A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2017 első felében tervezett programjaiból:

  1. Civil Évkönyv 2016 – könyvbemutató

Időpont: március 9

Helyszín: Csíkszereda

  1. Civil Évkönyv 2016 – könyvbemutató

Időpont: március 10

Helyszín: Székelyudvarhely

  1. Gerencsér Balázs: Forrásszerzés tréning

Időpont: Április vége

Helyszín: Kolozsvár

  1. dr.Bárdi Lajos: Érveléstechnika- és beszédtechnika képzés

Időpont: Május közepe

Helyszín: Marosvásárhely

  1. Az egyetemisták szociális kérdései – Konferencia

Időpont: Április első fele

Helyszín: Marosvásárhely

  1. Civil Önkormányzati Együttműködés

Időpont: június első fele

Helyszín: Szatmárnémeti

 

*A programtervezet módosulhat.

Részletekkel hamarosan jelentkezünk.

További információk:

www.civilportal.ro

civilkv@gmail.com


Civil Évkönyv

Az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat mutatják be

Közel ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett – önkormányzati vagy civil szervezéssel megvalósuló – sokadalmak, fesztiválok, magyar napok sora.

magashegyi underground vn 006_b

Az évkönyvben a Csíkszeredai Városnapokról is olvasható tanulmány

Az erdélyi fesztiválokat, helyi ünnepeket vizsgálják az Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott Erdélyi Magyar Civil Évkönyv szerzői. A kötetet Csíkszeredában március 9-én mutatják be 18 órától a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában.

„A fesztiváljelenség az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött. Körülbelül ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett sokadalmak, fesztiválok sora. És ezeket jó volt számba venni, hiszen ha egy ilyen méretű jelenségről beszélünk, az önmagában is fontos. De ha arra gondolunk, hogy egy fesztivál bizonyos életkörülmények közepette, például szórványban, a végeken, alighanem az illető közösségnek az egyik legjelentősebb ünnepe, ahol ő magyarként jelen lehet, akkor ennek még a korábbinál is nagyobb a jelentősége” – hangsúlyozta Bodó Barna, a kötet szerkesztője.

Az évkönyv része a Csíkszeredai Városnapok elemzése, Székely Kinga Katalin dolgozata is, amelyben bemutatja a kezdeteket, a szervezőket, kitér arculati elemekre, a programok jellegére.
A tanulmányok között találjuk többek között a Szent György Napok, a szilágysomlyói Báthory Napok, Aradi Magyar Napok, Vásárhelyi Forgatag, Kolozsvári Magyar Napok, székelyudvarhelyi városnapokról szólóakat is.

„Minden szerző fel volt kérve, hogy egységes szempontok szerint egy bemutatót készítsen az illető település városnapjáról. Nem összehasonlító jellegű tanulmányok ezek, hanem inkább egy prezentációja annak, hogy jelenleg az erdélyi magyar közösségek milyen jellegű eseményeket szerveznek, amelyeknek  közösségépítő erejük van. Erdély-szinten megfigyelhető, hogy egyre nagyobb szerepet vállalnak a civil szervezetek és intézmények a városnapok szervezésében, az azonban elmondható, hogy a székelyföldi városokban – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda – az önkormányzat sokkal nagyobb szerepet vállal ezeknek a rendezvényeknek a szervezésében, mint a szórványban. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy általánosabb, több réteget is megszólító rendezvényt szervezzenek” – mondta Székely Kinga Katalin. Rámutatott, a Csíkszeredai Városnapok szervezői is úgy állítják össze a programokat, hogy mindenki megtalálja a számára kedvezőt, amelyen részt tud venni. És nem csak a városlakók, hanem a város vonzáskörzetében található kisebb településekről érkezők is célcsoportot képeznek.

Napok, fesztiválok, sokadalmak a sajtóban című fejezetben a különböző rendezvényeket, fesztiválokat, ünnepeket mutatják be – köztük a csíksomlyói búcsút is –, a harmadik fejezet pedig az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat, falunapokat sorolja fel.  A szerkesztő rámutatott, magyarul még nem jelent meg könyv, amelyik így tárgyalja a fesztiváljelenséget. A szakirodalom minden olyan eseményt besorol a fesztiválokhoz, amely az illető közösség számára ünnep jellegű.

„Maga a fesztiváljelenség ebben a formában a tizenkilencedik század végén jelentkezett. Az első nagy fesztivál, amire vissza szoktunk utalni, az a bejrúti zenei fesztivál, aztán a salzburgi, de a szegedi szabadtéri színházi fesztivál is a koraiak közé tartozik, hiszen a húszas évektől kezdődően szervezik. A kötet struktúrája megmutatja, hogy tanulmányokat azokról írtunk, amelyek kimondottan a városi közösségnek a szórakoztatását, identitásépítését szolgálják. Az esettanulmányok után a sajtó-összeállítás következik, majd a kötet végén közel kétszáz városi és háromszáz vidéki fesztiválról közlünk adatokat, hogy mióta szervezik, ki a főszervező, és milyen közösséget szolgál az illető fesztivál” – magyarázta Bodó Barna.

A kötetet a szerkesztő bevezető tanulmánya vezeti fel, amelyben igyekszik körbejárni a jelenséget. Mint fogalmazott, a kötetben lévő anyagok alapján megállapítható, hogy a városnapokat általában az önkormányzatok szervezik, illetve hogy vannak olyan városnapok, amelyek keretében a magyarságra is odafigyelnek, de a magyar lakosság esetenként ezt nem tartja elegendőnek. Ezért Szatmáron is megtartják évről évre a Partiumi napokat, vagy Aradon is külön Aradi Magyar Napokat szerveznek.

