Tisztelt Civilek!!!

Az alábbiakban olvashatják a MCSZESZ és partnerei által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozatot. Amennyiben egyetértenek a benne foglaltakkal, kérem támogasság aláírásukkal. Ezt megtehetik, amennyiben aláírási szándékukat fejezik ki a mcszesz@gmail.com drótposta címen.

Átmenet és civil szféra
1. A közép-kelet-európai diktatúrák megdöntését követő két évtized alatt hatalmas változásokra került sor a térségben, s ezek természetesen meghatározzák a térség országaiban kialakult-visszaalakult civil szféra folyamatait is. A civil szférával kapcsolatos változások irányát kijelölik a közszektorban elindult folyamatok, és a szükségesnek tartott paradigmaváltás, amelynek lényege:
a) A közszolgáltató rendszerek és szervezetek alapvető átalakítása, a hatékonyság, az eredményesség, az alkalmazkodóképesség és az innovációs kapacitások jelentős megnövelése.
b) A közszolgáltató szervezetek átalakítása: a hierarchikus függőség oldása, az „alsó” szintek önállóságának növelése; a szervezeti irányítás egyszerűsítése a szervezet „ellaposításával”.
c) Változások a közigazgatás, a magán- és a harmadik (nonprofit) szektor viszonyában (a határok elmosódnak, a vegyes működtetésű közszolgáltató hálózatok elterjednek, a verseny növekvő szerepe), elkezdődik a lakosság, a civil szféra bevonása a szolgáltatások nyújtásába.
2. A fentiek értelmében a civil szféra, miközben a társadalom lelkiismerete kíván maradni, kilép az ellenzéki szerepkörből, szerepet kér és vállal a közpolitikai döntések előkészítésében és megvalósításában, ugyanis a döntések sikere jelentős mértékben függ a társadalmi tőke – szociális bizalom, értékek és normák – meglétével vagy hiányával.
3. A civil szféra jelen kíván lenni az átalakulási folyamatokban: szolgáltatóként, lobbi erőként és a közösségi szolidaritás egyik letéteményeseként. Ennek megfelelően a viszony a politikai-hatalmi intézmények és a civilek között partneri kell, hogy legyen – miként ez a magyarországi nonprofit szféra esetében elfogadott és megvalósulóban van.

A kisebbségi civil szféra

4. A kisebbségi civil szféra helyzete és szerepe a jelzettnél komplexebb. A kisebbségi non-profit szervezeteknek nem csupán az átmenet struktúrákat érintő és paradigmaváltásával kapcsolatos kihívásoknak kell megfelelnie, hanem a kisebbségi közszolgálati szerepkör kialakulásának és letisztulásának a nehézségeivel is.
5. Kisebbségi sorban – függetlenül attól, hogy tömb-, front- avagy szórványhelyzetről legyen szó – a civilek vállalnak át olyan közösségi szerepeket és feladatokat, amelyekre az állami intézményrendszer nem nyújt megoldást. Ezek a feladatkörök az etnikai identitás szempontjából meghatározó kulturális és oktatási-nevelési intézmények nem megfelelő volta illetve nemléte miatt válnak kiemelten fontossá. Kisebbségi léthelyzetben az illető közösség történetének, értékeinek, hagyományainak a kutatása szinte teljes egészében civil feladatként fogalmazódik meg.
6. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a kisebbségek léte, jövője szempontjából meghatározó fontosságúak és kiemelt figyelmet követelnek meg a következő kérdések:
a. Az anyanyelvi oktatás helyzetének méltányos kezelése minden nemzetrész esetében;
b. Az önálló magyar felsőoktatás kereteinek megerősítése, illetve esetenként kialakítása, különös tekintettel a fiatalok szülőföldjükön való maradására;
c. Kiemelten fontos a fiatalok értékteremtő munkájának a támogatása;
d. Közösségeink megmaradása, az asszimilációs folyamatokkal szembeni védelem záloga az autonómia különböző formáinak a megteremtése – ez mindannyiunk alapérdeke;
e. Szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok szélesítését az anyaország és a szomszédos országokban élő nemzetrészek között;
f. Feladatunknak tekintjük a környezet- és természetvédelmet, kulturális örökségünk védelmét és ápolását;
g. Tartós, partneri kapcsolatok kialakítása a helyi önkormányzatok, a települések intézményei és a civil szervezetek között.
7. Térségünkben nemzetközileg is elfogadott az anyanemzet határon túli nemzettársai iránti felelősségvállalása, ezért elvárható, hogy a felelősségvállalással együtt járó döntéseket és folyamatokat illetően a kisebbségi civilek az anyaországi civil szférára érvényesnek tartott és vállalt elvek szerinti bánásmódban részesüljenek, a társadalmi feladatvállalást illető, ezt előkészítő és lehetővé tévő politika kialakításában és érvényre juttatásában partneri szerepet kapjanak.

