Civil Karaván – 2012

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

A Civil Karaván c. projektből a MCSZESZ által vállalt projektrészek teljesítéséről

 

  1. A projektről

 

A projektjavaslat egy létező helyzet kezelését célozza meg: a CIVIL KARAVÁN rendezvénysorozaton belül a magyar-magyar párbeszédet, élő kapcsolatot fenntartó és elősegítő határon átnyúló kulturális rendezvények, konferenciák, szakmai fórumok, találkozók, szervezése Budapesten és a határon túl (Kolozsvár, Arad, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy).

A leadott pályázat szerint Erdélyi helyszíneken a rendezvényekkel a cél eredményes civil szervezetek bemutatása, munkájuk szélesebb körű megismertetése, a civil szervezetek jelentőségének kihangsúlyozása a helyi közszolgáltatásoktól a művelődésig, a demokrácia kereteinek a biztosításától és működtetésétől egészen a területfejlesztésig.

A Civil Karaván rendezvénysorozat révén célunk a jó gyakorlat számba vétele, bemutatkozhatnak olyan helyi szereplők, akik figyelnek embertársaikra, akik életcéljuknak tekintik, hogy a közösségükben helyben oldódjanak meg a problémák, továbbá sokat tesznek azért, hogy fennmaradjanak a hagyományok, könnyítsenek a rászorulók sorsán, a közösségi életnek méltó helyszínt adjanak és a megélhetésért hatékonyabban tudjanak együtt dolgozni.

 

  1. Partnerek

 

A projekt együttműködés révén valósult meg, éspedig a létrejött konzorcium vezető szervezete a Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület budapesti székhellyel és a kolozsvári székhelyű Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége.

Szervezeteink illetve vezetőik a Civil Együttműködési Tanácskozás keretében találkoztak és ismerkedtek meg és a nemzeti értékek és hagyományok iránti közös elköteleződés képezte az együttműködés alapját.

A projekt futtatása során mind elvi mind pedig gyakorlati kérdésekben minden esetben sikerült a közös álláspont kialakítása, ami biztosította a projekt sikeres futtatásának az előfeltételeit.

 

  1. A projekt előkészítése

 

A projekt elindítását előkészítendő a partnerek két alkalommal találkoztak Budapesten, megbeszélték a feladatok és felelősségek megosztásának a kérdését és konzorciumi szerződést készítettek elő. Erdélyben is volt előzetes helyi találkozó – pl. Marosvásárhelyen és Nagyváradon.

Mivel a pályázat leadása és a támogatás elnyerése között több hónap telt el, változtatni kellett a találkozók tervezett időpontjain és részben a helyszínek is módosultak.

A projekt implementációja a gyakorlatban a Sepsiszentgyörgy városban megtartott találkozó és képzési programmal indult el, és a nagyváradi képzéssel zárult, amely részét képezte a budapesti partner erdélyi körútjának, s a nagyváradi képzésen dr. Pethő Annamária, a Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület elnöke is előadást tartott.

 

  1. Erdélyi találkozók

 

Az első erdélyi találkozóra Sepsiszentgyörgyön került sor, 2012. nov. 14-15-én. Itt a szervezésben és a lebonyolításban partnerünk volt a CIVEK, vagyis a Háromszék megyei civil szervezetek helyi szövetsége. Érdeklődő közönség gyűlt össze, kezdve diákokkal el egészen vidéki szervezetek képviselőiig, illetve vezető megyeszékhelyi civil szervezetek vezetőiig. A 2 napot átfogó képzés során – ennek programját külön dokumentumban csatoljuk, miként a más helyszíneken történt képzésekét is – érdekes és tanulságos volt látni, ahogyan a civilek felismerik az elvi alapokat nyújtó előadások értelmét, miközben az érdeklődés részükről az olyan gyakorlati jelentőségű témák iránt mutatkozott meg, mint a civil jogérvényesítés (Szigeti Enikő) vagy szervezetépítés (dr. Bogáthy Zoltán).

A szentgyörgyi program külön színfoltját jelentette, hogy Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és 2 munkatársa szükségét látta eljönni a rendezvényünkre, és egy előadás meghallgatása után érdekes vita alakult ki a civil szféra képviselői és a politikusok közötti kapcsolatokról, arról, hogy a két fél kölcsönösen mit vár el egymástól.

 

Erdélyben a második találkozóra és képzésre Kolozsváron került sor, 2013. febr. 6-án. Itt a találkozónak külön jelentőséget az kölcsönzött, hogy kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek által előkészített pályázattal a város megnyerte a 2015-ös évre az Európai Ifjúsági Főváros címet. A város magyar civil szervezetei között 2012 őszén több találkozó zajlott annak érdekében, hogy biztosítsák a 2015-ös év programjai között a megfelelő magyar jelenlétet, a helyi magyar értékek megfelelő szintű bemutatását és képviseletét. Ezért a kolozsvári képzés a szervezetek közötti együttműködés, a hálózatok kialakítása és az önkéntesség kérdésköreire összpontosított – itt nem foglalkoztunk konfliktuskezeléssel és szervezetépítéssel. Kolozsváron előadást tartottak: Bodó Barna, Somai József (a Nyilas Misi Tehetségápoló Egyesület ügyvezető elnöke), Talpas Botond (a kolozsvári Magyar Diákszervezetek Szövetségének az elnöke) és megtartotta az önkéntességgel kapcsolatos tréningjét Vizaknai Erzsébet.

A kolozsvári képzés konkrét eredménye egy közös pályázat előkészítése volt, amely révén a kolozsvári magyar civilek azt kívánják elérni, hogy magyar és angol nyelvű kézikönyvben mutassák be Kolozsvár magyar értékeit.

