A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) jogi személyiséggel rendelkező legitim képviseleti testület, melynek küldetése és vállalt felelőssége az erdélyi magyar civil szervezetek érdekvédelme és érdekképviselete. Ebből eredően feladatának tekinti az erdélyi magyar civil szervezetek önállósodásának és megerősödésének elősegítését.

A romániai magyar civil szféra támogatására a legjelentősebb forrást hosszú évek óta a magyarországi közpénzek jelentették, ahol mindjárt az 1990-es évek elején megalakult az Illyés Közalapítvány, majd további közalapítványok szolgálták szakterületek szerint a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek körében alakuló és erősödő civil szférát. A másfél évtizedes gyakorlat során kialakult rendszert a magyar Kormány átalakította, és a 2007. április elején a Szülőföld Alap keretében meghirdetett pályázati kiírással új rendszert indított útjára.

A pályázati kiírások tematikai elemzése, illetve az egyes tételek mellé rendelt pénzösszegek összehasonlító vizsgálata az alábbi megállapítások megfogalmazását teszik lehetővé:

1. A kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség a Szülőföld Alap programjai között: ifjúsági, nem szakkönyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozót pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Az ifjúsági szervezetek támogatása jövőnk támogatása. A könyvkiadás kisebbségi körülmények között támogatás nélkül beszűkül, lassan felszámolódik. Tudományos kutatás pedig nem kizárólag, és ha az Erdélyi Múzeum-Egyesületre utalunk, nem is elsősorban az egyetemi háttérintézetekként működő műhelyekben történik.
2. A Szülőföld Alap létrehozásával felszámolt támogatási rendszer fontos kérdésnek tekintette és támogatta az EU-s alapokhoz benyújtott nyertes pályázatokat azzal, hogy a megvalósításhos szükséges önrész bizonyos hányadára pályázati lehetőséget tartalmazott. Ez a lényeges lehetőség akkor veszett el az erdélyi pályázók részére, amikor Románia uniós tagságával az EU-s pályázati lehtőségek megnövekedtek. Az euróban tízezres nagyságrendű saját hozzájárulást a programhoz az erdélyi civil szervezetek 95 százaléka nem képes vállalni és nem pályázhat közös európai forrásokhoz. Külön kérdés a mezőgazdaság – az erdélyi magyarságra is érvényes a mezőgazdaság EU-s szinthez viszonyított többszörös túlsúlya, a helyzet reformja megköveteli az erdélyi magyar gazdálkodókra való hangsúlyos odafigyelést.
3. A határon túli magyar közösségek számára a kis összegekből megvalósított, lokális, de a helyi közösség számára fontos rendezvények a kisebbségi lét megtartó rendszerét alkották. Ez a rendezvénykategória kikerült a pályázati kiírások köréből.
4. Az egyes kollégiumok keretében meghirdetett pályázati témák mellé rendelt összegek nagyfokú aránytalanságot mutatnak. A kiírás elfogadhatatlanul kevés összeget irányoz elő a kultúrára és az egyházak támogatására. Az egyes tételek összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy közvetlen politikai érdekek határozták meg a tételek nagyságrendjét. A MCSZESZ semmilyen egyeztető-konzultációs fórumról nem tud, ilyenre nem kapott meghívást a támogatott területek kijelölését és az ezek mellé rendelt összegek nagyságát illetően. Ha elfogadjuk, hogy a civil szféra közösségileg hasznos tevékenységet végez, szaktudást és szabad időt állít a közösség szolgálatába, akkor képviseleti szerveinek a konzultációja elvárható és szükséges lett volna.

A MCSZESZ tisztelettel ajánlja az érdekelteknek – a magyar Kormánynak és a romániai magyarságot a támogatáspolitikai koncepció kialakításában egyedül képviselő RMDSZ-nek –, hogy még idén tavasszal kerüljön sor konzultációs tárgyalásokra az érdekelt civil szervezetek és szövetségek képviselőivel, és a megfogalmazódó igények szerint kerüljön sor egy újabb pályázati kiírásra a Szülőföld Alap keretében, amely a jelzett hiányosságokat korrigálná, a romániai magyarság érdekeinek megfelelően.

Kolozsvár, 2007. április 20.

A MCSZESZ IGAZGATÓ TANÁCSA