CÖF-CÖKA rendezésében a Szellemi Honvédők és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) ünnepi találkozója

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2018. január 19-én budapesti civil rendezvényen vett részt. A konferenciára a MCSZESZ-nek lehetősége volt meghívni kolozsvári civileket is. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét megrendezték a Kárpát-medence civil szervezeteinek részvételével a szellemi honvédők ünnepi összejövetelét. A rendezvény helyszíne az Uránia Nemzeti Filmszínház volt.
A konferencia részletes programját az alábbiakban olvashatják.
A MCSZESZ szervezésében a négyfős csapat január 19-én délután érkezett meg az Uránia Nemzeti Filmszínházba.

Az est háziasszonya, dr. Bencze Izabella nyitotta meg a rendezvényt közöntő beszédével. Ezt követően Győrffy Gergely hegedűművész előadását hallhattuk.

A bevezetőt követően dr. Rétvári Bence államtitkár köszöntötte a jelenlevőket. Kihangsúlyozta a mai feszültségekkel teli időben a legfontosabb felismerni, hogy mi a magyar érdek, és ennek érvényesítése elengedhetetlen.

Az államtitkár köszöntő beszédét követően dr. Csizmadia László a CÖF-CÖKA-CET elnökének köszöntő beszédét hallhattuk. A beszédben felidézte az elnök a CÖF-CÖKA-CET tavalyi tevékenységének bizonyos sikereit, és felhívta a figyelmet a szellemi honvédők tevékenységének fontosságára.

A következő köszöntő beszédet Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke mondta, emellett átadta dr. Csizamdia Lászlónak a Nógrád megyéért díjat. Ezt követte Joanna Urbanska, a Budapesti Lengyel Intézet igazgatójának köszöntője.

A Szellemi Honvédői díjak átadása előtt dr. Fricz Tamás politológus, a CÖKA kuratóriumi tagjának beszédét hallhattuk. Előadásában az európai és globális értékválságról beszélt, feszültségekről, amelyekre meg kell találni a helyes választ.

Az előadásokat és a köszöntő beszédeket követően díjátadásra került sor. A díjátadást levezette dr. ifj. Lomnici Zoltán, a CÖKA szóvivője. A díjazottak: dr. Barsi Balázs atya, OFM ferences szerzetes, teológiai tanár, dr. Lengyel Attila, a CÖF Klub Miskolc vezetője, és a lengyelországi Gazeta Polska Klubok, a díjat átvette Ryszard Kapuscinski elnök.

A művészeti program további részeit Takács Bence előadóművész szavalata, Győrffy Gergely hegedűművész előadása, valamint Lovász Irén népdalénekes, előadóművész nyújtották.

A díjátadást követően Bayer Zsolt publicista küldött videóüzenetet a résztvevőknek, ezt követte Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztőjének beszéde, Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatójának beszéde.

A rendezvény után fogadásra került sor, a résztvevők pezsgővel koccintottak eddigi elért eredményeikre. A helyszínre érkezők a regisztrációt követően ünnepi ajándékként a Civilitika – a népfelség tudománya című, a CÖF-CÖKA által kiadott könyvet kapták.


LÉP A NÉP EUCET KONFERENCIA – OTT VOLTUNK!

