengyel tábornokot az Erdélyi honvéd csapatok parancsnokságával. Torockó munkaedzett fiai felcserélték a bányász csákányt fegyverre, s a fiatalabb nemzedék, mint önkéntes sorakozott a 11. 32. és73. honvéd zászlóaljakba.

Dec. 13-án Prodan P. újabb és újabb levelet ír ez alkalommal így címezte: a „Toraczkai Polgári hős Communitásának.”,,Jól tudják és észrevették azt miként jó tanácsaim által magok épen…maradtanak, Vinc hamuvá vált, az engedetlenség gyümölcse. Kérlek Kedves Barátaim írjatok egy levelet Tordára…” és, hogy ne feledkezzenek meg a kenyérről…! Megjegyezni való, hogy a román „vezérek”.Avram Iancu, Moga Prodan, Balint pópa, s még Wardener osztrák parancsnok is magyarul írták leveleiket.

Nagyenyed jan.8.-i elpusztításakor egy része a lakosságnak Torockóra menekült. Ezt megelőzően decemberben a torockóiakat is elfogta a félelem, de Zsakó eléjük állt és visszatartotta őket vállalva a felelősséget: „Ugyan hova mennétek?”

A tavasz hamar beköszöntött. Bem egymás után vívja csatáit halad Dél -Erdély felé. Nagyszeben bevételével kiűzi az osztrákokat Erdélyből. Avram Iancu martalócai visszahúzódnak a hegyekbe. Nyáron, mikor betör az orosz cári sereg a románok új erőre kapnak és július végén Enyed újabb felégetése után felfelé haladva a Torockói völgyön a bistrai pap tábora,mint a „fekete sereg „bosszúból” előbb kirabolja, majd elpusztítja Torockószentgyörgyöt. Zsakó hiába próbálta megszervezni a segítséget, a mentést. Senki sem jött. Mindenki menekült az erdők felé.

Torockón a vezetőség tanácsra ült össze. Megállapodtak, hogy küldöttséget menesztenek Szentgyörgyre a ,,vezérhez”.Elsőként Zsakó jelentkezett és még magával vitte Boslát és Szakácsot. Az úton puskatűz fogadta őket, mire a két kísérő visszafordult A nemzetőr százados elszántan átugratva a lovával az akadályokon, megjelent a tribun előtt. „EXcelenciás uram”-nak nevezve megnyerte a bizalmát és még hozzátette:”Egy békés város hódolatát hozom”.Sikerült megegyezniük, hogy Torockót nem bántják,ha kiszolgáltatják a pénzt és élelmet, amit kérnek. Az éjszaka leple alatt a prédalesők még próbálkoztak, de a dobolós, pukkantós, kiabáló zajjal, „a hegyoldali furfanggal, hogy jön a felmentő sereg, sikerült szétszéleszteni, megfutamítani őket.

„A bányaváros, bár félelem és ijedelmek között…,de sértetlenül élte át az 1849-ik évet, pedig sok oláh csapat szerette volna feldúlni…, de mindig megvédte egy salvus conductus, mit nem Jancu, sem Balint, sem Puchner írt alá, s amely e névből állott: Zsakó István”[12].

  A fegyverletétel után Zsakó csendesen élt, nem kellet menekülnie. Tisztségei közül csak az egyház tanácsosit tartotta meg. A fiára figyelt. Az örökségből neki hagyott nagyobb részt, „ hogy István fiam a haza boldogításában követhessen.”1892-ben halt meg 83 éves korában. Sírkövén a torockói temetőben, csak ennyi a „ Zsakó család”.

.   Válasz a kérdésre.

Zsakó István igazi hős volt, annak minden jellemvonásával rendelkezett. Istenbe vetett erős hite, ebből adódó bátorsága rendíthetetlen volt. Igazoltan ez adott neki erőt a vállalt nehéz, felelősségteljes feladatok véghezviteléhez.

Zsakó bölcsességére utal az a tény, hogy egyéb érzelmi oldalakat érintő gondolkodása mellett, felvállalta a gazdasági érdekekre odafigyelő erős másik énjét is. Nem tévesztette szem elől, hogy a két együtt élő népcsoportot komoly gazdasági érdekek kapcsolják össze. A torockói bányamunkásnak nem volt ideje a földjének megművelésére, ha nincs, ki megmüvelje Torockó kenyér nélkül marad. A román szomszéd parasztgazda végezte azt, és ő állította elő a kohókba szükséges szenet is, mert e nélkül nincs vaskenyér. A torockói vaseszközökre pedig a Mócvidéknek is szüksége volt. Érthető az egymásra utaltság tényének az elfogadása, érthető, hogy milyen fontos a békesség a két nép között. Ez is hozzá tartozott az ő mély belső igazságához, ami nemcsak az övé, hanem örök, univerzális igazság.

(Bakó Irén, 2015. márc. 3.)

[1] Az apostrof használata mássalhangzók helyett pl”Z” a még nem rögzült helyesírási szabályok miatt volt,a németnyelvben is ismert volt.

[2] BrassaiS. Torockószentgyörgyön  született ,ott élte gyerekkorát.Édesapja lelkész és iskolamester volt Torockón.Aszületés napokat nemigen jegyezték akkoriban a nagy újszülött halandóság miatt

[3] Torockó főtere

[4] Brassairól is ismert volt, hogy magas magas ember .

[5] Borbély István:Torockó története 1848-49-ben,Kv.1906,60

[6] Jókai látogatása Torockón1876 aug.6-án.Regényének címe:Egy az Isten

[7] Borbély István:Toroczkó története 1848-49-ben, Kv.,1906.60-61

[8] Mikó Imre. Akik előttem jártak.Kritérion Könyvkiadó,Bukarest,1977.Fejezet cím.Egy Jókai regényhős 1848-ban.

[9] Liviu Maior: Avram Iancu.Scrisori.CJ.,Ed.Dacia,1972.32.

[10] Mikó Imre.Akik előttem jártak.Kriterion,Buk.320.

[11] Borbély István:Torockó történrte 1848-49-ben, Kv.1906,76-79

[12] Borbély I Torockó története 1848-49-ben, Kv1906 85