Maroscsesztve (Cisteiu de Mureş) Marosújvártól nyugatra fekvő település. 1318-ban említette először oklevél a település nevét, Chestue alakban. 1332-ben Cheztus, 1888-ban Maroscsesztve, 1913-ban  Magyarcsesztve néven fordult elő. 1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénár tizedet fizetett. A református  templom 1981-1982 között épült, a köré a régi fatemplom köré, amelyet 1870 táján elhoztak Miklóslakáról az ősök, mert ott megszűnt létezni a református egyház. A régi fatemplomot az 1970-es évek nagy árvizei többször megrongálták, az összeomlás veszélye fenyegette. 1910-ben a település 736 lakosából 216 magyar, 411 román, 109 cigány nemzetiségű volt. Közülük 56 római katolikus, 506 görög katolikus, 146 református felekezetű volt.

Forrás: http://www.nre.ro/regiok-gyulekezetek/nagyenyed-regio/marosdecse-maroscsesztve

Az egyik dombon épített kúriátMadách Imreíró(Alsósztregova, 1823 – Alsósztregova, 1864) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaságrendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Csesztvén gazdálkodott 1845-től1853végéig. 1852 augusztusában innen hurcolták el apozsonyiéspestibörtönbe, mert alsósztregovai erdészházában rejtegette Kossuth Lajosegykori titkárát,Rákóczy Jánost. A börtönből 1853-ben szabadult, s azonnal visszatért ide. Madách 1862 augusztusában itt fogadta Arany Jánost, majd Alsósztregovánlátta vendégül.

Csesztvéről származikPalánki Ferencdebrecen-nyíregyházi megyés püspök családja, aki magát is csesztveinek vallja, noha Balassagyarmaton született. Ferenc-pápa nevezte ki 2015-ben debrecen-nyíregyházi megyés püspöknek. Beiktatása ugyanazon év novemberében volt, a Szent Anna székesegyházban.

(Forrás: http://magyarkurir.hu/hirek/november-14-en-lesz-palanki-ferenc-megyespuspoki-beiktatasa)

A magyarcsesztvei fatemplom

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarcsesztve

http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard