CIVIL KÁVÉHÁZ – 2016/2017-es Erdélyi Magyar Civil Évkönyv, A mi fiataljaink könyvbemutató

2018. február 28.-án a kolozsvári Bocskai-házban a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) által kiadott Civil Évkönyv bemutatójára került sor. A bemutatót Murádin János, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kancellárja tartotta. A Civil Kávéház házigazdája Dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke.
Murádin János a bemutató során kiemelte az évkönyv pozitívumait, és különösen fontosnak tartotta azt, hogy az évkönyv fiatalokról szól, valamint azt, hogy a kötetnek számos fiatal szerzője van, beleértve a Sapientia EMTE hallgatóit is. Megjegyezte azt, hogy ez a világ más, mint az ő fiatalsága, mivel a mai internetes világban mások a szokások, ezért figyelemmel kell kísérni a fiatalokat, azok olvasási szokásait, hogy érdeklődésüket felkeltsék.
Amellett, hogy a kötet szerkezetéről beszélt kiemelt pár cikket a kötetből, amelyet humorosnak, könnyed hangvételűnek, de ugyanakkor tudományos munkának tekintett. Mindemellett fontosnak tartotta a Civil Évkönyvben szereplő ifjúsági szervezeteket tartalmazó adatbázist is.
A kötet bemutatását követően a jelenlevők javaslatokat tehettek a 2018-as Erdélyi Magyar Civil Évkönyv témájával kapcsolatosan. A 2018-as évkönyv témája a hagyományőrzés lesz.

Az évkönyv bemutatása előtt a Kolozsvári Televízió kolozsvári területi stúdiójának magyar adása és a WebSzabadság arra kérte Murádin Jánost, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kancellárját, mondjon néhány szót a kötetről.
https://www.youtube.com/watch?v=liurZBhjKAI


FEDEZD FEL KOLOZSVÁRT! – DÍJÁTADÓ

Lezárult a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara partnerségében megszervezett “Fedezd Fel Kolozsvárt! – Videópályázat középiskolások számára” című pályázat.
A nyertesek kihirdetésére és az ünnepélyes díjátadóra 2018. február 19-én 17:00 órától került sor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán.
A díjátadó ünnepség moderátora Brînzan- Antal Krisztina, a MCSZESZ irodavezetője.
A versenyzőket dr. Bodó Barna a MCSZESZ elnöke köszöntötte. Ezt követően Gödri Csilla a Sapientia EMTE PR felelőse beszélt a versenyzőkhöz.
A beszédeket követően a részvevők megtekinthették a diákok által készített kisfilmeket.
A Fedezd fel Kolozsvárt! videópályázat célja az volt, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét Kolozsvár értékeire, látványosságaira, és ösztönözze őket annak feltérképezésére, hogy mit jelent számukra, családjuk és iskolájuk számára a város.
A pályázat első kiadására a kolozsvári Apáczai Csere János és a Báthory István elméleti líceumok IX–XII-es tanulói jelentkeztek. Hosszú távú cél azonban a versenyt megnyitni minden Kolozsváron tanuló magyar középiskolás számára.
A beérkezett pályázatokat elbíráló zsűri tagjai a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán működő Filmművészet, fotóművészet, média szak oktatói, dr. Blos-Jáni Melinda, egyetemi adjunktus és dr. Boné Ferenc tanársegéd, valamint a pályázók számára felkészítőket tartó média szakos hallgatók, Tóth Helga és Lakatos Mihály.
Díjazás:
Az ünnepségen minden versenyző értékes ajándékcsomagban, az első három helyezett pedig pénzjutalomban részesül. Az első három díj összege:
I. díj: 500 lej: Csüdöm Henrietta és Ballai Álmos
II. díj: 300 lej: Szabó Lóránd és Sógor Bence
III. díj: 200 lej: Szabó Márk és Albert Eszter

Az alábbi linken megtekintheti a nyertes csapat kisfilmjét:
https://www.youtube.com/watch?v=XpTK2OfE_FM&t=211s
Az alábbi linken megtekintheti a TVR Cluj beszámolóját:
https://www.youtube.com/watch?v=L16l0xhfp0w


CÖF-CÖKA rendezésében a Szellemi Honvédők és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) ünnepi találkozója

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2018. január 19-én budapesti civil rendezvényen vett részt. A konferenciára a MCSZESZ-nek lehetősége volt meghívni kolozsvári civileket is. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét megrendezték a Kárpát-medence civil szervezeteinek részvételével a szellemi honvédők ünnepi összejövetelét. A rendezvény helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház volt.
A konferencia részletes programját az alábbiakban olvashatják.
A MCSZESZ szervezésében a négyfős csapat január 19-én délután érkezett meg az Uránia Nemzeti Filmszínházba.

