Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum (KMEF) – Tájékoztatás

Az alábbi szöveg egyfelől egy kooperációs feladat értelmezése és tájékoztatás arról, ahogyan kárpát-medencei magyar civil szervezetek térségi együttműködésüket elindították

 

Készítette: dr. Bodó Barna

 

 

  1. Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum

 

Indoklás: regionális egyeztető fórum szükségessége – nemzetközi példák (civil integráció a szakmaiság, hiteles és hatékony képviselet jegyében – lásd az EU mellett létrejövő struktúrákat), valamint a Kárpát-medence politikai folyamataira való utalással (sajátosságok és hasonlóságok a térségi magyar kisebbségi közösségek civil mozgalmaiban, a civil kontroll gyengesége, ugyanakkor általánosnak nevezhető civil feladatok léte: kultúra a végeken, oktatástámogatás, közösségépítés). Szakmai szempontból a határon átnyúló civil együttműködés előnyös, hiszen így több lehetőség nyílik a különböző anyaországi és határon túli civil szervezetek tapasztalatának kiaknázásra, összehangolására, szakmai segítségnyújtásra, kihasználhatók a hálózati kapcsolatok előnyei, nagyobb a nemzetközi fellépés jelentősége, erősebb tematizáció, stb. Összefoglalva: a nemzetrészek közötti civil együttműködés kialakítása szükséges és hasznos, az együtt-gondolkodás és az együttműködés irányába mutatnak a megnyíló EU-s pályázati lehetőségek is.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) által koordinált (2009-2010-es) projekt keretében (partnerek voltak: Magyarország: „Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért” Közhasznú Egyesület, Budapest, Szlovákia: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), Szerbia: Nyílt Távlatok Egyesület, Szabadka, Kárpátalja: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár) a létrehozás feltételeit kidolgoztuk.

 

Cél: a szakmai és tartalmi szempontból előkészített Kárpát-medencei Civil Egyeztető Fórum (KMEF) megszervezése és működtetése. Ezáltal növelhetjük a Kárpát-medencében működő magyar civil szervezetek közötti együttműködés hatékonyságát, közép- és hosszú távon pedig az egyes nemzetrészekben önállóan is tevékenykedni képes civil szervezetek, szövetségek eredményességét és forrásszerző képességét.

 

 

 

  1. A KMEF szükségessége: a tevékenységét meghatározó szempontok

 

A MCSZESZ által javasolt és a partnerek által elfogadott szempontok és tényezők az együttműködés kialakítását illetően:

 

  1. A regionális egyeztetés szükségességét és hasznosságát alaptételnek tekintjük
    1. A demokráciákra jellemző civil kontroll feltételezi az együttműködést határon innen és túl.
    2. A tapasztalatok cseréje – az egyes térségek eltérő társadalmi fejlődése és az állami intézmények működésének különbözősége hasznos információk forrása lehet.
    3. A kapcsolatok léte és milyensége segítséget jelent(het) a közéleti szerepvállalás és szerepmegosztás során olykor bekövetkező megtorpanások esetében. Forrásszegény idők esetén ez különösen fontossá válik.
  2. A közös fellépés kérdése
    1. Vannak közös céljaink és érdekeink: a térség demokratizálása; a civil szféra helyének és szerepének pontosítása és erősítése; a politika és a civilek közötti viszony újrafogalmazása.
    2. Kisebbségi társadalmak esetében a civilek pótlólagos szerephez jutnak, hiszen kisebbségi léthelyzetben egy sor kulturális feladatot állami intézmények helyett civilek vállalnak fel – ez újabb ok és indok az együttműködésre.
    3. Támogatáspolitikai szempontok: a magyar állam alkotmányos felelőssége alapján támogatást nyújt a határon túli magyar közösségeknek. Ennek a támogatáspolitikának a megalapozása és szakintézmények általi megvalósítása olyan kérdések, amelyek a kisebbségi civil szférára is tartoznak és ebben a kérdésben a közös fellépés előnyös és szükséges is egyszerre.
  3. Az együttműködés módozatai
    1. Az együttműködés a Kárpát-medence magyar civil szervezetei között többszintű: léteznek határon átnyúló, kisszámú szervezetre kiterjedő – esetinek mondható – együttműködések.
    2. Léteznek ágazati együttműködések – pl. ifjúsági, környezetvédelmi, oktatási területen – amikor a kérdés fontossága okán egyeztetésre, olykor közös fellépésre kerül sor.
    3. Léteznek területi együttműködések, amikor egy térség civil szervezetei alakítanak ki közös cselekvési keretet – pl. a DKMT eurorégió ifjúsági szervezetei.
    4. Ami még nincs: általános együttműködést lehetővé tevő fórum, amely legitim módon nyilvánulhatna meg fontos kérdésekben. (A politika területén létrejött a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma – tehát létezik egy előkép.) Célunk tehát egy civil együttműködési fórum létrehozása.

 

 

  1. A KMEF mint struktúra

 

  1. A KMEF keretét, szervezeti formáját a küldetését kell alapul venni.

 

  1. Fórum-jelleg. Nem ülésező és nem döntéshozó, hanem tapasztalatokat átadó, a közös kérdésekben közös fellépést előkészítő intézményre gondolunk.
  2. Az együttműködés alapját egy közös – a tagszervezetek által elfogadott – nyilatkozat (Kolozsvári Civil Nyilatkozat) képezi. A tagság a nyilatkozat elfogadásával nemcsak az alapelvek vállalásáról és az egyeztetés szükségességéről nyilatkozik, hanem kifejezi a Fórumba való belépési hajlandóságát. Tagjává válhat minden olyan szervezet, amely valamilyen szinten integrál: tevékenységi terület szerint (pl. országos pedagógus szervezet), földrajzi térség szerint (egy megye civil szövetsége), illetve az olyan szervezetek, amelyek belső hálózattal rendelkeznek (pl. gazdaszövetségek).
  3. Vezető szerve: a KMEF tanácsa – ez koordinációs és képviseleti szerv. A Kárpát-medence országainak magyar civil szervezetei jelölik ki az országukat képviselő szervezetet. A KMEF Tanácsának tagja kellene hogy legyen a magyarországi kisebbségpolitikával foglalkozó kormányhivatal vezetője és a Nemzeti Civil Alapprogram képviselője. Az operatív vezetés az évente megválasztandó soros elnökre hárul.

 

  1. A KMEF jogi személyiségének kérdése

 

A KMEF bejegyzését nem látjuk szükségesnek. A KMEF jelentősége – a léte maga, ezt nem a jogalanyiság biztosítja.

 

  1. A KMEF tevékenysége

 

  1. Közös konferenciák, szakmai programok – a civil szféra szereplőinek a felkészítése –, tapasztalatcserék, képzések szervezése
  2. Szakanyagok kidolgozása – pl. támogatáspolitikai kérdésekről, kormányprogramról, törvénytervezetről
  3. Stratégiák, civil koncepció kialakítása – partnerségről, regionális ügyekről
  4. Kapcsolatok építése – regionálisan, pályázatok, programok érdekében. Lobbi.
  5. Nyilatkozatok – szükség esetén (pl. szlovák nyelvtörvény, temerini szoborrongálás)

 

Kolozsvár, 2010. július 1.