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2017. november 15 és 17 között nemzetközi civil konferencián vett részt melynek címe Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozás. A konferenciára a szervezetnek lehetősége volt meghívni kolozsvári civileket is.
A konferencia részletes programját az alábbiakban olvashatják:
A MACSZESZ szervezésében a nyolc fős csapat november 15-én délután érkezett meg az EUCET egyik helyszíére, a Beczzúr Hotelbe. A nap további része az előadókkal való ismerkedéssel a terep felmérésével telt el. A kövekező napon 2017 november 16-án az EUCET előadói és résztvevői az Uránia Filmszínházba érkeztek, ahol Dr. Bezcze Izabella a CÖF alapítója, a CÖF-CÖKA kurátora nyitotta meg a konferenciát. A nap folyamán különböző előadásokat hallahattunk a németországi Thomas Habermann a bajor CSU müncheni parlamenti képviselőjétől, Gilbert Fayl Global Round Table elnökétől, Dr. Wolf Brzoska az Ehingen-i könyvtár vezetőjétől, Ulric Fayl von Hentaller a Global Round Table igazgatójától, Pawel Piekarcyk lengyelországi Gazeta Polska szerkesztőjétől, Dr. Dr. Franz Szabad bajori szellemi honvédőtől. A színes előadások témája változatos volt. Előadásokat hallhattunk az emberi közösség jó működésének alapjairól, az Európai Unió jövőjéről, a konzervatív európai Civil Mozgalmak Európai Föderációjáról, valamint a civil társadalom alapjairól.
A következő napon, 2017 november 17-én, a kerekasztal beszélgetés keretében tartották meg a külhoni magyar civil szervezti képviselők előadásukat. Előadást hallhattunk Milin Miograd román történésztől, Dr. Zsoldos Ferenctől a Vajdasági Civil Szövetség elnökétől, Makláry Ákos Keresztény Értelmiségek Szövetségének elnökétől. A kerekasztal beszélgetés keretében 17-én adott elő Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek elnöke. Előadásában az európai kisebbségi lét fontosságáról az európai egység és értékmegőrzés fenntartásáról beszélt. Emellett fontosnak tartja a lokális értékek megőrzését, valamint Európa értékeinek megőrzését. A MCSZESZ elnökének előadásában Bodó Barna a következő kérdésköröket fejti ki: Ki a civil? Mi a klasszikus civil szerep? Miért vagyunk mi civilek itt?
A kétnapos, CÖF-CÖKA-CET által rendezett, ,,Civilek a nemzetállamokért” című szimpóziumon a számos országból résztvevő, Európából érkezett szellemi honvédők megvitatták a ,,civilitika” – a népfelség tudománya diszciplína alapgondolatait.
A szimpózium végén egyhangúan nyilatkozatot fogadtak el.


NÉGY-ÖT CIVIL ÖSSZEHAJOL-KOLOZSVÁRI CIVIL KÁVÉHÁZ

 

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége 2017. október 18-án szervezte meg az első kolozsvári civil kávéházat. A Kávéház megnevezés beszélgetés sorozatot jelent. A civil szervezetek képviselőit hívta beszélgetésre Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke és csapata. A rendezvényen részt vettek: Vincze László az EMKE képviselője, Somai József a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület volt ügyvezetője, az RMKT tiszteletbeli elnöke, Rácz Éva a MURE elnöke, Géczi Renáta a Mathias Corvinus Collegium képviselője, Benő Attila a BBTE Általános Nyelvészeti Tanszék vezetője, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vezetője, Csatlós Pál az RMKT elnöke, Szász Alpár Zoltán a POLITEIA volt elnöke, a MCSZESZ alelnöke. Első körben a beszélgetésen a résztvevő civil szervezetek képviselőinek bemutatkozására került sor, ezt követően a jelenlévők együtt döntötték el azt, hogy melyek azok a témák, amelyekről beszélgetni kívánnak.

A kiválasztott témakör a civil szervezetek és az önkormányzatok szervezeti és partnerségi működésének kérdése és elősegítése. Sok vonatkozás került szóba: milyen akadályba ütközik egy civil szervezet működése, a helyi közösség szolgálatában az önkormányzatok és a civilek mennyire partnerek, a civileknek nyújtott pénzügyi támogatások körül milyen procedurális kérdések merülnek fel, stb. Egyesek úgy vélik, hogy két különálló, külön színtéren működő intézményről beszélhetünk, amelyek között ritka a szoros együttműködés.

Más vélemény szerint igenis fontos a civil-önkormányzati kapcsolat a pályázatok és rendezvényszervezés terén. A jelenlévők a civil önkormányzati kapcsolat nehézségei kapcsán azt a következtetést vonták le, hogy bizonyos együttműködés a kommunikáció hiánya miatt ütközik akadályba, és ezt a kommunikációhiányt kellene kezelni valahogyan.