Az est háziasszonya, dr. Bencze Izabella nyitotta meg a rendezvényt közöntő beszédével. Ezt követően Győrffy Gergely hegedűművész előadását hallhattuk.

A bevezetőt követően dr. Rétvári Bence államtitkár köszöntötte a jelenlevőket. Kihangsúlyozta a mai feszültségekkel teli időben a legfontosabb felismerni, hogy mi a magyar érdek, és ennek érvényesítése elengedhetetlen.

Az államtitkár köszöntő beszédét követően dr. Csizmadia László a CÖF-CÖKA-CET elnökének köszöntő beszédét hallhattuk. A beszédben felidézte az elnök a CÖF-CÖKA-CET tavalyi tevékenységének bizonyos sikereit, és felhívta a figyelmet a szellemi honvédők tevékenységének fontosságára.

A következő köszöntő beszédet Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke mondta, emellett átadta dr. Csizamdia Lászlónak a Nógrád megyéért díjat. Ezt követte Joanna Urbanska, a Budapesti Lengyel Intézet igazgatójának köszöntője.

A Szellemi Honvédői díjak átadása előtt dr. Fricz Tamás politológus, a CÖKA kuratóriumi tagjának beszédét hallhattuk. Előadásában az európai és globális értékválságról beszélt, feszültségekről, amelyekre meg kell találni a helyes választ.

Az előadásokat és a köszöntő beszédeket követően díjátadásra került sor. A díjátadást levezette dr. ifj. Lomnici Zoltán, a CÖKA szóvivője. A díjazottak: dr. Barsi Balázs atya, OFM ferences szerzetes, teológiai tanár, dr. Lengyel Attila, a CÖF Klub Miskolc vezetője, és a lengyelországi Gazeta Polska Klubok, a díjat átvette Ryszard Kapuscinski elnök.

A művészeti program további részeit Takács Bence előadóművész szavalata, Győrffy Gergely hegedűművész előadása, valamint Lovász Irén népdalénekes, előadóművész nyújtották.

A díjátadást követően Bayer Zsolt publicista küldött videóüzenetet a résztvevőknek, ezt követte Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztőjének beszéde, Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatójának beszéde.

A rendezvény után fogadásra került sor, a résztvevők pezsgővel koccintottak eddigi elért eredményeikre. A helyszínre érkezők a regisztrációt követően ünnepi ajándékként a Civilitika – a népfelség tudománya című, a CÖF-CÖKA által kiadott könyvet kapták.


Fedezd fel Kolozsvárt! Videópályázat középiskolások számára

A Fedezd fel Kolozsvárt! videópályázat célja, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét Kolozsvár értékeire, látványosságaira, és hogy ösztönözze őket annak feltérképezésére, hogy mit jelent számukra városuk, mit jelent családjuknak, iskolájuknak.
A pályázat első kiadására a kolozsvári Apáczai Csere János és a Báthory István elméleti líceumok IX–XII.-es tanulóinak a jelentkezését várjuk. Hosszú távú célunk a versenyt megnyitni minden Kolozsváron tanuló magyar középiskolás számára.
A versenyen a kiválasztott iskolákból maximum 10-10 személy vehet részt. A pályázók egyénileg, illetve maximum kétfős csoportokként vehetnek részt a versenyen. Amennyiben egy iskolából 10 személynél több diák szeretne pályázni, az iskola előválogatást tart, kiválasztja a legjobb jelentkezőket.

A pályázat részletei:
Pályázni, a versenyre jelentkezni kisfilm-témajavaslattal lehet. Minden jelentkezőtől rövid leírást kérünk arról, mit szeretne bemutatni.
A zsűri tagjai: a MCSZESZ képviselői, a Sapientia EMTE, Kolozsvár Média Tanszékének képviselői és a kiválasztott líceumok 1-1 felelős tanára.
Felkészítés:
A versenybe beiratkozott líceumi hallgatók felkészítőn vesznek részt. A Sapientia EMTE Kolozsvári Kara Filmművészet, fotóművészet, média szak egy-egy hallgatója fogja a két iskola versenyzőit felkészíteni, szakmai tanácsokkal az elkészítési folyamat alatt is a versenyzők rendelkezésére állnak. Az útbaigazítás a filmkészítés technikai ismereteire vonatkozhat, a film témáját, a közvetíteni kívánt üzenetet illetően a versenyzők a projekt futamideje alatt már nem kapnak segítséget az egyetemi hallgatók részéről. Ezeket a kérdéseket a pályamunka-javaslat leírásakor van alkalmuk feltenni.

