Felvinc
Felvinc (románul Unirea, korábban Vintu de Sus, németül Oberwinz, korábban Winzendorf vagy Winsch) község Romániában, Fehér megyében. Az egykori, 1876-ban megszüntetett Aranyosszék központja.
A nagyközség Nagyenyedtől 17 km-re északkeletre, a Maros jobb partján, a Keresztesmező déli szélén, a Létom patak mellett található. A Maros túlsó partján, a községtől 4 km-re délkeletre fekvő Marosújvárral híd köti össze.
Népesség/magyar lakosság: 3414/487
Adatok
A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. október 11.-én Mihály Imre katolikus lelkészt és Nagy István falugondnokot kérdezte Felvincról. Az interjú a felvinci katolikus paplak irodájában készült.
Felvinc
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
Felvinc története már az őskorra visszanyúlik. Volt valamikor 7 székely szék. A hetedik székely szék volt Aranyosszék, és annak volt a központja Felvinc, valamikor a középkorban. A főesperesi kerületek voltak a székek. Itt volt a plébános Felvincen, ő látta el a környező falvakat. Ez az 1800-as évek végén még így volt.
Felvinc története nagyon színes, egyszer fent van, egyszer pedig lent.
1747-ben alakult újjá Felvinc. Kiépült a plébánia és mellette minden más is. Sok mélypontja volt a falunak, viszont mindig helyre tudott állni. Az erőt a székely emberek mentalitása által nyerte, akik a jég hátán is megélnek.
1642-ben volt a vinci béke, ami vallásszabadságot hozott. A templomot, harangokat, temetőket átadták a protestánsoknak (itt a református templom, ami gyakorlatilag a miénk volt) – cuiusregio, eius religio alapján. A katolikus javakat világi javakká tették, vagyis szekularizáció jött be. Elkezdődött egy ellenreformáció is, amit az osztrák kormány is támogatott.
1747-ben felépítették a templomot. 1760-ben 52 férfi és 54 asszony volt katolikus, reformátusoknál pedig 320 férfi és 421 nő volt bejegyezve… messzemenőleg több volt, mint amit mi itt tudunk.
1704-ben Csáki László kért segítséget Toroczkay Istvántól.
1729-ben Tiege osztrák tábornok halt meg itt, aki egész Erdélyt végig pusztította, és pont itt kapott emlékhelyet a meghaláshoz.
1848-49-es eseményeknek megittuk a levét, hatalmas károk voltak. Orbán Balázs ír nagyon szépen erről. A szabadságharcos időszakban 200-an meghaltak, s 52-en, akik meg akartak, szökni, azokat megfogták és megkínozták, a várost felgyújtották. Ez kapcsolódik az Axente Sever féle akcióhoz.
1874-ben kezdték el építeni a (vasutat?!), és 67-től jegyzik be, hogy Felvincnek van 3 működő malma is.
1870-ben polgári olvasókör alakult ki.
1880-ban férfi dalegylet született.
1894 és 95 között városi státus rangban volt Felvinc, utána visszadegradálták nagyközséggé 1901-ben. Mezőváros volt. Aztán jött egy újabb nagy nélkülözés, főleg az első világháború idején.
Földesúri család volt a Mészáros család, és voltak a Mikes grófok is, Maroscsesztvén.
1922-23-ban volt a román földreform. Tudtommal itt szinte harc volt a földekért. Új utcák is lettek, románok és magyarok egyaránt. Jött majd az impériumváltás.
A két világháború között ment végbe a románosítás. A pénz elértéktelenedett, szegénység lett, a férfiak hadba kellett vonuljanak. Majd 40-ben ott a bécsi döntés, mindenkit besoroztak, még az időseket is. Emellett 40-ben volt a nagy árvíz is.
1944-ben Románia kilép a háborúból és ez az időszak az, amikor a román hadsereg került szembe a magyar hadsereggel. Felvinc az ütközetek alatt tűzvonalba kerül, s emiatt nem tudott felszabadulni. Az írások alapján meg volt akkoriban csappanva. Romák elég sokan voltak már akkor is, szóval beszélhetünk egy közel 3000-es tömegről.
Az 1970-es években jöttek be a román falvakból ide, mert itten már volt gáz, 1955-től.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
A községnek most 4500 körüli lakosa van: vannak a románok, a magyarok és a cigányok. Ha mindent bele számolok, akkor 4000-et simán üti a szám. A község a következő falvakból áll: Kocsárd, Földvár, Csesztve, Csunga, Felvinc és Marosújvár.