 A civil szervezeti és önkormányzati kapcsolatok kérdéskörén túl a résztvevők a civil szervezetek közötti együttműködésről beszélgettek. Első sorban a magyar civilszervezetek közti kapcsolatokat vizsgálták, majd a román és magyar civil szervezeti együttműködés hiányát taglalták.

A jó hangulatú beszélgetés végén fogalmazódott meg a kérdés, hogy támogatni kellene azokat a civil szerveződéseket, amelyek tevékenységük elején állnak és támogatá

st még senkitől nem kaptak. Kialakulni látszik egy pályázati felhívás (Az első lépés), amelyet a MCSZESZ olyan szervezetek számára fog kiírni, amelyek még nem nyertek támogatást. A több órás beszélgetés, kávézás, koccintás végén elhangzott az a javaslat is, hogy a következő alkalomra mindenki elhozza egy barátját, kollégáját.


KONFERENCIA ÉS TILTAKOZÁS

A Széchenyi Társaság által szervezett Nemzettudat és nemzeti identitás című konferenciát Sopronban, szeptember 29 és 30-án tartották meg a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban.
Dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára valódi érzéseket közvetítve mondta el, hogy ennek a konferenciának a megrendezése egy álomból született, és valósággá vált. Kiemelte, hogy a nemzeti identitás kérdésköre talán még sosem volt ilyen aktuális, mint most. Aktualitását pedig az ukrán iskolatörvény még inkább hangsúlyozza: „Ezért azoknak a civilszervezeteknek képviselői, akik az elmúlt évtizedek munkáját arra tették fel, hogy őrködjenek a magyar nyelven és a magyarság identitás megőrzésén nemcsak Magyarországról, hanem az egész Kárpát-medencéből és Csehországból egy kiáltványt fogalmaztak meg, amelyben a tiltakozásukat fejezik ki az új ukrán oktatási törvények ellen”
Szíjjártó Péter, Külgazdasági és Külügyminiszter Úr részére!


A Széchenyi Társaság Elnöksége, a soproni civilszervezetek képviselői, a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Mura-vidék képviselői, számos önkormányzat polgármestere és iskola igazgatója, a Szövetség a Közös Célokért szlovákiai társulás elnöksége, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöksége ‒ mindazok, akik az elmúlt években kulturális vagy oktatási területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ‒ a 2017. szeptember 29. és 2017. október 1. között Sopronban megrendezett Nemzettudat és Nemzeti Identitás konferencia résztvevői tiltakozásunkat fejezzük ki az új ukrán oktatási törvény ellen!
A 2018. szeptember 1-től életbe lépő törvények oktatás nyelvéről szóló 7. cikke az ukrán nyelvet, mint az oktatásban használatos államnyelvet rögzíti. A jövőben a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása ‒ az ukrán mellett ‒ csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az elfogadott törvény értelmében az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul kell oktatni! Ez a rendelkezés sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit és súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyar anyanyelven beszélő honfitársak alapvető emberi jogának ‒ az anyanyelven történő tanulás és érvényesülés jogának ‒ gyakorlását!
Felkérjük Tisztelt Miniszter Urat, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg annak érdekében, hogy a széles körű nemzetközi tiltakozást kiváltó rendelkezést mielőbb kényszerüljön visszavonni az ukrán törvényhozás!
A kiáltványt a MCSZESZ nevében dr. Bodó Barna elnök írta alá, aki a konferencián Szórvány és nemzet címmel tartott előadást.


