ábor Ferenc református lelkész írása:

Marosdécse

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

Marosdécse Fehér megyében az E 81-es főút és a nemrégen elkészült A 10-es autópálya mentén, a Maros folyó jobb oldalán Nagyenyedtől 11, Tordától  25 km-re fekvő település. A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt. Az itt felszínre került eszközök és használati tárgyak, ékszerek a kései kőkorszakból származnak. A falu az 1700-as évekig Décsei családé volt, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégium birtoka lett. Református templomát 1619-ben Bethlen Gábor idejében építették. 1910-ben 883 lakosából 485 magyar, 9 német, 320 román, 69 cigány volt. Ebből 291 görögkatolikus, 482 református, 95 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Felvinczi járásához tartozott. A 60-as években több mint 550, mára már sajnos kb. 200 református él a faluban. A gyülekezet az elöregedés jeleit mutatja, jelentős az elvándorlási arány. Nincs utánpótlás.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvh z, vegyes házasságok)

Jelenleg kb 200 lelket számlál a magyar közösség és apadó tendenciát mutat. Nyelvéhez ragaszkodik, bár egyre gyakoribb a vegyes házasság.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Államosításig magyar felekezeti oktatás folyt. Az állami iskola az államosított egyházi épületben folytatta tevékenységét a visszaszolgáltatásig, 2004-ig. Az újonnan épített iskolában azonban csak pár évig történt magyar oktatás. Az elemit korábban, az óvodát pedig 6 éve szüntették meg gyerekhiány miatt. Így minden szinten megszünt a magyar oktatás. Óvodás kortól Nagyenyedre járnak a gyerekek. A kultúrházban ritkán táncelőadásokat, bálokat, különböző rendezvényeket szerveznek.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

Az itthon élő emberek jelentős része nyugdíjas. A munkaképes fiataloknak nagyrésze külföldön dolgozik. Van 2-3 vállakozó, néhány közhivatalnok, egyesek Nagyenyedre, Gyulafehérvárra ingáznak, páran a frissen elkészült autópályánál dolgoztak és dolgoznak. Jelenleg egy belga multicég érdeklődik egy a falu több hektáros határában történő befektetés tárgyában.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Említésre méltó, hogy a Jókai-műben említett nagyenyedi két fűzfa, valójában a décsei határban volt az örményesi patak mentén. Egy igazás fontos adat: 1886-ban Marosdécsén született Dr. Varga Zsigmond teológus, szumirológus, bölcsészprofesszor.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála.  Tudomásom szerint nincs.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

Véleményem szerint nem indokolt.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Egyházi és világi rendezvények is helyet kaptak, nem feltétlenül rendszerességgel. Varga Zsigmond emlékév volt 2016-ban, amelyet falutalálkozóval kötöttünk egybe. Jövő évben tervezzük a református templom 400 éves jubileumát. Ezenkívül nőnapi, farsangi bálok, stb. is voltak.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Még nincs de régi terveim közé tertozik a létrehozása.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Második éve már, hogy az anyaországi gyúrói református közösséggel testvérgyülekezeti kapcsolatot tartunk fenn. Évente felváltva látogatjuk egymást.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Itt született 1927-benLászlóffy Ilona (meghalt Kolozsvár, 2012), leányneve: Márton Ilona a kolozsvári Bolyai egyetem oktatója, pedagógiai szakíró.Első cikkét a Dolgozó Nő közölte, 1952-ben. Önálló kötete: Útmutató az írás-olvasás tanításához az I. osztályban (1957)

Itt született 1941-ben Kiss János Botond biológus, ornitológus, természettudományi szakíró. Kutatási területe a táplálkozásbiológia és viselkedéstan,  madártan, vadásztudomány. 1990 óta a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Őr- és Ellenőr Testületét vezeti. A Romániai Madártani Társaság, a Romániai Vadászati Társaság alapító tagja. Kötetei: A Delta könyve (Kriterion Kiskalauz 1982); Kétéltűek, hüllők (Szabó Attila bevezetőjével, Kolozsvár, 1985); Das Donaudelta (Kriterion, 1988).

Itt született 1928. január 28-án Márton Ráchel (jelenlegi nevén Szőcs Ráhael)erdéyi magyarműfordító, szerkesztő, Szőcs Géza, Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar költő és politikus édesanyja.

Marosdécse​i templom

Látkép

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyard%C3%A9cse

https://www.google.com/maps/place/Cire%C8%99oaia+427011/@47.1436709,24.052012,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4749ea868b9d5303:0x7d60ee6d3b93fc61!8m2!3d47.1419314!4d24.0576507

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard