Kutatás
Egyetemi oktatóként kutatói feladataink is voltak és vannak. A Sapientia oktatójaként a következő témákat kutattam: kisebbségi léthelyzet, etnikumközi kapcsolatok, identitás és asszimiláció, kisebbségi képviselet, civil szféra, regionalizmus, jeles elődök hagyatéka. 2006 és 2014 között 6 országos és 11 nemzetközi kutatási projektnek voltam a vezetője illetve a kutatói csapat tagja. A nemzetközi besorolás esetünkben megtévesztő lehet: egy kutatás kivételével magyarországi támogatást jelent.
2015 óta az alábbi kutatásokra kaptam támogatást. A felsorolásba nem kerültek be azok a kutatások, amelyeket szervezet (MCSZESZ) által futtatott projektek keretében valósítottunk meg. Ilyen volt többek között a két Civil térkép kutatás (MCSZESZ 2017 és 2018), az Értékmentés szórványban (MCSZESZ 2019).
2015
Szórvány és asszimiláció
Az asszimiláció kutatásában két vonulat különböztethető meg. Egyrészt vizsgálható az állami, a hatalmi tényezők törekvése és politikája, illetve külön elemzés tárgyát képezik az egyén szintjén jelentkező folyamatok. Az asszimilációs helyzet valójában az én/mi és a te/ti (a másik) között létező interaktív, kommunikatív séma kereteit alkotó feltételeket jelenti. Az asszimilációs helyzet fenomenológiai vizsgálata tárja fel azokat a folyamatokat és vezet el azokhoz a fogalmakhoz, amelyek segítségével az asszimiláció általános, a partikuláris sajátosságoktól elvonatkoztatott alapesetei leírhatóak.
Kidolgoztam egy, a közép-európai térség társadalmi körülményeire alapozó asszimilációs modellt. A Jelentésben tárgyalom azokat a fogalmakat és kérdéseket, amelyekre a modellt alapozom, illetve amelyek segítenek a folyamatok jellegének a feltárásában. A dolgozat második felében a kutatást mutatom be.
Kutatási zárójelentés az MTA 5706/3/2015-ös ösztöndíj támogatásának keretében végzett munkáról.
2018-2019
Emlékjelek sorsa – kit zavarnak az emlékjelek?
Rendszer- illetve hatalomváltáskor visszatérő kérdés, mi legyen azokkal az emlékjelekkel (szobrokkal, emléktáblákkal, emlékművekkel), amelyek egy korábbi korban születtek, annak értékeit és politikai szándékait képviselik. Esetünkben: mi legyen a magyar történelmet és kultúrát idéző emlékjelekkel Erdélyben, Romániában. Ebben a vonatkozásban semmilyen kétoldalú illetve nemzetközi egyezmény nincs, sem megkereshető fórum, erre a kérdésre Románia a maga módján adta meg a választ. Az erdélyi magyarság számára életbe vágó kérdés, hogy az impériumváltással, Trianon után miként viszonyult az új hatalom a korábbi, országos vagy helyi értékeket megjelenítő emlékjelekhez. Bár folytak kutatások, a romániai Bánságot illetően eddig nem készült a teljesség igényével, a történelem alakulásának áldozatul esett valamennyi emlékjelre kiterjedő elemzés. A pontos számot nem ismerjük, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékben (történelmi Bánságban) nincs (sincs) minden elveszett/eltüntetett emlékjelről tudomásunk, feltehetőleg közel 100 szobor, tábla és más emlékjel esett a történelmi viharok áldozatául, többségében magyar vonatkozásúak, de van német/sváb is, és néhány román.
Megbízási szerződés (2018) az Összetartozunk Szövetség részéről.
2018-2020
Kultúra határok nélkül
Transznacionális együttműködési kapcsolatok vizsgálata Magyarország és Románia, határon túli kapcsolatokkal rendelkező, a projektbe bevont hazai és határon túli településeken: a kapcsolatok irányultsága, eredménye, aktivitási szintje, testvérvárosi kapcsolatok vizsgálata. Cél a nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése és ajánlások kidolgozása. Szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése érdekében. Fontos a civil (ernyő)szervezetek együttműködése, a testvértelepülések kapcsolatai és a multikulturális sokszínűség.
