A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. november 22-én Boros László Imre református lelkészt kérdezte Csombordról. Az interjú a csombordi református paplak irodájában készült.

Csombord

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

Csombord valamikor az erdélyi borászat központja volt. Ez a település Erdélyben sokak számára jelent valamit. Én 2015-ben kerültem ide. Azelőtt Csombordról annyit tudtam, hogy létezik, többet semmit. 287 egyháztag van jelenleg Csombordon. Ez a 287 fő nem nőtt, nem apadt, a szám mindig is 300 körüli volt.

Csombord temploma 1332-ben épült fel. A szentély rész eredeti formájában maradt meg, katolikus volt, gótikus ablakokkal. 1700-ban több toldás is lett, kereszt alakban. A torony Kós Károly terve alapján épült. 1702-ben épült a stukkódíszítés.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

Csombordon a magyarságnak jövője van, függetlenül attól, hogy az beilleszkedne a klasszikus elképzelésbe, hogy van-e iskola, meg egyház meg stb.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Csombordi iskola: utolsó Kemény báró az Kemény Árpád volt, akinek nem lett örököse. Az ő kastélyának a telkén 15 hektárnyi szőlős volt, s előtte volt egy nagy park. 1935-ben Árpád eladta a birtokát és a kastély a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumnak. Az iskola alapjai Kemény István idejébe nyúlnak vissza, 1848-ra, ő létesítette, de kemény Árpád ezt is eladta, az iskolát is, szintén a kollégiumnak. Az aranykor az 1935, amikor bővítették az iskolát, Szász Pál volt a gondnok, Nagy Endre, Mezei Sándor építették meg az iskolát, amit államosítottak, s így már nem a kollégium tulajdona, úgy ahogy sem a park, sem a kastély. Most a kastély és az iskola, és az udvar is per alatt van, emiatt minket ki sem állhatnak. A per kimenetele bizonytalan, talán nem lesz sikeres…

Helyben magyar tagozat nem működik, 2015-ig működött csak, akkor ment el nyugdíjba a tanító néni, s azzal meg is szűnt. Amúgy Csombordon mindenki magyarul tanul, senki nem tanul románul. A diákok Enyedre járnak be iskolás busszal, és ez a helyzet a szülőknek is megfelel.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

Borból, rózsákból és gyümölcsfákból Csombord meg tud élni. gazdaságilag a borászat működik, egyesületük is van, ebben minden magyar gazda benne van. Emellett vannak a rózsát és gyümölcsfákat értékesítők, termelők, akik szintén sikeresek ebben az ágazatban, ráadásul magyarok, és saját egyesületük is van.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

A Kemény család kiemelten fontos szerepet tölt be. Fejedelmi ágazatából származik a csombordi ágazat. A kemény család építette a kastélyt. Kemény László leszármazottjai tehát a csombordi ágazat. Kemény Simon, aki László unokája volt, ide költözött, Teleki Annát vette el, s neki a fia kemény István, aki 1848-ban mentette meg Axente Sever elől a magyarságot s a saját kastélyában rejtette el. Kemény Istvánnak testvére volt Ödön, s annak az unokája volt kemény János, az író. Kemény Zsigmond író pedig Alvincen született.

Magyarországi vendégek mondták el nekem, akik Abáról jöttek, hogy a legenda szerint Mátyás király csombordról vitte a bort az esküvőjére, amelyen Aragóniai Katalint vette el feleségül. Tehát a csombordi bor és szőlőtelep több mint 400 éves.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála.

Vannak régi pincék, igyekszünk erről fotókat biztosítani majd.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

Sallai Józsi bácsi. Ő lenne az egyik idős személy, akit érdemes megkérdezni. Az egész szőlőültetvény gyakorlatilag az övé, ő telepítette az egészet, és ennek volt ő a szakembere. Ő nem csombordi, hanem széki, de legalább 50 éve él itt Csombordon, és nagyon sokat tudna mesélni minderről.

Bartók Árpád özvegye is érdekes ember lehet, akit még mindenképp érdemes megkérdezni. Ő egy 92 éves idős néni, de neki is rengeteg hasznos anyaga van.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Események voltak most nem régiben is, egyik a feleségem CD bemutatója, a szüreti bál illetve az angliai ismerőseink látogatása.