CIVIL SZERVEZETEK ÉS AZ AUTONÓMIA

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon, szeptember 22-
én és 23-án nyilvános autonómiakonferenciát szervezett Hogyan lesz autonómia? Hol az
ördöglakat kulcsa? Címmel, melynek helyszíne a Partiumi Keresztény Egyetem díszterme
volt.
A konferencia Oktatás és autonómia, szórvány és autonómia c. paneljének előadója
volt dr. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke, a Sapientia professzora. Megbeszélt kérdések:
Lehet-e önigazgatásos magyar oktatás, mielőtt beteljesülne az autonómia? Mit lehet és
mit kell cselekedni az átmeneti (jelen) helyzetben? Van-e az autonómiának kritikus tömege?
Mi a civil szervezetek szerepe az autonómiaküzdelemben? A szórványban élőkön segít-e
bármilyen autonómia?
Előadásában Bodó Barna Bibó Istvánnal szólva kifejtette, hogy „a szabadság kis
köreit kell előbb megteremtenünk, azaz helyi szinteken kell berendezkednünk, mozgástereket
kialakítanunk”, különben a nagy egész sem működhet. Ebben meghatározó szerepet kell
vállalniuk a civil szervezetek, és szerepük szórványhelyzetben kiemelten fontos.


MAGYAROK A TÉREN: CIVILEK ÉS NEMZETPOLITIKA

Nemzetpolitikai Államtitkárság Stratégiai és Tájékoztatási Főosztálya 2017. szeptember 12-én hívta össze a Magyarság Házának új otthonába, a Duna Palotába a fesztiválmozgalom tematikában szervezett kerekasztal beszélgetés résztvevőit. A rendezvény célja, hogy a résztvevők bemutassák és elemezzék a különböző Kárpát-medencei rendezvényeket, fesztiválokat, ünnepségeket, megemlékezéseket, valamint falunapokat.

Szeptember 12-én, Budapesten, a Duna Palota Kornélia termében megrendezésre került a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza szervezésében „Magyarok a téren: civilek és a nemzetpolitika Magyar napok, fesztiválok a Kárpát-medencében” című kerekasztal beszélgetés.
A beszélgetést Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója moderálta.
A kerekasztal beszélgetésen Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke tartott előadást.
A találkozás célja az volt, hogy a Kárpát-medence szerte megrendezésre került fesztiválokat körülírják, meghatározzák ezen események jelentőségét és értékteremtő erejüket elemezzék. A magyar kultúra bemutatása a többség számára nagy jelentőséggel bír, illetve fontos az is, hogy a kisebbségben élő magyarság be tudja mutatni önmagát és értéket tud teremteni, amelyet a társadalom többségét alkotó nemzet is elismer. Ebben a gigászi munkában a civil szervezetek, illetve a civil szféra fontos, mivel meg tölti tartalommal a rendezvényeket, napokat, fesztiválokat. 


A rendezvény alatt a meghívottaknak lehetőségük adódott 5-7 perc időkeretben bemutatni az adott közösség rendezvényeit, mindezt követően egy másik körben hasonló időkeretben egy-egy jelentősebb rendezvényről beszéltek. Erdély legnagyobb fesztiváljáról, a Kolozsvári Magyar Napokról Szabó Lilla, a rendezvény programigazgatója beszélt.
A civil szervezet részéről az említett két kör végén Bodó Barna reflektált az elhangzottakra, valamint bemutatta az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015-ös kiadását, amelyen ő a szerkesztője. Az évkönyvben 200 városnap és 300 falunap található.
A kerekasztal megbeszélés során a már említett rendezvények jelentőségére hívták fel a figyelmet a meghívottak, valamint a hozadékáról, milyen többletet adnak a közösség számára, nem beszélve arról, hogy milyen továbbfejlesztési lehetőségek vannak, amelyek révén a pozitív hatások foka sokszorosítható. A közönség részéről érkező kérdések révén pedig a kerekasztal beszélgetés is egy értékteremtő és új ötletek megjelenésének a helyszínévé vált.


