Település leírás Türi Aranka református lelkésztől

1. Magyarbece 13. századi település. Az első említése 1272-ből való. Domboktól körülzárt település, végállomás. 1332-ben már volt temploma. Ez a régi templom valamikor a török-tatár betörések során elpusztult. Jelenlegi temploma 1780-ban épült. Zárt közösség volt, a 20. század elejéig nem nyitottak a szomszédos Magyarlapád felé sem. Ennek hátterében az is állhat, hogy a hagyomány szerint, amikor Mihai havasalföldi vajda betört Erdélybe, székely emberek is harcoltak a seregében. Amikor 1601-ben szétverték a hadseregét, egy székely férfiakból álló csapat, miután hetekig a marosújvári erdőkben bolyongott, végül Magyarbecében telepedett le. Emiatt a beceieket lenézték a szomszédos települések lakói.  A 20. század elejéig nagy volt az írástudatlanság aránya a faluban. A falu lakósai mezőgazdaságból élnek. Újabban rózsa és facsemeték termesztésével is foglalkoznak. Nagyon finom a magyarbecei bor, a falu híres a kajszin barackjáról is.

1980-ban egy földcsuszamlás következtében a falu elveszítette lakosainak egynegyedét. Az egykor 750 lelket is számláló település mára 360 főt számlál. Ebből 350 református magyar, a többi magyarul is beszélő román nemzetiségű.

2. Magyarbece kiöregedő falu. A leányok más faluba mennek férjhez, a fiúk nem házasodnak. 23 darab 30 évet betöltött agglegény él a faluban. A múlt század vége felé az idősebb nemzedék nem tudott románul. Ma a fiatalok elég jól beszélik a románt, de a nyelvvesztés, kétnyelvűség nem fenyeget.

3. Magyarbecében 1897-ben épült az állami iskola. 4 éve gyönyörű, szép, új iskola épült a faluba, de elfogytak a gyerekek. Csak elemi iskola működik 16 tanulóval. Ebben az évben be akarták zárni a magyarbecei iskolát, a gyerekeket lapádra akarták vinni. Arra hivatkoztak, hogy az óvodában csak 6 gyerek van. A faluban csak egy templom van, a református templom, hisz a magyarok mind reformátusok. Kulturális élet nincs. Egy ideig minden évben kulturális napokat szerveztek, de a község román vezetősége semmivel sem segíttette ezeket a rendezvényeket, inkább megpróbálta akadályozni ezek szervezését. Pár évig tánccsoport is működött a faluban, de a vezetőség még a kultúrházat sem adta, hogy ott próbálhassanak a gyerekek. Később a régi iskola épületben próbáltak a táncosok, a vezetőség valami ürüggyel elvette az iskola kulcsát s többé nem adta vissza. Így pár éve tánccsoport sem működik.

4. A fiatalok közül nagyon sok a napszámos. Hétfőtől szombatig másnak dolgoznak, vasárnap végzik a saját munkájukat. Így Magyarbecében nagyon sokan vasárnap is kinn vannak a mezőn. A környező falu vállalkozói Magyarbecébe járnak munkásokért. Úgy két éve kezdnek munkahelyeket keresni Nagyenyeden, Gyulafehérváron. A fiatalok közül sokan Németországba, Hollandiába járnak dolgozni.

5. Itt született Szántó Ferenc paraszt muzsikus, aki sokakkal megismertette a magyarbecei nótákat.
6. –
7. Éles Gyula, aki traktorvezető volt, Jókai minden művét olvasta, jól ismeri a falu múltját.
8. Csak egyházi szinten tudjuk megmozgatni, összegyűjteni az embereket. Minden évben megtartjuk a 25-50 éves házasok házassági évfordulóját ünnepélyes keretben, március 8-án együtt ünnepelünk a nőkkel, egyházi ünnepek  és anyák napja alkalmával a gyerekekkel ünnepélyeket szervezünk.
9. –
10. Volt egy régi hollandiai kapcsolat, ami megszakadt, kialakulóban van egy testvérgyülekezeti kapcsolat a magyarországi Hajdúnánással.

1914–1924 között itt szolgált református lelkészként Gruzda János (Tövis, 1881 – Zalatna, 1953) romániai magyar festő. Az általános iskolát szülővárosában, a középiskolát Nagyenyeden végezte. 1900-ban – apja biztatására – beiratkozott a kolozsvári Református Teológiára. A főiskola idején autodidakta módon rajzolt és festett; 1901-ben az Egyetemi Kör kiállításán öt képével dicsérő oklevelet szerzett. 1902-ben Fadrusz János felfigyelt képeire, és arra biztatta, hogy művészeti pályán haladjon tovább, de Gruzda nem akarta apjának tett ígéretét megszegni. Majd csak 1904-ben, a teológia elvégzése után, iratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Az utolsó főiskolai évben külföldi tanulmányútra nyert ösztöndíjat, így jutott el Berlinbe, Münchenbe, Drezdába, Düsseldorfba, Königsbergbe és Bécsbe. Magyarbecei korszakának képein lírai-impresszionista látásmódja érezhető, későbbi munkáiban tömörségre, monumentalitásra, gondolatébresztő perspektívákra törekedett, ezért olykor már a konstruktivizmussal rokon megoldásokra jutott. (Forrás: Murádin Jenő: A tél festője. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1989)

Szántó Ferencparasztprímás, adatközlő népzenész.

Fotóverseny: Tamás Kinga, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium VIII. osztályos tanulójának fényképei

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarbece
https://www.google.com/maps/place/Be%C5%A3a/@46.2542438,23.8056135,15z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x474bfe7a71cca67b:0x11d891f1f084d69c!8m2!3d46.2523073!4d23.8137383
http://www.diaszporaalapitvany.ro/fototar/erdelyi-szorvanytelepulesek/feher-megye/buzasbocsard