Barometrul liderilor ONG – sondaj naţional online în rândul reprezentanţilor ONG din România

Sondajul online “Barometrul liderilor ONG” a urmărit înregistrarea percepţiilor liderilor de organizaţii neguvernamentale active în România cu privire la orgnizaţiile proprii şi sectorul neguvernamental în general, relaţia cu autorităţi publice şi factori interesaţi, realizări şi eşecuri, acces la resurse şi structuri de suport disponibile, cadru de reglementare specific şi schimbări necesare pentru sustenabilitate.

Tovább


Bocz János: A nonprofit szektor Magyarországi működését befolyásoló tényezők

Bevezetés
Az elmúlt 20 évben Magyarországon kialakult egy rendkívül heterogén összetételű szervezet együttes, amelynek a szociális és közgazdasági térben elfoglalt helyéről a mai napig nincs egyetértés a tudományos közvéleményben.
Az összefoglalóan nonprofitnak nevezett szervezetek1 egyaránt kapcsolatban állhatnak a lakossággal és a vállalkozásokkal, az önkormányzatokkal és az állami intézményekkel, de éppen sokszínű tevékenységük, változatos működési jellemzőik miatt nehezen sorolhatók be a hagyományos statisztikai osztályozási rendszerekbe.

Tovább


Civil szervezetekre vonatkozó új törvényi rendelkezések

Az Országgyőlés 2011-ben elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, amelynek rendelkezései 2012. január 1.-jétıl léptek hatályba.
Ezzel egy időben elfogadásra került a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, és kiadásra került a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyőjtés és a közhasznúság egyes kérdéseirıl szóló 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet is.

Tovább


Kuti Éva: Civil Európa – Civil Magyarország

Egy közös magyar-osztrák-román civil program végtermékét, három kötetet tart kezében a Kedves Olvasó.
Az EUCivis: Civil Európa – Civil Magyarország – Civil Ausztria – Civil Románia projektben részt vevô szervezetek ugyanis arra vállalkoztak, hogy ismertessék országuk civil társadalmának helyzetét oly módon, hogy egyben kísérletet tegyenek a szektor elôtt álló kihívások számbavételére, az elôrelépés, a lehetséges válaszok felvázolására.

Tovább


Macher Judit: A magyarországi nonprofit szektor, különös tekintettel az ezredfordulóra – a kutatások tükrében

1. A nonprofit szektorról általában
A modern gazdaság három szektorra tagolható: az állami, a piaci, és a nonprofit szektorra. A korábban létező közgazdasági elméletek még csak két szektorról –a piaci és a kormányzati szektorról – tesznek említést, a valóságban azonban egyre világosabbá válik, hogy a két hagyományos szektor nem képes minden emberi szükséglet kielégítésére. Burton A. Weisbrod A háromszektoros gazdaságban működő öntevékeny nonprofit szektor egy elmélete felé című művében arra a megállapításra jut, hogy „az állami szektor által biztosított javaknak az irántuk megnyilvánuló kereslet teljes kielégítéséhez hiányzó mennyiséget várhatóan vagy a for-profit magánszektor, vagy az öntevékeny nonprofit szektor nyújtja, attól függően, hogy egyéni, vagy kollektív fogyasztási javakról van-e szó”¹, amit befolyásol továbbá a szektorok egymáshoz viszonyított aránya, és azok fejlettsége. Lester M. Salamon pedig A piac kudarca, az öntevékenység kudarca és a kormány nonprofit szektorral kialakított kapcsolatai a

Tovább


A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2012-ben

Méret és szerkezet
A nonprofit szektor méretének, gazdasági és társadalmi súlyának változását három fontos mutatóval lehet érzékeltetni, a szervezetek és a foglalkoztatottak számával, valamint a bevételek reálértékével. A rendszeres statisztikai megfigyelés kezdete – 1993 – óta ezek értékei ugyan eltérő ütemben és egy-egy év kivételével, folyamatosan növekedtek. 2008 óta ez a tendencia a foglalkoztatottság kivételével igen mérsékeltté vált, 2012-ben először fordult elő, hogy mindhárom görbe lefelé mozdult el az előző évhez képest. A szervezetszámnál a fogyás ugyan nem számottevő, de a bevételek reálértéke 4, a munkavállalók száma pedig mintegy 3 százalékkal esett vissza. Ez a szektorszinten tapasztalható visszaesés azonban csak a szolgáltató jellegű, nonprofit gazdasági társaságok körében következett be, náluk mutatható ki a bevételek 10, illetve a foglalkoztatottak 4 százalékos csökkenése anélkül, hogy a számuk változott volna.

Tovább