Bodó Barna a Közösségépítés értékmentéssel című projekt keretén belül, 2018. november 27-én Barabási Endre református lelkészt kérdezte Küküllővárról.

Küküllővár

1. A település leírása: fekvése (története, főúton, vagy eldugott helyen található, öregedő, vagy sok a fiatal, lakosságszám alakulása, elvándorlás)

1912-ben Budai Árpád régész a vártetőn egy római kastrumot ásott ki, ami arra volt hivatott, hogy védje a Küküllő vidékét. Hivatalosan 106 és 271 között voltak itt a rómaiak. Itt több népvándorló csoport átment, itt települést az avarok hoztak létre. Küküllővár Honfoglaláskori település, egyházi, főesperesi székhely, ugyanakkor közigazgatási székhely is. Központi szerepe volt. 1241-ben jöttek be a tatárok, 30.000 embert öltek meg.

Templomunk nem hagyományos, 1060 előtt épült. Két toronnyal épült, aztán kibővítették és kapott egy gótikus szentélyt. A kutatók szerint a toronyban található faanyag 1462-ből valók. A toronyban lakik két harang, a dísztelen 13.sz.-i, a nagyobbik pedig gótbetüs, 1417-ből való. Ami még értékes a templomon az úgyn. tatárfej, ami nemcsak freskó a 13-sz.-ból, hanem egy féldombormű is. A szentély tetejét Bethlen István, Bethlen Gábor öccse készíttette.

A templom 1550-ben már reformátussá lett. A küküllővári lelkészeknek nagy vagyonuk volt, amiatt is volt olyan lelkész is itt, aki Rembrandt unokahúgát hozta ide feleségül.

2. A helyi magyarság helyzete (hányan vannak, csökken/növekszik/stagnál, ragaszkodás az anyanyelvhez, vegyes házasságok)

Aki magyar, az református, kb. 2 család van, aki katolikus, azok viszont a románosodás útján vannak. 1800 főből 300 román lakos van, emellett erőteljes a romák szaporulata. A magyarok és románok egyre kevesebb és kevesebb gyereket is vállalnak sajnos. A romák különböző munkák révén jöttek ide először, majd 1990 után a polgármesteri választások után kaptak letelepedési kártyákat azért, hogy megválasszák az adott embert polgármesternek.

1990-ben a legtöbb magyar az 451 volt, tehát a 20%-ot megütötte a szám. Román lakos 2000-en felül volt. Küküllővár mindig kiemelkedően soviniszta románsággal rendelkezett, pl. az 1956-os események körül is rengeteg retorzió volt a magyarok ellen, a papnét megpofozták, házkutatást tartottak, kitiltották őket a kocsmából, stb. A magyarokat demoralizálták, olyan utcaneveket adtak, amelyekkel, akarattal bántották a magyarságtudatot: Horea, Avram Iancu utca, Trákok utcája, egyebek. Sehová sem volt kitéve egy magyar szó sem. Ez folyamatosan így volt, 2013-ig, amíg ide jöttem. Mikor ide kerültem, még az emberek magyarul sem mertek megszólalni az önkormányzatnál. Az alpolgármestert elvittem Torockóra is, és olyan jó kapcsolatunk lett vele, hogy lassan sokféle témában sikerült kiegyeznünk vele, s különböző kérdésekben mellénk állt: lehettek magyar feliratok, kitehettük a magyar zászlót, és így tovább. Sőt, önkormányzati képviselőnk is lett, 3 fő a 12-ből (ennyi sosem volt), s az RMDSZ-t is újraszerveztük.

3. Helyi intézmények: iskola (van-e magyar iskola, ha nincs mikor volt, meséljen az egyházakról, könyvtárról, ha van, kultúrházról-ezek mennyire működnek, ki működteti?)

Összevont 0-4 osztály van, amiben 5 gyerek tanul. Az óvodában 8 gyerek van. Több gyerek is lenne, de többen román osztályba adták a gyerekeket, hogy könnyebben tudjanak érvényesülni. A szokásos mese. Szentmiklósra is járnak be iskola buszok, s azok elviszik oda is őket iskolába. Attól tartok, hogy előbb vagy utóbb megszűnik az iskola, ha ez azonban így alakul, akkor újra indítok egy afterschool rendszert, egy iskola utáni magyar oktatást, ami segíti azt, hogy a gyerekek tovább tanulhassanak magyarul.

4. Gazdasági helyzet: miből élnek az emberek, helyben vállalkozók, van-e helyben munkaerő kereset

A református egyházban egy nagyon jó közösség alakult ki, és annak ellenére is, hogy nem emelték a pénzeket, mégis jól vagyunk és fejlődünk, parókiát újítunk fel, stb.