KÖZÖSSÉGI TÉRKÉP PROJEKT, 2017

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a Bethlen Gábor Alap támogatásával 2017. szeptember elején elindította a Közösségi Térkép Projektet. A projekt keretében olyan interaktív térkép elkészítése a cél, amely segítségével a kiválasztott megye, esetünkben Szilágy megye magyarok által is lakott településeiről minden, magyar szempontból fontos adat megtalálható. Az adatok felkerülnek egy olyan digitális, informatikai térképre, amelyiken a településnévre kattintva kinyílik egy ablak, a településre vonatkozó közérdekű információ megtalálható. Mindennek alapja egy alapos politikai-oktatási-kulturális-egyházi adatgyűjtés, a helyszínen történő adatgyűjtés kérdésében kereste meg a MCSZESZ elnöke a Szilágy megyei református esperességeket. Az alábbi helyi intézmények adatainak összegyűjtése a cél: iskola, művelődési ház, könyvtár, egyházak, rendezvények (állandó, ismétlődő rendezvények és eseti rendezvények).
Az első talál
kozóra Szilágysomlyón került sor, 2017. szeptember 5-én, a másodikra szeptember 8-án Zilahon. A lelkészi találkozók keretében Bodó Barna bemutatta a projektet és kérte a lelkészek szerepvállalását az adatgyűjtésben. Olyan városok, községek, falvak kerülnek a térképre, ahol a magyarok száma 1% feletti és/vagy eléri az 50 főt. Mivel a helyi közösségek alapos ismerői az egyházak képviselői, a lelkészek és papok, a hivatalos honlapokon nem elérhető adatok megszerzésében kéréssel fordultunk a református egyház képviselőihez.
A projekt elindításában és az adatgyűjtésben való segítségnyújtásért a Magyar Civil Szervezet Erdélyi Szövetsége köszönetét fejezi ki Bogdán Szabolcs és Szász Bálint Róbert espereseknek.

 

 


III. Nemzeti Identitástábor – Kárpátalja

A Kárpát-medencei Magyar Civil Együttműködés (Nemzeti Együttműködési Közösség – Magyar siker) 2017. augusztus 7-13-án Kárpátaljai helyszínnel szervezte a harmadik nemzeti identitástábort. A táborba 3 országból (Magyarország, Erdély – Románia, Délvidék – Szerbia) érkeztek résztvevők. Az alábbiakban bemutatjuk az identitástábor programját.
A tábor első napján ismerkedésre, kapcsolatépítésre volt lehetőség. A bemutatkozást és a falu ismertetését a nagydobronyi iskolaigazgató nyitotta meg. Ezt követően Horkai László ny. püspök mesélte el életútját és Nagydobrony rövid történetét. A beszélgetést követően meglátogattuk Nagydobrony református templomát, és ellátogattunk a falu más intézményeihez is. A sétát kézműves tevékenység, valamint csoportos népdaléneklés követte. 
A második napon folytatódtak a kézműves tevékenységek és a csoportos énektanulás, valamint a néptánc tanulás is. Ezen a napon tartotta meg Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke A tér birtokba vétele című előadását. Az előadásban a kisebbségi léthelyzetről, a szórványról, és az erdélyi magyar napok típusú fesztiválok szerepéről beszélt. Az előadást követően a közönség tagjai kérdéseket tehettek fel az előadónak. A második nap további programja a Mezővárra való utazás volt. Mezőváron a résztvevők ellátogattak a református templomhoz, megismerve annak történetét, valamint ellátogattak a mezővári óvodába, ahol műsort adtak elő. A Nemzeti Együttműködés Műsora: Szani Marianna köszöntője, Makkai Eszter és Gergő (Temesvár) énekszáma, Bombitz Ferenc (Sepsiszentgyörgy) zongorajátéka, Tóth Ugyonka Frigyes (Tornyos) gitáron dalokat ad elő. A programot további tánc és énektanulás zárta. 
A harmadik napon több helyszínre történt látogatás. Az egész napos kirándulás első helyszíne Huszt és annak vára, ezt követte Visk és annak református temploma. A református templomban gyönyörködtünk, a templomkertben népzenélt a Harangláb Népzenei Együttes. és a nap lezárásaként Kárpátalja egyik legősibb településére Técsőre látogatott el a csapat. 
A negyedik napon ismét egy egész napos kárpátaljai körút várt a résztvevőkre. A csapat meglátogatta Munkácsot, itt a várban a tánccsoport egy szép táncot mutatott be, kísért a Harangláb Népzenei Együttes. Énekkel mutatkozott be Makkai Eszti (Temesvár), majd a papolci Váncza Manassé Brahms Magyar táncából adott elő hegedűn, végül Bombitz Feri (Szímő) citerázott.
A Munkácsi vár látogatását követően a következő úti cél a Vereckei hágó volt, ahol a csoport az emlékműnél előadást tartott. A nap utolsó helyszíne Szolyva. Szolyváról a csoport visszatért Nagydobrnyba, ahol kezdetét vette a dalpárbaj, a tánc és énektanulás. 
Az ötödik nap programja a nagydobronyi Csendes Nap köré szerveződött, ahol a résztvevők meghallgatták Balog Zoltán miniszter úr előadását. Az ezt követő a csendes ebéd után a csoport Kisszelmencre utazott, megnézte a kettévágott falut, amelynek egy része Szlovákiához, a másik része Kárpátaljához, Ukrajnához tartozik. Az út következő állomásai Ungvár és Szerednye vára. Nagydobronyba visszatérve a kultúrházban a résztvevők tábori Ki Mit Tud? versenyt szerveztek.