Lehetséges témák
– Kolozsvár nevezetességei: épületek, szobrok, intézmények története, bemutatásuk
– Kolozsvár egykori jeles személyiségei a kultúra, tudomány, sport területéről
– Kolozsvárhoz kötődő hagyományok bemutatása
– egyéb, szintén a város kulturális értékeihez kötődő javaslatok

Pályamunka
A pályázat során a versenyzők 3–10 perc hosszúságú kisfilmet készítenek el. A kisfilmek kísérő szöveget és aláfestő zenét is tartalmazhatnak. A kisfilm műfaja szabadon választható.
A kisfilm elkészíthető bármilyen képfelvételre alkalmas digitális eszközzel. Ha vágáshoz, zenei aláfestéshez technikai segítségre van szükségük, ezt az egyetemi hallgatók révén megkapják.
Ha a filmben személyeket szólaltatnak meg, szükséges ezek előzetes beleegyezését kérni a filmben való szerepléshez.
A versenyzőknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a rövidfilm semmilyen másokat sértő magatartást, szöveget (beszéd vagy felirat) nem tartalmazhat.
Csak saját felvételeket fogadunk el. Amennyiben a versenyző korábban készített a témával kapcsolatos munkát, abból részletek vehetők át.

Díjazás:
Minden résztvevő ajándékcsomagot kap Az első három helyezett pénzjutalomban részesül, és két dicséretet is kiosztunk.
I. díj: 500 lej
II. díj: 300 lej
III. díj: 200 lej

További felvilágosításért keresse a MCSZESZ képviselőjét (Brînzan-Antal Krisztina) a 0751382307-es telefonszámon, illetve a civilkv@gmail.com elektronikus postacímen. A pályázati felhívás plakáttal ellátva a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének a Facebook-oldalán is megtalálható.


1545938_446132658848345_1308282267_n-e1423258578541

Bárdi Lajos: Érvelés és tárgyalástechnika – Beszámoló

2017. május 11.-én megszervezésre került az érvelés és tárgyalástechnika képzés, amelyet dr. Bárdi Lajos, budapesti főiskolai tanár tartott a kolozsvári Sapientia Tudományegyetem rektori hivatalának egyik előadótermében. A körülbelül négy órás képzésen hatan vettünk részt. Ebből kifolyólag is nagyon közvetlen hangulatban telt el, szinte észre sem vettük, hogy mennyire gyorsan elrepült az idő.
Szimulációs és szerepjátékokon keresztül kipróbálhattuk azt, hogy egy-egy állítás mellett, vagy éppen egy állítás ellen milyen jól tudunk érvelni, mennyire tudjuk meggyőzni társainkat állításpontunk helyességéről. A játékos feladatok mellett kitértünk a konfliktuskezelésre, ennek az öt fajtáját érintettük, megvizsgáltuk azt, hogy mi hogyan oldunk meg egy konfliktushelyzetet, melyek az erősségeink és gyengeségeink, hogyha konfrontációról van szó. Harmadik témaként a testbeszédre, gesztusokra és mimikára is kitértünk, hiszen a testbeszédünk nagyon sokszor többet elárulhat rólunk egy tárgyalás, de akár egyszerű beszélgetés során is, mint maguk a kimondott szavaink, érveink. Milyen egy jó tárgyalóterem, milyen típusú tárgyalások vannak, egy tárgyalás során ki hova ül, kinek milyen pozíciója van? Ezekre a kérdésekre is közösen kerestük a választ. A résztvevők nevében elmondhatom azt, hogy egy nagyon hasznos, interaktív képzésen vehettünk részt, amely a továbbiakban akár szakemberként, de magánszemélyként is a javunkra válhat.

