_DSC0957

Civil Évkönyv Bemutatók Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen

Egyre több a fesztivál. Nemcsak nálunk, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be, hanem szerte a nagyvilágban. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése.

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtó összeállításban. Természetesen, minden jelentős székely település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

Bemutatók:

Csíkszereda: 

Helyszín: Hargita Megyei Kulturális Központ

Időpont: 2017. március 9., 17 órai kezdettel

Résztvevők: Bodó Barna, Székely Kinga Katalin

Házigazda: Ferencz Angéla igazgató

Székelyudvarhely:

Helyszín: Városi Könyvtár

Időpont: 2017.március 10, 17 óra

Résztvevők: Bodó Barna, Sólyom Andrea

Házigazda: Szőcs Endre igazgató

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


_DSC0954

Civil Évkönyv bemutató Szatmárnémetiben

Könyvbemutató Szatmárnémetiben

Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015

Szerte a nagyvilágban egyre több a fesztivál, nálunk is, ahol a társadalom természetes rendje még mindig nem állt be. A fesztivál-jelenség végigkíséri az emberiség történetét. Kezdetben kultikus jellegűek voltak, a mai értelemben vett első fesztiválok a kultúra és a művészet ünnepei voltak, és megjelenésük a 19. század végére, a 20. elejére tehető.

Tájainkon a fesztivál egy helyi közösség ünnepe. Évente megrendezett, jellegükben hasonló vagy eltérő rendezvények sorozata. A legtöbb fesztivál előzményeként valamilyen helyi ünnepség, karnevál, ünnepi mulatság, vagyis hagyomány nevezhető meg. Fő szerepe a helyi közösség, az összetartozás tudatának a erősítése._DSC0960

A fesztiválok szervezői többnyire a helyhatóság (városnapok), illetve civil szervezet (magyar napok). A jelenség 25 éves nálunk, de igazi felfutása az utóbbi évtizedben történt meg.

Ezért szentelte a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a magyar napok jelenségkörének a 2015-ös Erdélyi Magyar Civil Évkönyvet. Erdély 35 jelentős fesztiválját mutatjuk be bő fotóanyaggal illusztrált tanulmányokban, illetve sajtóösszeállításban. Természetesen, minden jelentős erdélyi település fesztiválja szerepel az évkönyvben.

A Partiumi Magyar Napokat Szabó Kinga Mária mutatja be és elemzi egy szépen illusztrált tanulmányban.

A kötetet szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Bodó Barna.

Célunk a kötettel, hogy bemutassuk a jelenséget, hogy mi minden történik Erdélyben – 500 tételes fesztivál-adatbázis egészíti ki a kötetet – és ebben a közös keretben fel tudjuk mérni, hogy az utóbbi években miként alakult tájainkon a fesztiváljelenség.

A kötetet bemutatóján részt vesz Bodó Barna és Szabó Kinga Mária.

Házigazda: Kereskényi Sándor.

_DSC0957

 

Könyvbemutatóra Szatmárnémetiben, 2017. febr. 23. 17 órakor került sor.