 

2017.08.15


Tusványos 2017: Érvelés és kommunikációs képzés

Főprogram: Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – Tusványos 2017. szeptember 4. Időpont: 2017. július 20 és 21., csütörtök és péntek
Helyszín: EFES – Erdélyi Főiskolások és Egyetemisták sátra
Szervező: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövets

Az utóbbi években Erdély felértékelődött a magyarországi magyarok számára. Ez nemcsak a turisták növekvő számában mérhető le, hanem abban is, hogy célzottan indulnak programok. Ide sorolható az a CET által támogatott partnerségi kapcsolat, amelyre a zalaegerszegi CÖF Klub és a MCSZESZ között alakult ki. A zalaegerszegiek kérésére szerződést írtunk alá a civil társadalom erősítése, a közösségépítés és a nemzeti összetartás jegyében.
Ennek keretében került sor egy zalaegerszegi csoport erdélyi, ezen belül Tusnádra, a Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett civil társadalmi programokon való részvételre, kb. 40 fő részvételével.
A civil foglalkozás I. napjára terveztük a bemutatkozást és jó gyakorlatok bemutatását. A programot dr. Bodó Barna MCSZESZ-elnök vezette, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy egy viszonylag új, erősen fejlődő közösségi jelenséget mutasson be. Ma már minden erdélyi magyar közösség, a legnagyobbaktól (székelyföldi városok, Kolozsvár, Nagyvárad) a legkisebbekig (kis falvak, nagyvárosok párszáz fős magyarsága: Resicabánya) megszervezi a saját közösségi programját, a magyar napokat.
A jelenséggel a MCSZESZ 2 éve foglalkozik módszeresen, ennek jegyében szerkesztette meg és adta ki 20016-ban az erdélyi magyar fesztiválok elemzésének szentelt Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2016-t. A 320 oldalas, színes kötet tanulmányokkal és sajtóanyaggal mutat be 35 rendezvényt, illetve a kötet végén egy kb. 500 rendezvény adatait tartalmazó adatbázist tartalmaz. A kötetből minden vendég kapott.
A vita során Jakabffy Lenke, a zalaegerszegi csoport vezetője kifejtette, hogy a jelenség Magyarországon is hasonló módon él, minden közösség törekszik önmaga ekkénti megfogalmazására és megmutatására mások előtt.
Beszámoltak arról, hogy új civil csoportként mennyire fontos számunkra az erdélyi tapasztalat.