 

 


A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2017 első felében tervezett programjaiból:

  1. Civil Évkönyv 2016 – könyvbemutató

Időpont: március 9

Helyszín: Csíkszereda

  1. Civil Évkönyv 2016 – könyvbemutató

Időpont: március 10

Helyszín: Székelyudvarhely

  1. dr.Bárdi Lajos: Érveléstechnika- és beszédtechnika képzés

Időpont: Május közepe

Helyszín: Kolozsvár

  1. Az egyetemisták szociális kérdései – Konferencia

Időpont: Május második fele

Helyszín: Marosvásárhely

  1. Civil Önkormányzati Együttműködés

Időpont: egyeztetés alatt

Helyszín: Szatmárnémeti

 

*A programtervezet módosulhat.

Részletekkel hamarosan jelentkezünk.

További információk:

www.civilportal.ro

civilkv@gmail.com


Civil Évkönyv

Az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat mutatják be

Közel ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett – önkormányzati vagy civil szervezéssel megvalósuló – sokadalmak, fesztiválok, magyar napok sora.

magashegyi underground vn 006_b

Az évkönyvben a Csíkszeredai Városnapokról is olvasható tanulmány

Az erdélyi fesztiválokat, helyi ünnepeket vizsgálják az Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott Erdélyi Magyar Civil Évkönyv szerzői. A kötetet Csíkszeredában március 9-én mutatják be 18 órától a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában.

„A fesztiváljelenség az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött. Körülbelül ezerre tehető az erdélyi magyarok által szervezett sokadalmak, fesztiválok sora. És ezeket jó volt számba venni, hiszen ha egy ilyen méretű jelenségről beszélünk, az önmagában is fontos. De ha arra gondolunk, hogy egy fesztivál bizonyos életkörülmények közepette, például szórványban, a végeken, alighanem az illető közösségnek az egyik legjelentősebb ünnepe, ahol ő magyarként jelen lehet, akkor ennek még a korábbinál is nagyobb a jelentősége” – hangsúlyozta Bodó Barna, a kötet szerkesztője.

Az évkönyv része a Csíkszeredai Városnapok elemzése, Székely Kinga Katalin dolgozata is, amelyben bemutatja a kezdeteket, a szervezőket, kitér arculati elemekre, a programok jellegére.
A tanulmányok között találjuk többek között a Szent György Napok, a szilágysomlyói Báthory Napok, Aradi Magyar Napok, Vásárhelyi Forgatag, Kolozsvári Magyar Napok, székelyudvarhelyi városnapokról szólóakat is.

„Minden szerző fel volt kérve, hogy egységes szempontok szerint egy bemutatót készítsen az illető település városnapjáról. Nem összehasonlító jellegű tanulmányok ezek, hanem inkább egy prezentációja annak, hogy jelenleg az erdélyi magyar közösségek milyen jellegű eseményeket szerveznek, amelyeknek  közösségépítő erejük van. Erdély-szinten megfigyelhető, hogy egyre nagyobb szerepet vállalnak a civil szervezetek és intézmények a városnapok szervezésében, az azonban elmondható, hogy a székelyföldi városokban – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda – az önkormányzat sokkal nagyobb szerepet vállal ezeknek a rendezvényeknek a szervezésében, mint a szórványban. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy általánosabb, több réteget is megszólító rendezvényt szervezzenek” – mondta Székely Kinga Katalin. Rámutatott, a Csíkszeredai Városnapok szervezői is úgy állítják össze a programokat, hogy mindenki megtalálja a számára kedvezőt, amelyen részt tud venni. És nem csak a városlakók, hanem a város vonzáskörzetében található kisebb településekről érkezők is célcsoportot képeznek.

Napok, fesztiválok, sokadalmak a sajtóban című fejezetben a különböző rendezvényeket, fesztiválokat, ünnepeket mutatják be – köztük a csíksomlyói búcsút is –, a harmadik fejezet pedig az erdélyi fesztiválokat, sokadalmakat, falunapokat sorolja fel.  A szerkesztő rámutatott, magyarul még nem jelent meg könyv, amelyik így tárgyalja a fesztiváljelenséget. A szakirodalom minden olyan eseményt besorol a fesztiválokhoz, amely az illető közösség számára ünnep jellegű.