A szüreti bál idei, az első alkalommal került megrendezésre.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Ami érdekes, hogy a fiataljainknak indult egy tánccsoport, a Pipacs, 2009-ben. Az akkori óvónő kezdte el, a szülőkkel együtt. Egyesületet is indítottunk a Pipacsnak, idén 5 pályázatot is megnyertünk neki, a BGA-nál. Londonban is táncoltak a fiataljaink, sok a fellépés. Van csizma, ruházat, stb. Tavaly 3 csoport volt, legnagyobbak 15-23 év közöttiek, a közepesek 8-14 évesek, s a kicsik az óvodások. Az oktatók Petőfi programosok, Hajnalka és Tamás. A tánccsoport legalább 10 koreográfiát játszik le. Minden szombaton van próba, ott gyakorolnak, és nagyon kötelességtudatosa állnak hozzá ehhez a gyerekek.

A borászatnak is van egyesülete, emellett a rózsásoknak és a fásoknak is. Ezek mind magyarok, mind magyarokként termelnek, a románok nincsenek ebben benne.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvér gyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Angliai állandó kapcsolatunk van, a 2 táncegyüttes között. Emellett van még állandó kapcsolat Örkénnyel, Marosludassal, Hajdúnánással.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Ha szeretnék, szívesen megmutatom Önöknek a templomunkat.

Boros László Imre „A Kemény család kiemelten fontos szerepet tölt be. Fejedelmi ágazatából származik a csombordi ágazat. A Kemény család építette a kastélyt. Kemény László leszármazottjai tehát a csombordi ágazat. Kemény Simon, aki László unokája volt, ide költözött, Teleki Annát vette el, s neki a fia kemény István, aki 1848-ban mentette meg Axente Sever elől a magyarságot s a saját kastélyában rejtette el. Kemény Istvánnak testvére volt Ödön, s annak az unokája volt Kemény János, az író. Kemény Zsigmond író pedig Alvincen született.”

Itt született Kemény Gábor (1830–1888) politikus, publicista, az MTA tagja, 1878–1882-ben földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, 1882–1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter.

Atyja Kemény Dénes báró, anyja Kemény Katalin bárónő volt. 14 éves koráig Csekelakán szülei házánál részesült gondos nevelésben; a bölcsészeti és jogi tanfolyamot 1848-ban Nagyenyeden végezte be s azután külföldi egyetemre készült, de ebben a szabadságharc kitörése meggátolta. Rövid ideig Debrecenben Csányi László minisztériumában tiszteletbeli fogalmazó. A szabadságharc után egy évig a selmecbányai bánya-akadémián tanult, azután Degenfeld Gusztáv grófhoz csatlakozva egy évig a berlini egyetemet látogatta, miközben Németországot és Svájcot utazta be. 1852-ben visszatérve, mint 8 testvér között a legidősebb, a családi birtokokat, a csekelakait és csíkmántorit Erdélyben s az ajnácskőit Gömör vmegyében vette át és egész odaadással szentelte magát a gazdálkodásnak, miközben elméleti ismereteit is gyarapította. Az államtudományok, történelem és politikai irodalmat is figyelemmel kisérte. 1855-ben kisebb dolgozatok közrebocsátása után első nagyobb tanulmányát tette közzé A nemzetek fejlődéséről c. alatt. A Budapesti Szemlében Macchiavelliről és Montesquieuről közölt tanulmányokat 1862-ben. Munkássága oly figyelmet keltett, hogy a m. tud. akadémiának egyszerre két osztálya, a törvénytudományi s a történelmi hozta ajánlatba a levelező tagságra, melyre 1863-ben meg is választották. Ugyanezen évben jelent meg Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1849. történeti tanulmánya.

Itt született 1899-ben Vásárhelyi Boldizsár (1899 – Budapest, 1963) Kossuth-díjas(1958), útépítő mérnök.műegyetemi tanár, a korszerű útépítés magyar úttörője. középiskolát Nagyenyeden végezte,1922-ben szerzett mérnöki diplomát a budapesti Műegyetemen. Doktori disszertációként elkészítette Magyarország autópálya-hálózatának első koncepcióját.