Felvinc tiszta magyar falu volt, s aztán telepítették be a többieket.Magyarok Felvincen: 400-an reformátusok, 54-en katolikusok, emellett pár unitárius és más vallású személy is van. Tehát összesen 500 magyar van kb.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Volt itt 1-8 (az a 80-as években szűnt meg), aztán most csak 1-4 osztály van, összevonva. Jelenleg 6-on vagy 7-en vannak a 4 összevont osztályban, szóval éppen csak hogy ez a szám üti a szükséges határt. Van magyar óvoda is, ott is 5-en vagy 6-on vannak. A gyerekeket általában Enyedre viszik, a Bethlen Gábor Kollégiumba. Ez több évszázada így van, hogy az elitréteg a gyerekeket Enyedre vitte be tanulni.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Felvinc 1790-ben volt a csúcson, volt sóbánya, működött a kereskedelem, az embereknek volt pénze és mindenféle. Volt akkor sok magyar gyerek is, aztán mikor jött a gazdasági válság, aki olyan volt, elment: Enyedre, Kolozsvárra.
Kollektivizálás: nagyon kötelezték, voltak, akik nem akartak beállni, s azokat céltáblára rakták ki, hogy az emberek kacagják ki ezeket. Ez az 50-es és 60-as években volt, egyébként a kollektív elnöke egy magyar volt, mégpedig Ozsváth Miklós, kb. 1975-ig. 1990-ben, 1992-ben a kollektív gazdaságot és a gépeket, a traktorokat szétosztották, szétlopták, mindent tönkre tettek, jóformán nem maradt belőle semmi sem. Tönkrement.
Sokan a szőlőtermésből éltek, de mára már ez kimaradt. Kb. 3 ember dolgozik most szőlővel, korábban szinte mindenkinek volt szőlője. A kollektivizálás elvette a szőlősöket, s azok is mentek oda mind.1990 után adtak vissza földeket, de azt közösségileg nem tudták már csinálni.
Vannak gazdagabb magyarok is a faluban, de ez azért túlzás. Van néhány vállalkozó, vagy olyan személy, akinek erdeje van, de az is munkásként megy reggeltől-estig az emberek mellett. Azt a luxust senki sem tudja megengedni, hogy csak menedzselje az embereket és a cégét.
A mezőgazdaság az, amivel foglalkoztak mindig, és ami fennmaradt.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Olyan helyen vagyunk, ahol egy közösség mindig talpra tudott állni. Meg kell gondolkozzak azon, hogy vannak-e helyi értékek, olyanok, amik megmaradtak. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nem igazán. Itt volt szódagyár és dohánygyár. Ezek megszűntek. Máig a mezőgazdaság az, ami fennmaradt ésamivel most is foglalkoznak.
Emlékmű a református templom, és a marosújvári katolikus templom. Most húztunk fel emlékművet a világháborúban elhunytak emlékére, de ez egészen friss dolog.
Fontos emberek voltak visszamenőleg a főesperesek és plébánosok. Nincs híres, helyi magyar személyiség, mert az iskola isAvram Iancu-ról kapta a nevét.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Sipos László művész úrnál, aki fest, több hasonló dolog van… ezek ilyen régi dolgok.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Ott van pl. Benedek úr és Annus néni. Ők segíthetnek az életút elmesélésében. Továbbá a faluval kapcsolatosan érdemes beszélni Vincze András úrral is, aki most a city manager = városmenedzser.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Míg volt szőlő, volt szüreti bál. Régebb volt sakk-klub, ping-pong klub, dalegylet, kórusok, olvasókörök. Mára ezek mind kihaltak. Kórus már csak Marosújváron van.
Van tánc, néptánc. Ez pontosan Vincze Andrásnak a kezdeményezése. Ő volt alpolgármester.
Vannak a Felvinci Napok, amiket az RMDSZ rendez. Ezek 11-12 éve indultak, nemsokára 15 éves évfordulója lesz ennek. Ezt is Vincze András mozgatja. Meghívottak jönnek, táncosok, művészek, stb. Vannak külön más falunapok is, amit a néptanács rendez. Emellett vannak a búcsúk, amik szintén nagy ünnepnapok, olyanok, mint a Karácsony vagy a Húsvét. Ezt a reformátusokkal együtt szervezzük, és arra a magyarság is összejön.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvér-gyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Problémát jelent a romák integrációja és megsegítése, akik jelenleg több százas nagyságban vannak. Ez a probléma sajnos egy ilyen árnyoldala ennek a vidéknek. Ráadásul azt is ki kell mondani, hogy egyre többen vannak.
