A MCSZESZ elnöke, Bodó Barna, a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. november 27-én Sikó Levente Róbert református lelkészt kérdezte Marosgombásról. Az interjú a marosgombás református paplak irodájában készült.

Marosgombás

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

Nagyenyed 5 km-re van tőlünk. A Maros bal partja, van egy kis domb, ami 350 méteres, s a háttérben a nyúlványa ez a fennsík. Honfoglalás kori és az előtti sírokat és urnákat tártak fel. Hamvasztással temettek már akkor. 1231-ben említik először a települést, akkor Gumbás volt a neve. 1341-ben már említik azt, hogy van egy kőtemploma, amit Szent jakab emlékére építettek. Nem lehet tudni, hogy az a templom meddig maradt fenn. Ez tönkre ment, amiről már tudunk, az a falun kívüli körtemplom, imaház.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

20-25 család volt református 1828-ban. Annyian fizették a papi bért. 19-sz-ra lesznek többen, a 20. sz.-ra pedig 260 körüli a lélekszám. A templomunk 1913-ban épült. A világháború után megcsappant a lélekszám, majd emelkedett, 1996-ban 330 református lélek volt. A románok 240-en vannak, mi magyarok 260-an vagyunk. A település most Enyedhez tartozik.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Iskola nincs. Ezelőtt 15 évvel működött még az óvoda és az 1-4 osztály. Volt román és magyar tagozat mindkettőben. 8 vagy 9 évvel ezelőtt minden megszűnt. Nincs sem iskola, sem óvoda. Sem román, sem magyar.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset
5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

A kúriát a Kemény család építtette. Aztán átkerült a Bánffy családhoz is, s Miklós mindent elhanyagolt, őt nem érdekelte Gombás. Ő nem arisztokrataként élt, hanem művészként. Utána Zejk József báró örökölte, akinek felesége Teleki Ágnes volt. Zejk báró mindenképp fontos, ő rengeteget segítette a falut, sokat áldozott a közösségért, az egyházért és a templomért is. Ők adtak kegyszereket is nekünk.

A templomot építeni 1912-13-ban kezdték el.

Solymossi Károly is neves ember, ő lelkész volt itt, Gombáson. Ez az 1894-as év körül volt, ő volt az, aki megpróbálta felépíteni az iskolát. Lett így óvoda és iskola. Utána tervezte a templomot, majd pedig el is kezdték építeni azt.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála

Volt valamikor egy gombási táncrend, erről a 60-70-es években itt is volt gyűjtés. Volt egy réteg még akkoriban, aki anno zenélt és ismerte a táncrendet, de ma már nem találunk olyan embert, aki ezt tudná vagy emlékezne erre.

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?
8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Korábban szerveztünk délutáni borácsozást és mulatságot, de a közösségi eredménye ennek elmaradt, így ezek az alkalmak is. Szilveszterkor is együtt voltunk, több ilyen alkalom volt, de aztán ez kimaradt. Volt falunap is, ez csak nekünk, magyaroknak. Most tervben van egy közös falunap, a románokkal.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Tánccsoportunk volt, egy éve az sem működik. 5 évig volt ez a csoport, jó volt, több helyen felléptünk, s legtöbben a csoportban 16-an voltak. Ezek a gyerekek most már 18 évesek, és nem táncolnak már. Ez még olyan generáció volt, ahol több gyerek született, de mára már kevés a gyerek, s a többiek már táncolni sem akarnak.

Nincs egyesületünk… vagyis volt tervben, hogy létrehozzuk, de az végül nem aktív. Ez a Pro Gombás egyesület, 3-4 éve jegyezték be jogilag is, de nem aktív. Ennek a vezetője én voltam, ide is jegyeztem be, de támogatást sem kaptunk, s nem nagyon tudtuk fenntartani, még úgysem, ha a szülők igyekeztek mindent megtenni.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvér-gyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Testvér-gyülekezeti kapcsolatunk nincs.

11. Mit szeretne még hozzáfűzni a fentiekben leírtakhoz?

Sikó Levente, marosgombási református lelkész: „Solymosi Károly is neves ember, ő lelkész volt itt, Gombáson. Ez az 1894-as év körül volt, ő volt az, aki megpróbálta felépíteni az iskolát. Lett így óvoda és iskola. Utána tervezte a templomot, majd pedig el is kezdték építeni azt.”

A marosgombási Református Egyház lelkészkönyvtára

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marosgomb%C3%A1s

https://www.google.com/maps/place/G%C3%A2mba%C8%99+515203/@46.3471533,23.7189889,16z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4749574cab1baa9b:0xfc56b25ff1b7f1ce!8m2!3d46.3452449!4d23.7225044

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/marosgombas