Tusványos 2017: Érvelés és kommunikációs képzés

Főprogram: Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – Tusványos 2017. szeptember 4. Időpont: 2017. július 20 és 21., csütörtök és péntek
Helyszín: EFES – Erdélyi Főiskolások és Egyetemisták sátra
Szervező: Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövets

Az utóbbi években Erdély felértékelődött a magyarországi magyarok számára. Ez nemcsak a turisták növekvő számában mérhető le, hanem abban is, hogy célzottan indulnak programok. Ide sorolható az a CET által támogatott partnerségi kapcsolat, amelyre a zalaegerszegi CÖF Klub és a MCSZESZ között alakult ki. A zalaegerszegiek kérésére szerződést írtunk alá a civil társadalom erősítése, a közösségépítés és a nemzeti összetartás jegyében.
Ennek keretében került sor egy zalaegerszegi csoport erdélyi, ezen belül Tusnádra, a Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szervezett civil társadalmi programokon való részvételre, kb. 40 fő részvételével.
A civil foglalkozás I. napjára terveztük a bemutatkozást és jó gyakorlatok bemutatását. A programot dr. Bodó Barna MCSZESZ-elnök vezette, mindenekelőtt azzal a céllal, hogy egy viszonylag új, erősen fejlődő közösségi jelenséget mutasson be. Ma már minden erdélyi magyar közösség, a legnagyobbaktól (székelyföldi városok, Kolozsvár, Nagyvárad) a legkisebbekig (kis falvak, nagyvárosok párszáz fős magyarsága: Resicabánya) megszervezi a saját közösségi programját, a magyar napokat.
A jelenséggel a MCSZESZ 2 éve foglalkozik módszeresen, ennek jegyében szerkesztette meg és adta ki 20016-ban az erdélyi magyar fesztiválok elemzésének szentelt Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2016-t. A 320 oldalas, színes kötet tanulmányokkal és sajtóanyaggal mutat be 35 rendezvényt, illetve a kötet végén egy kb. 500 rendezvény adatait tartalmazó adatbázist tartalmaz. A kötetből minden vendég kapott.
A vita során Jakabffy Lenke, a zalaegerszegi csoport vezetője kifejtette, hogy a jelenség Magyarországon is hasonló módon él, minden közösség törekszik önmaga ekkénti megfogalmazására és megmutatására mások előtt.
Beszámoltak arról, hogy új civil csoportként mennyire fontos számunkra az erdélyi tapasztalat.

2. Érveléstechnikai és kommunikációs képzés

„A világból annyi a miénk, amennyit mélyen és elemzően megértünk belőle, s mi magunk annyi vagyunk benne, amennyit meg tudunk ebből fogalmazni mások számára. A magunkba zárt gondolatok elfoszlanak, és sírba szállnak velünk, a másoknak hatékonyan átadottak tovább élnek és hatnak.”
Deme László

Az EFES Sátor tusnádfürdői programsorozatának harmadik és negyedik napján teret kapott a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének foglalkozása, illetve képzése. Az érveléstechnika fontosságára Sapientiás hallgatók akkor döbbentek rá, amikor 2017. május 11-én dr. Bárdi Lajos, budapesti főiskolai tanár képzést tartott a kolozsvári egyetemi hallgatók részére.
Ennek a képzésnek alapján a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége Tusnádfürdőn kommunikáció és érveléstechnikai szimulációs szerepjátékokat tartott. A képzést dr. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke és Brînzan-Antal Krisztina a szervezet irodavezetője moderálták.
A két napos képzésre napi több mint tizenöt résztvevő jelentkezett. A résztvevői létszámból kifolyólag a tárgyalástechnikai gyakorlatok közvetlen hangulatban zajlottak. A képzések felvezetésekor a érveléstechnika jelentőségéről dr. Bodó Barna beszélt.
Miért fontos az érveléstechnika? Az átlagembernek a maga sajátos működésében sok esetben nem optimális az információfeldolgozása. Ha kezdetben van egy számunkra kedvező és elfogadott hipotézis, akkor annak a megalapozására olyan típusú információkat fogunk keresni, amelyek igazolják az állításunkat, és ennek az érzelmi hatásnak eredményeként a hipotézist cáfoló információkat sokszor nem vesszük figyelembe. Ez a megerősítő torzítás különböző vitahelyzeteket generálhat a két különböző véleménnyel rendelkező beszédpartner között. Ahhoz, hogy az adott torzítás letisztuljon, előnyös a kiforrott érveléstechnika.
A Tusnádfűrdőn tartott érveléstechnikai képzés fő célja az egyéni döntéshozatal megismerése, emellett az érvelés és kommunikációs készségek fejlesztése. A játékos feladatok mellett kitértünk a felek közötti esetleges konfliktuskezelésre is. A képzés végén a feltett kérdésre csoportosan kerestük a választ.
A sorban következő képzés a döntéshozás fontosságát mutatta be. Bemutatta azt, hogy melyik a legmegfelelőbb eljárás a döntéshozásban. A jó döntéshozás azért fontos, mivel nagy mértékben befolyásolja az ember életét. A döntéshozás és a konfliktuskezelés technikája a közéletben való alkalmazás szempontjából a legbonyolultabban alkalmazható módszer. A konfliktuskezeléssel el lehet érni azt, hogy létrejöjjön a közös célokért való munka, mivel egy adott személynek nem szabad leragadnia egy döntésnél. Tapasztalatok alapján ezt a két módszert ritka kivétellel sehol nem tanítják. Ezek a módszerek reparatívak, vagyis helyreállítják a csoport belső dinamikáját. A cél az, hogy úgy kell megoldani egy adott konfliktusos, vagy döntéshozási helyzetet, hogy a résztvevők ne érezzék támadva a saját személyüket.
Csoportos problémamegoldás és konfliktuskezelés: ezek a képzések egymással összefüggő, de alapvetően más megközelítésű csoportos problémamegoldások. A képzések során átvettük a helyzet moderációval kapcsolatos alapelemeket. Akik csoportban dolgoznak, azok számára ezen helyzetek ismerősek. Ezek az alapvető és hatékony módszerek, és a csoportos beszéltetések, valamint a képzés gyakorlatban is hasznosak. A bevezetést követően gyakorlatban is alkalmaztuk a döntéshozási és konfliktuskezelési technikákat. A beszélgetést megkönnyítette a különböző csoportos feladatok elvégzése.
A résztvevők visszajelzéséből megtudhattuk, hogy a képzés számukra egy nagyon hasznos, interaktív gyakorlat volt, amelyet a továbbiakban nem csak szakemberként, hanem magánszemélyként is alkalmazhatnak.
Mindkét program a Rákóczi Szövetség támogatásával valósult meg.

Fénykép forrás: Sapientia EMTE Photos #sapiverzum