2. Érveléstechnikai és kommunikációs képzés

„A világból annyi a miénk, amennyit mélyen és elemzően megértünk belőle, s mi magunk annyi vagyunk benne, amennyit meg tudunk ebből fogalmazni mások számára. A magunkba zárt gondolatok elfoszlanak, és sírba szállnak velünk, a másoknak hatékonyan átadottak tovább élnek és hatnak.”
Deme László

Az EFES Sátor tusnádfürdői programsorozatának harmadik és negyedik napján teret kapott a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének foglalkozása, illetve képzése. Az érveléstechnika fontosságára Sapientiás hallgatók akkor döbbentek rá, amikor 2017. május 11-én dr. Bárdi Lajos, budapesti főiskolai tanár képzést tartott a kolozsvári egyetemi hallgatók részére.
Ennek a képzésnek alapján a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége Tusnádfürdőn kommunikáció és érveléstechnikai szimulációs szerepjátékokat tartott. A képzést dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke és Brînzan-Antal Krisztina a szervezet irodavezetője moderálták.
A két napos képzésre napi több mint tizenöt résztvevő jelentkezett. A résztvevői létszámból kifolyólag a tárgyalástechnikai gyakorlatok közvetlen hangulatban zajlottak. A képzések felvezetésekor a érveléstechnika jelentőségéről dr. Bodó Barna beszélt.
Miért fontos az érveléstechnika? Az átlagembernek a maga sajátos működésében sok esetben nem optimális az információfeldolgozása. Ha kezdetben van egy számunkra kedvező és elfogadott hipotézis, akkor annak a megalapozására olyan típusú információkat fogunk keresni, amelyek igazolják az állításunkat, és ennek az érzelmi hatásnak eredményeként a hipotézist cáfoló információkat sokszor nem vesszük figyelembe. Ez a megerősítő torzítás különböző vitahelyzeteket generálhat a két különböző véleménnyel rendelkező beszédpartner között. Ahhoz, hogy az adott torzítás letisztuljon, előnyös a kiforrott érveléstechnika.
A Tusnádfűrdőn tartott érveléstechnikai képzés fő célja az egyéni döntéshozatal megismerése, emellett az érvelés és kommunikációs készségek fejlesztése. A játékos feladatok mellett kitértünk a felek közötti esetleges konfliktuskezelésre is. A képzés végén a feltett kérdésre csoportosan kerestük a választ.
A sorban következő képzés a döntéshozás fontosságát mutatta be. Bemutatta azt, hogy melyik a legmegfelelőbb eljárás a döntéshozásban. A jó döntéshozás azért fontos, mivel nagy mértékben befolyásolja az ember életét. A döntéshozás és a konfliktuskezelés technikája a közéletben való alkalmazás szempontjából a legbonyolultabban alkalmazható módszer. A konfliktuskezeléssel el lehet érni azt, hogy létrejöjjön a közös célokért való munka, mivel egy adott személynek nem szabad leragadnia egy döntésnél. Tapasztalatok alapján ezt a két módszert ritka kivétellel sehol nem tanítják. Ezek a módszerek reparatívak, vagyis helyreállítják a csoport belső dinamikáját. A cél az, hogy úgy kell megoldani egy adott konfliktusos, vagy döntéshozási helyzetet, hogy a résztvevők ne érezzék támadva a saját személyüket.
Csoportos problémamegoldás és konfliktuskezelés: ezek a képzések egymással összefüggő, de alapvetően más megközelítésű csoportos problémamegoldások. A képzések során átvettük a helyzet moderációval kapcsolatos alapelemeket. Akik csoportban dolgoznak, azok számára ezen helyzetek ismerősek. Ezek az alapvető és hatékony módszerek, és a csoportos beszéltetések, valamint a képzés gyakorlatban is hasznosak. A bevezetést követően gyakorlatban is alkalmaztuk a döntéshozási és konfliktuskezelési technikákat. A beszélgetést megkönnyítette a különböző csoportos feladatok elvégzése.
A résztvevők visszajelzéséből megtudhattuk, hogy a képzés számukra egy nagyon hasznos, interaktív gyakorlat volt, amelyet a továbbiakban nem csak szakemberként, hanem magánszemélyként is alkalmazhatnak.
Mindkét program a Rákóczi Szövetség támogatásával valósult meg.

Fénykép forrás: Sapientia EMTE Photos #sapiverzum