Itt az emberek gazdálkodásból élnek. Jók a termőföldek. A mezőgazdasági területek kiemelkedő személyiségek vezetői magyarok: Dobay Gábor, ő az algondnokom, aki a Tehenészek Egyesületének elnöke és mellette pedig a főgondnokom, Fogarasi József, a Juhászok Egyesületének elnöke). Mindkét egyesület civil szervezet, s székhelyileg is itt működnek, mégpedig magyar kezekben. Tehát annak ellenére, hogy számbelileg kicsi református magyar közösség vagyunk, úgy gondolom, hogy erős az összetartó erőnk és képesek vagyunk a megmaradásra.

Ami kiugró lehetőség itt, az a szőlészet. Emellett pedig az agroturizmus és az általános turizmus.

5. Helyi érték(ek): kastély, emlékmű, udvarház, szobor, itt született nagy emberek

Érték a kastélyunk. Ez az erdélyi fejedelmek tulajdona volt, de a Bethlen család vette meg, akik az 1880-as évekig tulajdonosaik voltak, amikor Haller Jenő egy kártyapartin szerezte meg és ő lett az új tulajdonosa. A kastélyban programálva adnak borkóstolókat, mert a kastély ma tulajdonképpen protokoll épület. És természetesen sok neves ember és borász jön ide, aki itt van a Bethlen-Haller kastélyban.

A templomunk Á kategóriás műemlék. Emellett érdekesség a domb tetején a várrom, amit Budai Árpád ásta ki 1912-ben. Van zsidótemető is, amit szeretnék rendbe rakatni, mert az is érdekes lehet az emberek számára.

Nagy embereink: Bethlen István, Haller Jenő, Patocsi Zsófia, Könczei Ádám – a táncos lábú Könczei apja, vannak lelkészek is, ilyen az, aki Rembrandt unokahúgát vette feleségül. Bethlen Miklós volt, aki rekatolizált, s ő építtette a kastély alatt található templomot is.

6. Hétköznapi értékek: ki őriz régi gépet, szerszámot, régi ruhát, régi kard, iratokat-kérjük az illető nevét, elérhetőségét és, hogy mit találunk nála

7. Érdekes emberek: van-e olyan személy, akit mindenképp meg kell keresni?

A környékbeli falvak fontosabb magyar személyiségeinek elérhetőségeiben szívesen segítek.

8. Helyi rendezvények: van-e ilyen, ha van, ki a szervező, mekkora a kisugárzás

Szerveztünk Erdélyi Presbiter Focibajnokságot, s ezt 2 éve szerveztük, azóta tartjuk. Van itt kórus, így van kórustalálkozó is. Szervezünk Gyerek Biblia-hetet is. Falunap 2013-ban volt utoljára, idén a Zilele Dacice (Dák Napok)volt megszervezve, a polgármesteri hivatal által.

9. Civil szervezet helyben: létezik-e, ki a vezetője, mit csinál, ha volt, miért nem működik

Tizen és valahány éve van Kórus, jelenleg a feleségem vezeti és 20 körüli fő a tagja.

Dobay Gábora Tehenészek Egyesületének elnöke és Fogarasi József a Juhászok Egyesületének elnöke. Mindkét egyesület civil szervezetként működik, és székhelyileg is ide, Küküllővárhoz tartoznak.

10. Kapcsolat más településekkel: van-e testvértelepülés, testvériskolai, testvérgyülekezeti kapcsolat, ha igen, ki működteti

Nincs testvértelepülési kapcsolatunk, viszont kettő kialakulóban van jelenleg: egyik Velence, a Velencei-tó mellett, másik pedig Szögliget, de a gond az, hogy ez az egész testvértelepülési ügy most fagyasztva van a titkárságon belül, és persze mindez pedig a centenárium éve miatt.

Barabási Endre, küküllővári református lelkész: „Nagy embereink: Bethlen István, Haller Jenő, Patocsi Zsófia, Könczei Ádámnéprajzkutató – a táncos lábú Könczei apja. Vannak lelkészek is, ilyen az, aki Rembrandt unokahúgát vette feleségül. Bethlen Miklós volt, aki rekatolizált, s ő építtette a kastély alatt található templomot is.”

Küküllővár régi vára a falun túl, a Küküllő mocsaras árterületén emelkedett, emiatt románul Cetatea de Baltă, azaz Mocsárvárnak nevezték. A tatárjáráskor elpusztult vár utódját 1321-ben említik először.