„Ahogy haladunk a tömbből a szórvány felé, mind nagyobb a civil társadalom szerepe. A két legnagyobb fesztivál – a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok, illetve a Kolozsvári Magyar Napok – között az a hatalmas különbség – méreteiben, programjában, jelentőségében –, hogy a Szent György Napok mögött a városi önkormányzat és minden intézménye ott van, miközben a Kolozsvári Magyar Napokat, amely körülbelül  egy hét alatt hatvan-hetvenezer embert mozgat meg és a rá költött anyagi forrás is azonos, mint Szentgyörgyön, teljesen civil szervezetek tartják kézben. Tehát a civil szervezetek felnőttek ehhez a szerephez és ma már képesek nagyon nagy jelentőségű fesztiválokat szervezni. Harmadik következtetésként, nem tudunk különbséget tenni a nagyobb és kisebb városok, települések között, hiszen nagyon kis településeknek is van fesztiválja, illetve olyan településeknek is van fesztiválja, ahol a magyarság már-már szinte csak jelképesen létezik. Resicabányán körülbelül ezer magyar él, és ők úgy gondolják, hogy szükségük van fesztiválra, ezért szervezik a Resicai Magyar Napokat. Úgy tűnik, hogy a közösségek élni akarása ebben a kérdésben megmutatkozik, és ennek csak örülni lehet” – összegzett Bodó Barna.

A Székelyhon tudósítása  a Civil Évkönyv bemutatókról itt olvasható:

http://szekelyhon.ro/magazin/az-erdelyi-fesztivalokat-sokadalmakat-mutatjak-be


_DSC0957

Civil Évkönyv Bemutatók Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

Egyre több a fesztivál. Nemcsak nálunk, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be, hanem szerte a nagyvilágban. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése.

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtó összeállításban. Természetesen, minden jelentős székely település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

Bemutatók:

Csíkszereda: 

Helyszín: Hargita Megyei Kulturális Központ

Időpont: 2017. március 9., 17 órai kezdettel

Résztvevők: Bodó Barna, Székely Kinga Katalin

Házigazda: Ferencz Angéla igazgató

Székelyudvarhely:

Helyszín: Városi Könyvtár

Időpont: 2017.március 10, 17 óra

Résztvevők: Bodó Barna, Sólyom Andrea

Házigazda: Szőcs Endre igazgató

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


_DSC0954

Civil Évkönyv bemutató Szatmárnémetiben

Könyvbemutató Szatmárnémetiben

Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015

Szerte a nagyvilágban egyre több a fesztivál, nálunk is, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése._DSC0960

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtóösszeállításban. Természetesen, minden jelentős erdélyi település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

A Partiumi Magyar Napokat Szabó Kinga Mária mutatja be és elemzi egy szépen illusztrált tanulmányban.

A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Bodó Barna.

Célunk a kötettel, hogy bemutassuk a jelenséget, hogy mi minden történik Erdélyben – 500 tételes fesztivál-adatbázis egészíti ki a kötetet – és ebben a közös keretben fel tudjuk mérni, hogy az utóbbi években miként alakult tájainkon a fesztiváljelenség.

A kötetet bemutatóján részt vesz Bodó Barna és Szabó Kinga Mária.

Házigazda: Kereskényi Sándor.

_DSC0957

 

Könyvbemutatóra Szatmárnémetiben, 2017. febr. 23. 17 órakor került sor.

 


57c963ae5aefa_meghivo

Somai József 85 éves

85 éves Kolozsvár és Erdély egyik legismertebb közéleti személyisége, a ma is aktív Somai József. E neves alkalomból Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság közös szervezésében megtartandó ünnepségen kívánja őt felköszönteni, amelyre Önt is szeretettel várjuk.

Helyszín: a Főkonzulátus Rendezvényterme (Kolozsvár, Főtér 23. szám, belső udvar).
Időpont: 2016. szeptember 9., péntek, 16 óra.


533591b235a76_civilforum

Civil Fórum – Erdélyi Civil Társadalmi Lap

A Civil Fórum 13. éve megjelenő civil társadalmi lapunk. A civilek számára készülő szakmai kiadványok szerepe a demokratikus átmenet minden korszakában igen fontos. Az átmeneti időszak jellemzője a túldimenzionált politikai szerepvállalás, ugyanakkor a stabil demokrácia világosan megfogalmazott, képviselt, olykor a politika kontrolljaként működő civil álláspont nélkül nem képzelhető el. A CF lap megjelenését és kiadását jelentős mértékben elősegítette, hogy az erdélyi magyar civil szervezeti élet sok szálon kötődik a magyarországi, romániainál fejlettebb civil világhoz.

Tovább


Civilek határon innen és túl

Negyvenegy szervezet küldötteinek részvételével rendezte meg a Délalföldi Regionális Alapítvány (DARA) a NeKED (Nemzeti Kulturális Együttműködés Délen) c., Kárpát-medencei nemzetközi civil találkozót. Az Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Őrvidékről, Muravidékről és Magyarországról érkezett vendégek 2014. június 27-29. között immár negyedszerre találkoztak, de első alkalommal tanácskoztak a zsombói József Attila Községi Házban. A programok helyszíne Zsombó és Ópusztaszer.  

Tovább


2

Kolozsvár fiataloknak

Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa

így döntött az Európai Ifjúsági Fórum 2012 novemberében. Kolozsvár a hatodik az európai ifjúsági főváros – Rotterdam, Torino, Antwerpen, Braga, Maribor és Thesszaloniki – után.

Tovább