Kettős könyvbemutató a IX. Kolozsvári Magyar Napokon

Szilágyi Szabolcs: Hungarikumok és Magyar Feltalálók című könyve

A Magyar Feltalálók című könyvet bemutatja Szilágyi Szabolcs, A Hungarikumok című könyvet bemutatja Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke

Időpont: 2018. augusztus 22.

Helyszín: Kolozsvár, Mátyás Király u. 4. szám

 

 

A kolozsvári Bocskai házban mutatta be Szilágyi Szabolcs a Magyar Feltalálók, illetve a Hungarikumok című könyvét. A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége képviselőjeként Szilágyi Szabolcs elsőként a könyv megírásának mikéntjéről beszélt. Az írások célja ellensúlyozni azt a médiatámadást, amely 2010-től Magyarország ellen zajlik. Ezt bizonyítja az, hogy a német parlament ülést hívott össze a magyarországi helyzet értékelése. A szövetség levéllel fordult a parlamenthez. A szövetség ennek hatására olyan naptárakat szerkesztett 2012-ben, amely megmutatja az értékeket az egyesület tagjainak. A naptár sikeres volt, mivel olyan feltalálókról szolt, amelyeket általában ismertek. Mivel érdekességeket tartalmazott a terjesztés egyre nagyobb közönségnek örvendett, és az új jelentkezők kérték a régebbi naptárakat is. Ezért a naptár kiadását tovább gondolva könyvet adtak ki, amely háromnyelvű (angol, német és magyar). A könyv sikeressége abban mutatkozik, hogy megjelenését követően a világ több mint 80 országában megtalálható.
A Magyar Feltalálók bemutatását követően Jakab Albert Zsolt beszélt a Hungarikumok című könyvről. Jakab Albert Zsolt elmondja, hogy a két könyv kiegészíti egymást. Ő a Hungarikumok bemutatását néprajzkutatói szemszögből közelíti meg. Az előadó elmondja, hogy a 19. században vált kérdéssé az, hogy mi a magyar?, és erre a kérdésre akartak választ adni a társadalomtudósok (nyelv viselet, gasztronómia, hagyományok stb.). Minden közösségnek függetlenül a méretétől fel kell építenie önmagát. Mindez koronként változik. Hogy miként tekintünk egy értékre, hogy hagyomány vagy örökség, ez következménnyel jár a felhasználás szemszögéből. A 19. század végén, a 20. század elején úgy tekintett a nép a kultúrára, mint hagyományra, mely a jelenből fejti ki a normatív hatását. Később a hagyományra úgy tekintettek, mint egy értékre, amit ápolni kell. A 70-es évektől paradigmaváltás figyelhető meg: a népi kultúra örökséggé válik (először Nyugat Európában). Ekkor válik fontossá a népi örökség védelme, és törvények illetve intézmények jöttek létre, amelyek az örökség sorsával kapcsolatosan döntéseket hoztak.
A globalizáció és technológia fejlődése az örökség reneszánszát jelentette. A hungarikumok kérdésköre: a magyar közéletben a helyi nemzeti értékek összegyűjtése, értékgyűjtés.

Ha elsőként szeretnél értesülni a civil világ legfrissebb híreiről, iratkozz fel a hírlevelünkre. Kattints ide!