„Maga a fesztiváljelenség ebben a formában a tizenkilencedik század végén jelentkezett. Az első nagy fesztivál, amire vissza szoktunk utalni, az a bejrúti zenei fesztivál, aztán a salzburgi, de a szegedi szabadtéri színházi fesztivál is a koraiak közé tartozik, hiszen a húszas évektől kezdődően szervezik. A kötet struktúrája megmutatja, hogy tanulmányokat azokról írtunk, amelyek kimondottan a városi közösségnek a szórakoztatását, identitásépítését szolgálják. Az esettanulmányok után a sajtó-összeállítás következik, majd a kötet végén közel kétszáz városi és háromszáz vidéki fesztiválról közlünk adatokat, hogy mióta szervezik, ki a főszervező, és milyen közösséget szolgál az illető fesztivál” – magyarázta Bodó Barna.

A kötetet a szerkesztő bevezető tanulmánya vezeti fel, amelyben igyekszik körbejárni a jelenséget. Mint fogalmazott, a kötetben lévő anyagok alapján megállapítható, hogy a városnapokat általában az önkormányzatok szervezik, illetve hogy vannak olyan városnapok, amelyek keretében a magyarságra is odafigyelnek, de a magyar lakosság esetenként ezt nem tartja elegendőnek. Ezért Szatmáron is megtartják évről évre a Partiumi napokat, vagy Aradon is külön Aradi Magyar Napokat szerveznek.

„Ahogy haladunk a tömbből a szórvány felé, mind nagyobb a civil társadalom szerepe. A két legnagyobb fesztivál – a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok, illetve a Kolozsvári Magyar Napok – között az a hatalmas különbség – méreteiben, programjában, jelentőségében –, hogy a Szent György Napok mögött a városi önkormányzat és minden intézménye ott van, miközben a Kolozsvári Magyar Napokat, amely körülbelül  egy hét alatt hatvan-hetvenezer embert mozgat meg és a rá költött anyagi forrás is azonos, mint Szentgyörgyön, teljesen civil szervezetek tartják kézben. Tehát a civil szervezetek felnőttek ehhez a szerephez és ma már képesek nagyon nagy jelentőségű fesztiválokat szervezni. Harmadik következtetésként, nem tudunk különbséget tenni a nagyobb és kisebb városok, települések között, hiszen nagyon kis településeknek is van fesztiválja, illetve olyan településeknek is van fesztiválja, ahol a magyarság már-már szinte csak jelképesen létezik. Resicabányán körülbelül ezer magyar él, és ők úgy gondolják, hogy szükségük van fesztiválra, ezért szervezik a Resicai Magyar Napokat. Úgy tűnik, hogy a közösségek élni akarása ebben a kérdésben megmutatkozik, és ennek csak örülni lehet” – összegzett Bodó Barna.

A Székelyhon tudósítása  a Civil Évkönyv bemutatókról itt olvasható:

http://szekelyhon.ro/magazin/az-erdelyi-fesztivalokat-sokadalmakat-mutatjak-be


_DSC0957

Civil Évkönyv Bemutatók Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

Egyre több a fesztivál. Nemcsak nálunk, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be, hanem szerte a nagyvilágban. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése.

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtó összeállításban. Természetesen, minden jelentős székely település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

Bemutatók:

Csíkszereda: 

Helyszín: Hargita Megyei Kulturális Központ

Időpont: 2017. március 9., 17 órai kezdettel

Résztvevők: Bodó Barna, Székely Kinga Katalin

Házigazda: Ferencz Angéla igazgató

Székelyudvarhely:

Helyszín: Városi Könyvtár

Időpont: 2017.március 10, 17 óra

Résztvevők: Bodó Barna, Sólyom Andrea

Házigazda: Szőcs Endre igazgató

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


_DSC0954

Civil Évkönyv bemutató Szatmárnémetiben

Könyvbemutató Szatmárnémetiben

Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015

Szerte a nagyvilágban egyre több a fesztivál, nálunk is, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése._DSC0960

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtóösszeállításban. Természetesen, minden jelentős erdélyi település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

A Partiumi Magyar Napokat Szabó Kinga Mária mutatja be és elemzi egy szépen illusztrált tanulmányban.

A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Bodó Barna.

Célunk a kötettel, hogy bemutassuk a jelenséget, hogy mi minden történik Erdélyben – 500 tételes fesztivál-adatbázis egészíti ki a kötetet – és ebben a közös keretben fel tudjuk mérni, hogy az utóbbi években miként alakult tájainkon a fesztiváljelenség.

A kötetet bemutatóján részt vesz Bodó Barna és Szabó Kinga Mária.

Házigazda: Kereskényi Sándor.

_DSC0957

 

Könyvbemutatóra Szatmárnémetiben, 2017. febr. 23. 17 órakor került sor.