Mátyás király 1462-ben Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta, az ő halála után, 1476-ban, hűbérbe adta Ștefan cel Mare, Moldva fejedelmének. 1507-ben Ștefan fiának, Bogdan vajdának kezén volt a vár, de a soron következő vajda Petru Rareș, I Ferdinand támogatójaként 1538-ban elvesztette azt, és az erdélyi országgyűlés határozata alapján 1565-ben lerombolták. 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem öccse, iktári Bethlen István építtette a ma álló, négyszögletes, sarkain hengeres saroktornyos kastélyt, egy régi udvarház helyére. Több tulajdonos után 1758-ban Bethlen Gábor udvari kancellár vásárolta meg a birtokot a Kincstártól. Tőle 1764-ben csere útján testvéréhez, Miklóshoz jutott, aki lépcsőházat emelt, a külső várfalat lebontotta, kápolnát, lóistállót és egy kaputornyot is építtetett (1972-ben leomlott). Ezekre a munkálatokra emlékeztet az épület mögötti emléktábla az 1773-as évszámmal, hátán egy görbelábú huszárral. 1884-ben a birtok gróf Haller Jenő birtokába került, aki kártyán nyerte el Bethlen Márktól.

Az 1944-es harcokban a kastély falai megsérültek. Használták magtárként, irodaházként, majd a 70-es évektől a Jidvei/Zsidve pezsgőgyár használta a várkastély tágas pincéit.

Iktári Bethlen István (Marosillye, 1582 – Ecsed, 1648) erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor fejedelem öccse, máramarosi és hunyadi főispán.Gábor fejedelemmé választása után az ő karrierje is megindult. 1616-tól Hunyad, 1622-től Máramaros vármegye főispánja. 1618-tól az udvri lovasság főkapitánya. Mivel bátyja a harmincéves háborúban tevékenyen részt vett és több ízben vezetett hadjáratot a királyi Magyarország ellen, távolléte idején a fejedelem öccsét, Istvánt bízta meg Erdély kormányzásával. 1626-tól pedig a Gábor halála utáni időszakra választott kormányzó, aki a 12 tagú tanáccsal együtt a kijelölt örökös, a fejedelem második feleségének, Brandenburgi Katalinnak volt hivatva segíteni az államügyek intézésében, amihez Katalinnak nem volt érzéke. Katalint 1630-ban lemondatták, s az erdélyi országgyűlés Bethlen Istvánt választotta fejedelemmé. A törökök számára érdektelen volt, hogy Bethlen István vagy Rákóczi György lesz Erdély fejedelme, s ennek megfelelően két kinevezési okiratot küldtek. A döntés az országgyűlés és Brandenburgi Katalin kezében volt. Katalin, mivel Habsburg- és katolikus-ellenessége miatt gyűlölte sógorát, Rákóczi György kinevezési parancsát olvasta fel.

Haller Jenő (1843–1896)gróf, a kapjoni ágból,Balástelkenszületett.Küküllővár ura volt. Tanulmányai végeztével gazdálkodott, Balástelken mintagazdaságot létesített. Főrendiházi tag, valóságos belső titkos tanácsos,1887-1892 között Dicsőszentmárton képviselője.

(Forrás: A Pallas nagylexikona)

Patócsi Zsófiatumbája: Az egyik legismertebb késő reneszánsz síremlék Erdélyben. Kolozsvári kőfaragó munkája. Az egykor a küküllővári református templomban álló (ma a bukaresti Történelmi Múzeumban /Muzeul de Istorie őrzi) síremléket ifjabb somlyói Báthory István (a lengyel király unokaöccse) állíttatta anyósának.

(Forrás: www.mek.oszk.hu)

Könczei Ádám(Küküllővár, 1928 – Kolozsvár, 1983) magyar néprajzkutató, Tolnai Éva erdélyi tanár és költő férje. Marosvásárhelyen és Nagyváradon végezte a középiskolát, majd a Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1952). Tanárként dolgozott, majd Kolozsváron lett tudományos kutató a Folklór Intézetnél. Innen elbocsátották nacionalizmus vádjával, ezután nyomdai korrektor, munkás, majd terjesztő volt. Négy gyermekét nagy szegénységben nevelte. Ő volt az, aki újra végigjárta Kodály Zoltán csíki és Bartók Béla székelyföldi gyűjtőútját, rögzítve a szövegek és zenék időbeli változását. Hagyatékában rengeteg közmondás, szólás és találós kérdés, kiolvasó, népdal és ballada maradt meg. Meghatározó szerepet játszott a kolozsvári táncház 1977-es beindításában. 1946 és 1983 közötti naplója Házatlan csigacímmel jelent meg 1998-ban. Emlékét 2003-ban az Apám táncacímű dokumentumfilmben örökítette meg Seprődi Kiss Attila rendező; a forgatókönyvet Könczei Ádám fia, Könczei Árpád írta.

(Forrás: Romániai magyar irodalmi lexikon)