Készítette Bodó Barna és Brînzan-Antal Cristina, lejegyezte Simon Eszter.
Vincze András (alpolgármester, RMDSZ elnök, városmenedzser = a község gondnoka) – Felvinc
- A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)
A községhez 6 település tartozik, ésa magyarok Felvincen élnek. A lakosság száma csökken, jelenleg 10 % alatt vagyunk. 4768 lakosa van a községnek, amiből 400 magyar.
- A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)
4768 lakosa van a községnek, amiből 400 magyar.Magyarok csak Felvincen élnek, a többi falu román. Régen az arány fordítva volt, sajnos a magyar lakosság száma egyre inkább csökken, de emellett a románok esetében is csökkenés figyelhető meg.
- Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)
Az 5-8 osztály ezelőtt 10 évvel, 2007-ben szűnt meg, gyerekhiány miatt. Volt olyan hullám is, hogy mindenki elvitte a gyereket a kollégiumba, stb. Az 1-4 osztályba volt 9 gyerek tavaly, most 7 van. Óvodában is 9 volt tavaly, idén nem tudom. Van egy óvónőnk, egy tanító nénink – aki tanítja 0-tól 4-ig az egészet.
- Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
Felvincen híres volt a szőlő egykoron.
- Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek
Mészáros István, akinek el kellett hagynia Felvincet, a második világháború idején. Ő volt az utolsó magyar polgármesterünk. A Mészáros Bornemissza Alapítvány az ő nevéhez és történetéhez köthető. A síremléke a temetőnkben van, az nagyon szép.
- Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála
Sipos Lászlónak vannak régebbi tárgyai.
- Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
Bárócz Hubát, aki az alapítványnak az elnöke.
- Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás
Vannak a felvinci napok, amelyeket 2005-től szervezünk meg. Ez augusztus első hétvégéjén szokott lenni. Ez a rendezvény minimum két napos, de volt már 3 napos is (péntek, szombat, vasárnap). A program: pénteken megnyitó a kultúrotthonban, majd néptáncos műsor. Szombaton gyerekprogramok, sportvetélkedők, bábszínház, gyerekek bemutatói, majd délben ebéd. Ezt követően színjátszó csoportok és meghívottak előadásai következtek. Vasárnap délután szokott lenni gulyásfőző verseny, emellett borkóstolók és különbözőelőadókat hívunk meg.
- Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik
Tánccsoportot működtetünk, ami 2007-ben alakult meg. Volt egy lelkes csoport, akik ezt összehozták, velem együtt. Hoztunk oktatót, pályáztunk, s most úgy felfejlődtünk, hogy legalább évente egyszer külföldre is elmegyünk fellépni. Vannak új mezőségi ruháink is, fellépünk, utazgatunk. Én kifejezetten szeretem ezt csinálni. Felvinc város volt régen, és volt neki dalkarja is, de nem volt tánccsoportja. Aztán jöttünk mi a néptánccsoport ötletével, és megalakultunk. A csoportban mezőségi táncokat járunk, mivel a mezőséggel szomszédos volt az egykori Felvinc járás, és nekünk ez a tánc maradt meg
Van egy Felvinc Egyesület, ami 2005-ben alakult meg. Ennek jelenlegi vezetője Kádár Árpád. A néptáncnak is van egy egyesülete, ez a Létom. Felvincen egy patak folyik át, aminek neve szintén a Létom (Valea Letunului), és a név innen ered. A Létom idén alakult, ennek pedig én vagyok az elnöke, de mivel a tanácsosi munkaköröm miatt összeférhetetlenség áll fenn, így ezt a helyzetet is meg kell oldanom.
Van még egy alapítvány, a Mészáros Bornemissza Alapítvány, ez kb. 1996-os, 1997-es alapítású. Vezetője Bárócz Huba Pál tiszteletes. Ez az egykori magyar és vagyonos polgármesterhez köthető, Mészáros Istvánhoz, aki Felvincről való elmenetelekor 300 hektár földet és 9 házat hagyott maga után. Az ő egyik leszármazottja Bornemissza Eszter, aki egy volt tiszteletesünkkel együtt hozta létre ezt az alapítványt, aminek a segítségével vissza akarták igényelni ezeket az egykori földeket és házakat. A román állam azonban a 90-es években a 3000 hektár földet szétosztotta a románok között, a házakat pedig mások tulajdonába helyezte. Na, szóval, mindebből Bornemissza Eszter csak egy házat kapott vissza, és talán ígéretet kapott, hogy a többi házért majd kárpótlást kap a román államtól.
- Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti
Testvértelepülésünk 2005-től Borzavár, Veszprém megyében, Magyarországon, Zirc mellett. Másik testvértelepülési kezdeményezés volt 2012-ben, Szlovéniában, de az aztán abba is maradt a tanácsi határozat hiánya és a polgármesterváltás miatt.
- Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?
Jelenleg 15 tanácsosunk van, ebból csak 2 RMDSZ-es, mostanig 3 volt.
Készítette Bodó Barna és Brînzan-Antal Cristina, lejegyezte Simon Eszter.
Mihály Imre, a felvinci katolikus lelkész, Nagy Imre felugondnok: „Fontos emberek voltak visszamenőleg a főesperesek és plébánosok. Nincs híres, helyi magyar személyiség, mert az iskola is Avram Iancu-ról kapta a nevét.”
Vincze András: „Mészáros István, akinek el kellett hagynia Felvincet, a második világháború idején. Ő volt az utolsó magyar polgármesterünk. A Mészáros Bornemissza Alapítvány az ő nevéhez és történetéhez köthető. A síremléke a temetőnkben van, az nagyon szép.”
„Felvincen a Mészáros-házat, a falu egykori földbirtokosainak udvarházát még nem sikerült felújítani, de mint a Mészáros–Bornemissza Alapítvány székházát, először használhatta közösségi célokra a község magyar lakossága. Mészáros István Felvinc hajdani polgármestere hétszobás udvarházában élt, vagyonából élete során sokat adományozott a falunak és a református egyházközségnek. Az 1948-as kitelepítését követően házában, birtokain alakult meg a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Örökösei a rendszerváltást követően tovább folytatták a nagy előd jótékonykodását, alapítvány létesítésére ajánlva fel visszaigényelhető javaikat. Dédunokája, a Magyarországon élő Bornemissza Eszter megbízásából Bárócz Huba református esperes 2005-ben jegyeztette be a Mészáros–Bornemissza Alapítványt, melynek ifjúsági és diákprogramok lebonyolítása, az enyedi Kollégiumba ingázó diákoknak a támogatása és a hagyaték gondozása a célja.”
Forrás: Takács Ildikó: Első alkalommal a Mészáros-házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./
Itt született 1894-ben Weress Béla, erdélyi magyar unitárius lelkész, egyházi író, lapszerkesztő. Prédikációit rendszeresen közölte az Unitárius Szószék. Egy prédikációs kötete jelent meg nyomtatásban 1932-ben, Déván Íme az Ember címmel.
Itt született 1906-ban Szécsi Sándor brassói református középiskolai tanár, népművelő. Egyik kezdeményezője volt 1935-ben (Kacsó Sándor mellett) egy falumonográfia-sorozat elindításának. A felhívás szerint: „Fel kell mérni az erdélyi magyarság helyzetét egy új és a mai viszonyoknak megfelelő monográfia elkészítésével.”
Itt született 1932-ben Wagner István (Arad, 2017)erdélyi kutató, növénynemesítő, kertészmérnök, gyümölcstermesztési és kértészeti szakíró.Középiskolai tanulmányait Udvarhelyen, a Kertészeti Középiskolában végezte (1951), kertészmérnöki diplomát a bukaresti Kertészeti Főiskolán szerzett (1956). Doktori tézisét (az almaalanyok nemesítési technikájának javításával és gyorsításával foglalkozott) 1971-ben védte meg a krajovai egyetemen. 1956-tól a kolozsvári Gyümölcsészeti Kutatóállomáson dolgozott, 1997-es nyugalomba vonulásáig. 1980–85 között a kolozsvári Agrártudományi Főiskola előadótanára is volt.
Részt vett a Baden-Badenben, Torontóban, Christchurchben, Brüsszelben, Houstonban, Glasgowban, Oszakában, Vancouverben, Sandtownban és Lyonban tartott rózsa-világkongresszusokon, több alkalommal meghívott előadó. A Rózsatársaságok Világszövetsége a houstoni (2000) kongresszusán Rózsa Világdíjjal tüntették ki eredményes tevékenységéért, 2006-ban az oszakai világkongresszus egyik alelnökévé választotta.
Forrás: Romániai magyar irodalmi lexikon. V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Felvinc
https://www.google.com/maps/place/Unirea/@46.4021902,23.8043688,14z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474959228fbdee61:0x70ec5730414387e2!8m2!3d46.402835!4d23.8213327
http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/felvinc