Nagyenyedi diákévei alatt a Kemény-kastélyban töltötte a szünidőket Bolyai Farkas (Bólya, 1775 – Marosvásárhely, 1856) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története. A Szeben megyei Bolyán született. Tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban, Kolozsvárt, Jénában és Göttingenben végzi, ahol barátságot köt Gauss-szal, a világhírű matematikussal. 1804-től 1851-ig a marosvásárhelyi református kollégium tanára. Foglalkozott csillagászattal, különböző műszaki kérdésekkel, erdészettel és pedagógiával is. A Bethlen Kollégium Dokumentációs Könyvtára őrzi Gauss egyik neki dedikált könyvét.

Itt szállt meg Jókai Mór 1853. május 14-én. Jókai Mór (Komárom, 1825–Budapest, 1904) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, aKisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Itt született 1908-ban Csíky László Antal(1908 – Marosvásárhely,1972) orgonaművész, karnagy, zenetanár.Zenei tanulmányait 1941–43 között végezte a budapesti Nemzeti Zenede orgonaosztályán, ennek előtte Nagyenyeden és Debrecenben szerzett kántortanítói képesítést. 1942-ben MArosvásárhelyen telepedett le, a református Kistemplom kántora, általános és középiskolai zenetanár. 1951-től a Zeneiskola aligazgatója, zeneelmélet és karvezetés tanára. Tanítványai között voltak a későbbi rangos erdélyi zenei élet jelesei, Csíky Boldizsár, Szabó Csaba, Terényi Ede és mások. 1957-ig a Kultúrpalota orgonistája is, 1955-től a Népi Művészeti Iskola igazgatója,

Itt született Szabó István orvosprofesszor (1921 – Marosvásárhely, 1997). 1939-ben érettségizett Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban. Egyetemi tanulmányait 1939–40-ben a Bukaresti Egyetem Orvosi Karán kezdte, s a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1944-ben. 1945-től a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Kórélettani Tanszékén adjunktus, 1949-től előadótanár, majd 1968-tól nyugdíjazásáig (1991) professzor. Tudományos kutatásai során a vérátömlesztés szövődményeivel, a szilikózis korai felismerésével, a vérfehérjék élettanával, az immunitás egyes kérdéseivel foglalkozott. Több mint 200 tanulmány, közlemény szerzője vagy társszerzője.

A szőlészeti-borászati iskola tanára volt Csávossy György és Mezei Sándor borszakíró.

Csávossy György (Temesvár, 1925 – Nagyvárad, 2015) romániai magyar költő, színműíró, mezőgazdasági szakíró. A középiskolát szülővárosában a piarista gimnáziumban, a mezőgazdasági főiskolát Kolozsvárt végezte. 1953-ig a bihardiószegi szőlészeti szakiskolában, 1953-tól a csombordi mezőgazdasági líceumban tanított, Csombordról ment nyugdíjba, azután Nagyenyeden élt. 1955-től közölt verseket, Fütyörészve c. kötete (1962) bevezetőjével a Forrás sorozatban jelent meg. Toväbbi 12 kötete jelent meg, színműveit a marosvásárhelyi, szatmári, temesvári, kolozsvári, nagyváradi színházak mutatták be.

Mezei Sándor (Tatrang 1919 – Nagyenyed 1995) erdélyi magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró, iskolaszervező pedagógus. A brassói Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett (1938), Kolozsvárt mezőgazdasági főiskolát végzett (1944). Kikerült a frontra, csak a második világháború végeztével térhetett haza Erdélybe. Szász Pál EMGE-elnök ajánlatára meghívták tanárnak a csombordi téli gazdasági iskolához, melynek 1949-től három és fél évtizeden át igazgatója nyugdíjazásáig (1983). Életművét iskolaszervezőként alapozta meg. Az Erdélyi Hegyalja szőlészeti és borászati iskoláját országos hírű középfokú intézetté fejlesztette.

Itt született Varga Gyula (1935) tanár, muzeológus és helytörténész.Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban végezte, majd történelem szakos tanári oklevelet szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1958). 1968-ig a torockói általános iskola tanára és a helyi múzeum igazgatója, ebben az időben rendszerezte és dolgozta fel a korábban összegyűlt és általa összegyűjtött anyagot, s hozta létre a ma is látható alapkiállítást. 1968-tól a Bethlen Gábor Kollégiumban tanított, nyugdíjazásáig (2000).