Erdélyi Magyar Konvent – 2008

Civil javaslat a romániai magyarság összefogására

 

A Magyar Civilszervezetek Szövetsége, tekintettel arra, hogy jelenleg az időközben megszaporodott politikai szerveződések közötti tartós és biztonságos egyetértés, mely képes lenne a teljes magyar összefogás megvalósítására, nem belátható, alább egy új felelősségvállaló vezetési-struktúrára tesz javaslatot.

Ha a romániai magyarság gondjainak gazdáját keressük, akkor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, Magyar Polgári Párt, Székely Nemzeti Tanács táján kellene megtalálni.  Az RMDSZ a ’90-es években tekinthette magát gazdának, de ma már nem mindenki, minden kérdés gazdája. Az EMNT-nek már a megnevezése is túlzó, amennyiben RMDSZ, MPP, SZNT és egyebek nem résztvevői ennek a tanácsnak, az EMEF a közélet és önérdek részképviseletének vegyüléke, és nem az egész magyarság összefogásának fóruma. Az MPP nem átfogó és átütőerejű ellenzéki rétegképviselet, az SZNT Erdély egy területrészének programmissziós vállalkozása.

Mivel az összefogás minimumát illetően (autonómia, önálló magyar oktatás teljes vertikuma, a művelődési örökségek védelme és ápolása, a vidék megmentése/megsegítése, szociális kérdések), az összekötő nemzeti alapértékek, deklaráltan mindnyájuknál ugyanazok, akkor miért nem lehetséges egy közmegegyezéses stratégia kialakítása? Ha mind ugyanazokért az értékekért és érdekekért küzdenek, miért nem jön létre egyezség ezeknek az alapértékeknek a jegyében? Ez nem magyarázható másként, mint széthúzással, személyes és kisebb csoportérdekek érvényesítési szándéka mentén. Sőt, a folyamatok azt mutatják, a nézetkülönbségek sem csökkennek, hanem bővülnek (lásd a székelyudvarhelyi-csíkszeredai szeptemberi népgyűlést).

A sok gazda nem gazda elv alapján, meg kell keresni, ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely képes felvállalni, képviselni és érvényre juttatni az erdélyi magyar közösség összképviseleti érdekeit.

Tudatosan felépített cselekvésre van szükség egy olyan szervezeti keretben, amely semmilyen kategóriát nem zár ki, és képes mozgósítani minden olyan csoportot és intézményt, amely részt vállal a közösség jövőjének építésében. A Magyar Civil Szervezetek Szövetsége (MCSZESZ) e mellett kötelezi el magát figyelembe véve azt a képviseleti feladatot, amelyet felvállalt az egész erdélyi magyar civiltársadalom érdekeinek védelmében.

Az EP-választási jelöltlista alkalmából folytatott egyeztetési körök megmutatták, mennyi pártos érdek munkál létfontosságú döntések meghozatalakor. Ugyanakkor politikusaink – és természetesen minden más társadalmi szereplő is – számos jelzést kapott arra vonatkozóan, hogy az önös pártérdekeknél fontosabbak a közösségi érdekek. Jogos elvárása minden erdélyi magyarnak, hogy ha olyan fontos kérdésekről van szó, mint a fent jelzettek, a politikai szereplők legyenek képesek a közösségünk egészében gondolkodni, nem pedig a személyeket és struktúrákat őrlő végtelen vitákba fojtani ellenszenvüket miközben országos szinten a magyarság számtalan kérdésben folyamatosan hátrányt szenved, s képtelen kitörni a másodlagos polgár szerepéből.

A civil mozgalmak és szereplők – mivel a civil társadalmat, vagyis az egész magyar közösséget képviselik – nem hallgathatnak. Sokan úgy tekintik, hogy a megoldáshoz az egész közösséget átfogó stratégiai váltásra van szükség. Bebizonyosodott, hogy az eddigi struktúrák nem tették lehetővé az új helyzetnek megfelelő megoldások kimunkálását, nem sikerült az esélyegyenlőség kilátásának reményével erősíteni a romániai magyarság önbizalmát.

Ismeretes, hogy az RMDSZ és az EMNT létrehozta az erdélyi összmagyar egyeztető fórumát (EMEF), ez azonban egyelőre ígéret, talán lehetőség, és bizonyosan az RMDSZ által koordinált politikai struktúra, és nem teljesíti az egész magyarság politikai és civiltársadalmi összefogás feltételeit, s ha nem következik be elmozdulás, még jobban erősíti a kialakult megosztottságot.

Mi, az erdélyi magyar civil szféra érdekvédelmi szövetségeként, olyan struktúrát javasolunk, amely jellegénél fogva egy társadalmi szerződés alapján működne, a közösségi kérdések társadalmi szinten történő megoldására összpontosítana. Egy ilyen társadalmi szerződés érvényesítése érdekében jönne létre az Erdélyi Magyar Konvent, amely garanciája a romániai összmagyar célok megvalósításának és végrehajtásának.