A kutatási céljait, az általános és sajátos elvárásokat a Nonprofit Hagyomány Alapítvány munkatársi közössége dolgozta ki. Kutatási kérdőív elkészítése, próbalekérdezés: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Bodó Barna – kérdőív, Brînzan-Antal Krisztina – próbakérdezés). A kutatás megszervezése, lekérdezés irányítása: Nonprofit Hagyomány Alapítvány és Összetartozunk Szövetség. Akcióterület: Magyarország és Románia határon átnyúló együttműködésben részt vevő települések civil szervezetei és önkormányzatai. A kutatás eredményeinek a feldolgozása, adatbevitel, alapmegoszlások kiszámítása: Brinzan-Antal Krisztina, a kutatási eredmények elemzése, értelmezése: Bodó Barna.
A kutatás a pitvarosi székhelyű Nonprofit Hagyomány Alapítvány által futtatott EFOP-5.2.2-17-201700028 kódszámú Kultúra határok nélkül projekt része. Futamidő: 2018 – 2020.
2019
Kényszerpályák és kitörési pontok
Az erdélyi magyar civil szféra helyzete
A civil társadalom közvetít a társadalom és a közhatalmat gyakorló intézmények, másképp a politikai állam között. A kisebbségi intézményrendszerek esetében meghatározó, hogy a civil szféra etnikai dimenzióval is kiegészül, az állami szektorhoz a többségi, a nonprofit szektorhoz pedig a kisebbségi jelleg társul. Kisebbségi civil szféra létezik, de kialakulásának folyamata eltér a civil társadalom megjelenésének folyamatától. Két lényegi különbség: megjelenése sok esetben hiányzó közösségi funkciókra adott válasz, illetve kisebbségi kontextusban nem valósul meg a köz- és a magánszféra dichotóm szétválasztása. A kisebbségi civil szféra, amennyiben a már jelzett opció mentén befelé, közössége felé fordul, lemond a társadalmi ellenőrző funkcióról. A kutatás kimutatta, hogy elvben létezik együttműködés a civilek és a helyhatóság között, de a gyakorlat színes. Elmondható: a) a kisebbségi civil szervezetek nemcsak abban a vonatkozásban különböznek egy nemzeti társadalom civil szervezeteitől, hogy a civilekre jellemző civil kontroll szerep esetükben nem vagy másképp nyilvánul meg, hanem az is bonyolítja a helyzetet, hogy a kisebbségi léthelyzet három esete (tömb, fronthelyzet, szórvány) más-más civil szférát generál; b) az erdélyi magyar civil társadalom a szervezetsűrűséget illetően (2,3 szervezet ezer lakosra) jelentőset lépett előre az utóbbi években, de még mindig elmarad mind a romániai átlagtól (3,1 szervezet ezer lakosra), mind a magyartól (6,2 szervezet ezer lakosra); c) az önkormányzati civil kapcsolatok Romániában még nem jutottak el arra a szintre, amikor az önkormányzatok igazi partnerként kezelnék a
civil szférát, a kisebbségi (magyar) civil szféra hátrányát fokozza, hogy szórványhelyzetben az önkormányzatok nem ismerik a kisebbségi (magyar) civil szférát.
Projektszám 2527/5/2019/HTMT, Futamidő 2019. június 1. – 2019. december 1.
2019-2020
Szórványvidékek civil szervezeteinek feltérképezése, integrációja
A kisebbség nyelvét nem védi állama: a román állam megengedi, de nem garantálja a kisebbségi nyelvhasználatot. A közösségnek magának kell nyelvét megvédenie. Ebben kap szerepet a civil szféra. A kisebbségi civil szervezet szolgál és szolgáltat: kulturális programokat biztosít, amelyek a magyarság számára helyben, elsősorban szórványban nem léteznek. Három erdélyi megyében (Fehér, Hunyad, Máramaros) végeztük el a helyzetfelmérést: frissítettük a civil szervezeti adatbázist, felmértük az alvó szervezeteket, hogy miért függesztették fel a tevékenységüket, továbbá hol nincsenek szervezetek, de nagy szükség volna a tevékenységükre. Foglalkoztunk a revitalizációval, a tevékenység el- illetve újraindításával.
Szakmai beszámoló a Nemzeti Együttműködési Alap által támogatott NEA-UN-19-Ö-V-0248/2019-es projekt keretében Fehér, Hunyad, Máramaros megyékben, 2019-20-ban elvégzett munkáról.