A kisebbségi civilek együttműködése
8. Közép- és Közép-Kelet-Európa országaiban élő magyar őshonos nemzetrészek civil szervezetei között az alapcélokat és értékeket illetően nincs különbség, vannak közös céljaink és érdekeink: a térség demokratizálása; a civil szféra helyének és szerepének pontosítása és erősítése; a politika és a civilek közötti viszony partneri szellemben történő újrafogalmazása.
9. A demokráciákra jellemző civil kontroll általában is feltételezi az együttműködést hasonló szerepet vállaló civil szervezetek között: ennek jegyében alakultak ki az elmúlt években kárpát-medencei civil együttműködési formák több területen (pl. kultúra, oktatáspolitika, ifjúsági kérdések, családpolitika, terület- és vidékfejlesztési politika). Ezek fenntartása és erősítése célunk a továbbiakban is.
10. Szükség van a civil tapasztalatok cseréjére, illetve az együttműködésre civilek között határokon átnyúló, a közös európai alapokra támaszkodó projektek és programok előkészítése és megvalósítása érdekében is. A kapcsolatok léte és milyensége segítséget jelent(het) a közéleti szerepvállalás és szerepmegosztás során olykor bekövetkező megtorpanások esetében. Forrásszegény idők esetén ez különösen fontossá válik.

A kisebbségi civilek és támogatáspolitika
11. A térség országaiban a civilek társadalmi szerepét és lehetőségeit meghatározó jogi keret nem egységes, esetenként jelentős különbség tapasztalható. Ezért minden országban a civilek érdeke olyan jellegű belső törvénykezés elősegítése, amely lehetővé teszi a teljes értékű civil szerepvállalást. Bár országainkban sajátos cél- és feladatrendszer fogalmazható meg, vannak általános értékek és elvek: kölcsönösen törekedni kell egymástól a pozitív példák és gyakorlat átvételére.
12. Létezik egy külön a határon túli kisebbségeket érintő támogatáspolitika. A magyar állam alkotmányos felelőssége alapján támogatást nyújt a határon túli magyar közösségeknek. Ennek a támogatáspolitikának a megalapozása és szakintézmények általi megvalósítása olyan kérdések, amelyek a kisebbségi civil szférára is tartoznak és ezekben a kérdésekben a közös fellépés előnyös és szükséges is egyszerre. Erre a célra külön kárpát-medencei civil együttműködési rendszer kialakítása stratégiai cél.

A megfogalmazott szempontok és célok értelmében szükségesnek ítéljük:

I. Egy kárpát-medencei, fórum jellegű civil együttműködési hálózat kialakítását, amely a tapasztalatok átadását és a közös fellépést szolgálja – azokon a területeken, ahol a civilek szerepet és felelősséget vállalnak.
II. Szükségesnek tartjuk és kezdeményezzük a kisebbségi magyar szervezeteket illető támogatáspolitika újragondolását és reformját, s ebben várjuk és elvárjuk, hogy a civil képviselet partneri szerepet kapjon.
III. A civil szféra kisebbségi léthelyzetben szükséges közpolitikai szerepvállalása érdekében meg kell vizsgálni a korábbi időszak gyakorlatát – célok és eszközök, hatékonyság –, meghatározni a fontossági sorrendet, meg kell vizsgálni és értékelni a korábbi időszak gyakorlatát, milyen feladatok, területek és intézmények esetében van szükség normatív támogatásra.
IV. A kultúra és a tudomány vonatkozásában a megfelelő határon túli civil szervezetek és anyaországi intézmények között tartós stratégiai kapcsolat kialakítására kell törekedni.
V. A helyi közösségek számára létfontosságúak határokon átnyúló, testvér-települési kapcsolatok. Ezek kisebbségi szempontból kiüresednek ott, ahol a kisebbségi magyarság önkormányzati jelenléte nem számottevő. Mivel éppen ilyen körülmények között értékelődik fel a testvér-települési együttműködés, támogatáspolitikai feladat ezek részére olyan források biztosítása, amelyek révén a látszat helyett valóságos tartalommal töltődnek fel a kapcsolatok.

Az együttműködő szervezetek a Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum (KMEF) megszer-vezését és megalakítását az NCA–NK-09–C-0586 pályázati projekt keretében valósították meg. A jelen Közlemény ennek a munkának a közösen kialakított Záródokumentuma.

Kolozsvár-Tordaszentlászló, 2010. május 8.

Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért (Budapest)
Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (Kolozsvár)
CSEMADOK (Kassa)
Nyitott Távlatok Egyesület (Szabadka)
Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (Ungvár)