A közösségi felelősség jegyében fogalmazódott meg a csatolt dokumentum, amelyet elkészítői és előterjesztői a legszélesebb erdélyi magyar egyeztető fórumként képzeltek el. A struktúra fontosságáról és szükségességéről a MCSZESZ szűkebb körű előzetes konzultációt folytatott politikusokkal, egyházi vezetőkkel, tudósokkal, rangos vállalkozókkal. A közös cél az, hogy a közösségünk jövőjét meghatározó kérdésekben a politika képviselői mellett, a döntések előkészítésében partnerként léphessenek be a történelmi egyházaink vezetői, az egyes oktatás és tudományok jeles művelői, a társadalomban meghatározó szerepet játszó vállalkozók, és a civil szervezetek képviselői is, mint szakterületük jó ismerői. A Konvent, mint a társadalmi kontroll intézményes fóruma, a szükséges és elvárt megoldások mellett töltse be a társadalmi ellenőrzés szerepét is.

A fentiek alapján ajánljuk civilek és nem civilek figyelmébe az Erdélyi Magyar KONVENT tervezetét és megvalósításának módozatait, hogy véget vethessünk a jelenleg uralkodó, a közösség érdekei ellenében működő és az erdélyi magyarságnak (is) óriási károkat okozó állapotnak.

 

Romániai Magyar Konvent megalakításának feltételrendszere

 

A Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MACISZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból az elfogadhatatlan tényből, hogy az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselő országos politikai szervezetek között, és a civil szervezetek között, továbbá mindezek és az egyházak között, nincs olyan összetartó erő, és egy olyan összefogó testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselje, szervezze és menedzselje;

– hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politika testületei közötti tartós és biztonságos egyezség;

– hogy az egész magyarság közmegegyezésen alapuló autonómia törekvését töretlenül szervezze és képviselje;

– hogy erősítse a magyarság sajátos közösségi értékeit, s védelmet teremtsen az évszázadok alatt létrehozott értékeknek, amelyek szerves részét képezik úgy az ország, mint nemzetközi értékeknek;

– hogy érvényt szerezzenek, úgy az ország törvényeinek, mint a Románia területén élő nemzeti közösségek számbeli aránya tiszteletének, és az abból fakadó jogoknak, és tartsák meg a dekoncentrált intézmények kisebbségiekhez tartozó vezetőinek arányos, és méltányos képviseleti számát;

– hogy a történelem viszontagságait átszenvedő magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott;

– hogy önmaga sorai összefogásának képtelenségét véglegesen félre tegye;

– hogy képes legyen megteremteni a megmaradását biztosító feltételeket;

– hogy megvalósíthassa a társadalmi igazságosság és méltányosság feltételeihez szükséges társadalmi ellenőrzést;

– és hogy helyezze helyére az erdélyi magyarság számára kiérdemelt és a minden népnek kijáró nemzeti méltóságot.

 

Javasolja az Erdélyi Magyar Konvent mielőbbi létrehozását, olyan összetételben, amely jogosan érdemes arra, hogy képviselje az egész erdélyi magyarság közös érdekeit, legyenek azok politikaiak, gazdaságiak, közművelődésiek, oktatásiak, egyháziak, szociálisak, vagy bármilyen más értékeket teremtők és védelmezők területéről.

Ennek érdekében javasoljuk egy ideiglenes ALAKÍTÓ KONVENT sürgős összehívását, amelynek résztvevői között legyenek:

–        az egyházak vezetői,                                  vagy megbízottai

–        az RMDSZ vezetői                                    ”

–        Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács                           ”

–        Székely Nemzeti Tanács                                       „

–        Erdélyi Magyar Polgári Párt                                  „

–        Romániai Magyar Gazdák Egyesülete                    „

–        Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület „

–        Erdélyi Magyar Pedagógusok Szövetsége „

–        Romániai Magyar Közgazdász Társaság                „

–        Szociális szervezetek képviselete               „

–        Erdélyi Múzeum Egyesület                         „

–        Erdélyi Műszaki Társaság                         „

–    Környezetvédelem szervezeteinek képviselete        „

–        Magyar Civilszervezetek Szövetsége                     „

(közmegegyezés szerint az összetétel kiegészíthető, vagy változtatható)

Az Alakító Konvent feladata az Erdélyi Magyar Konvent létrehozása feltételrendszerének kidolgozása. Az Alakító Konvent döntései erkölcsi kötelezettséget ró a Konventet elfogadó testületek és személyek számára. Kidolgozza és javaslatot tesz az Erdélyi Magyar Konvent végleges összetételére és működési szabályzatára. Az Alakító Konvent az Erdélyi Magyar Konvent megalakulásáig döntéseit konszenzussal hozza, és a megalakulásától kezdődően maximum 6 hónapig működik, vagyis az Erdélyi Magyar Konvent megalakulásáig.

Az Alakító KONVENT döntése alapján létrejött Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekeit érintő döntéseket hoz. Megválassza vezetőtanácsát, jóváhagyja működési szabályzatát, kidolgozza szakbizottságai segítségével az erdélyi magyarság megmaradásának stratégiáját és a stratégia alkalmazásának módozatait, valamint dönt az erdélyi magyarság képviseleti rendszeréről. Működési ideje az első hivatalosan elfogadott erdélyi magyar autonómia struktúra létrehozásáig tart.

A demokrácia-deficitbe jutott magyarságkérdés a Konvent égisze alatt kösse meg az összes erdélyi magyarságügyét felvállalók belső alkotmányosságát biztosító Társadalmi Szerződését, és hozza létre a társadalmi ellenőrző testületeit, melyeknek a feltételrendszere szerint kialakíthatja fennmaradási stratégiáját, annak végrehajtását, az erkölcsi biztonságát és a közbizalmat jelentő fórumait

Az itt felvázolt struktúra egy autonómia-struktúra kiinduló, közösséget működtető forma lehet, amely nem ütközik sem alkotmányosságba, sem a többségi érdekeket nem sérti, s képes lehet egy közösségi erőt jelentő erdélyi magyar közakarat megvalósítására.

 

Kolozsvár, 2009. augusztus 25

MCISZESZ Igazgató Tanácsa

Bereczki Kinga (alelnök), Bodó Barna (elnök), Somai József,

Szabó Izolda, Szenkovics Dezső, Varga Zoltán (alelnök)


EMNT-MCSZESZ találkozó Kolozsváron

 

Október 10-én, Kolozsváron a MCSZESZ kezdeményezésére találkoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének képviselői. Az EMNT-t a megbeszélésen Tőkés László a Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő, valamint Toró T. Tibor alelnök, az MCSZESZ-t pedig Bodó Barna elnök és Varga Zoltán alelnök képviselte.

A találkozó napirendjén két téma szerepelt: az Erdélyi Magyar Konvent, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében létrehozott támogatáspolitikai munkacsoport működésének beindítása.

Bodó Barna MCSZESZ-elnök a Konventtel kapcsolatosan kiemelte, hogy az általa vezetett szervezet javaslata a közösségi kérdéseink széleskörű és felelős megtárgyalását biztosító fórum kialakítására nem előzmények nélküli, a cél a minden felelős tényezőre kiterjedő testület kialakítása. Elismeri az ebbe az irányba mutató korábbi lépések fontosságát, a MCSZESZ gerjeszteni és nem monopolizálni kívánja a folyamatot. A MCSZESZ Konventre vonatkozó javaslata az erdélyi magyar társadalom átfogó integrálására irányul tekintve, hogy nem létezik olyan testület, amelynek keretében az erdélyi magyarság teljes képviselete jelen volna a politikaitól kezdve a civil szervezetekig, az egyházaktól a tudományos és gazdasági élet jeles képviselőiig.

Tőkés László EMNT-elnökként hangsúlyozta, hogy a Konvent egy korábban éppen az EMNT által elindított folyamat újabb állomásaként értelmezhető, tehát az integrációt szükségesnek tekinti, és ezért támogatja az indítványt. Az is elképzelhető, hogy a jövőben éppen az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) kibővítése révén valósuljon meg a Konventre vonatkozó elképzelés.

Az EMEF támogatáspolitikai munkacsoportjának kérdésében elhangzott, hogy az EMNT támogatja, hogy az egyeztetések kiindulási alapjaként Bodó Barnának a támogatáspolitika reformjára vonatkozó, 2007-es tanulmánya szolgáljon. Egyetértés alakult ki azt illetően, hogy szükség van az alapos elemzésre és ezt követően javaslatokat várnak el annak érdekében, hogy biztosított legyen az alapok méltányos elosztása és hatékony felhasználása. Stratégiai javaslatok szükségesek arra vonatkozóan, hogy a támogatáspolitika hosszú távon is kiszámítható és stabil támaszt nyújthasson azoknak a szervezeteknek és azokon a területeken, amelyek kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontosak. A munkacsoport megalakulására és működésére vonatkozóan a MCSZESZ képviselői javaslatot dolgoznak ki, a bizottság munkájának pedig széles nyilvánosságot kell biztosítani.

Emlékeztetünk arra, hogy az EMEF szeptember 25-i találkozóján az EMNT saját részéről Bodó Barnát nevezte meg a támogatáspolitikai munkacsoport társelnökének, míg az RMDSZ jelöltje Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke.

Ha elsőként szeretnél értesülni a civil világ legfrissebb híreiről, iratkozz fel a hírlevelünkre. Kattints ide!