 

A harmadik képzés és találkozó helyszíne Marosvásárhely volt, időpontja 2013. febr. 13. Itt egy sajátos helyzet indokolja a civilek közötti együttműködés erősítését, ugyanis a 2012-es helyhatósági választásokat követően immár nem a magyar párt (RMDSZ) képviselője a megyei tanács elnöke, illetve a városi képviselőtestületben is gyengült a magyar pozíció. Szükség van tehát egyeztetésre, közös stratégia kialakítására, hogy a magyar érdekek helyben ne sérüljenek. Ennek megfelelően egy kolozsvári fiatal előadó (Talpas Botond) arról tartott a közönség által igen jól fogadott előadást, hogy miként sikerült kolozsvári magyar civileknek a város számára meghatározó projektekben vezető szerepet elérni. A további előadások – civil érdekvédelem (Szigeti Enikő), civilek szerepe a helyi közösség életében (Bodó Barna) – is élénk visszhangot váltottak ki, újabb képzésre kaptunk meghívást. Sor került az önkéntességgel kapcsolatos tréningre is.

 

A Civil Karaván projekt keretében a negyedik találkozóra és képzésre Aradon került sor, éspedig 2013. március 6-án. Itt az előzetes információk szerint a civil szervezetek közül több életében vezetőváltásra került sor, vagy éppen az új vezető felkérése van folyamatban – úgy tűnik, hogy az 1990-es évek elején szerepet vállalt civil vezetők egy része visszavonul, generáció-váltás történik. A képzésünk ezért volt fontos és váltott ki pozitív visszhangot, amit a helyi újságban közölt képzési beszámoló igazol. (Lásd a csatolt mellékletet.) Aradon három előadást terveztünk: Bodó Barna elméleti előadását követően Bognár Erzsébet tartott volna bemutatót a civil szervezetek belső életéről majd Kása Zsolt zárta a sort projektek pénzügyi menedzsmentjével kapcsolatos előadásával. Ez a helyszínen annyiban módosult, hogy Bognár Erzsébet inkább párbeszédre invitálta a jelenlévőket, hogy a civil szervezetek vezetői mondhassák el véleményüket a civil integrációról és észrevételeiket a nyitó előadással kapcsolatosan.

 

A Civil Karaván utolsó erdélyi találkozóját és képzését Nagyváradon szerveztük meg, 2013. március 21-én. Ezt az időpontot úgy választottuk ki, hogy a projekt koordinátora, a Nők a Magyar Nemzetért Egyesület vezetői jelen lehessenek a találkozón és a képzésen. Ez azért történhetett meg, mert a budapesti csoport ekkor utazott Csíksomlyóra. Itt a társszervező a Partium Keresztény Egyetem keretében működő civil szervezet volt, amelynek képviselője szintén szerepelt az előadók között. Az előzetes hírekhez képest kevesebben jelentek meg a vártnál, de igen élénk és jó hangulatú találkozó illetve képzés volt, a zömmel egyetemi diákokból kikerülő hallgatóság élvezte az előadásokat, élénk vita alakult ki szinte minden előadást követően. Az előadások: Bodó Barna: Civil szerepek és helyi világ, Pethő Annamária: A nők civil társadalmi felelősségvállalása, Zakota Zoltán: Profit-orientált és nonprofit: ellentétek és összefonódások, Kása Zsolt: Projektek pénzügy menedzsmentje. Különben itt volt a legjobb a sajtóvisszhang, a Kossuth Rádió Határok nélkül adásában is beszámoltak a nagyváradi illetve összefoglalva az egész projektről.

 

Még egy lényeges mozzanatot kell kiemelni: Kolozsvárról egy autóbusznyi civil vett részt a projekt keretében megtartott, a Budai Vigadó nagytermében megtartott előadáson és gálaműsoron. Ez lehetőséget nyújtott nem csupán a kapcsolatépítésre, de arra is, hogy olyan fontos projektekről szerezzünk első kézből tájékoztatást, amilyen a Hegedüs Zsuzsa szociológus nevével fémjelzett a Minden gyermek lakjon jól segítő projekt.

 

A projekt keretében komoly nehézséget okozott, hogy munkatársunk, Vizaknai Erzsébet 2013 január folyamán megbetegedett, s bár februárra az állapota némileg javult, ebben a hónapban csak pár napot tudott dolgozni, majd március közepétől a betegsége miatt felmondott. Menet közben sok olyan feladatot, amely rá, mint a szervezet irodavezetőjére hárultak volna, át kellett vennie a szövetség elnökének, ami nem sikerült zökkenőmentesen.

 

  1. Média, láthatóság

A Civil Karaván projektről több tájékoztató anyagot küldtünk el civil levelezőlistákon szervezeteknek, minden találkozóra külön program és meghívó készült. A projekt anyagai felkerülnek a MCSZESZ honlapjára – a honlap frissítését éppen a projekt keretében kezdtük el, a honlap grafikailag már megújult, most van soron a tartalmi frissítés. A projektről sajtóanyag jelent meg az aradi Nyugati Jelenben, a nagyváradi helyi sajtóban és a Kossuth Rádióban.

Felelősségünk tudatában állítjuk, hogy szakmai szempontból sikerült a projektet maradéktalanul megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy a Civil Karaván hozzájárul egy erős és működőképes harmadik szektor kialakulásához ott, ahol valamilyen okból váltásra, szervezeti átépítésre került sor. Napjainkban egyre fontosabb szerep jut a civileknek, és különösen érvényes ez kisebbségi léthelyzetben, amikor a helyi közösségek számára egy sor kulturális, identitással kapcsolatos feladat egyedüli letéteményesei a helyi civil szervezetek.

 

Kolozsvár, 2013. április 10.

Dr. Bodó Barna, elnök


CIVIL KARAVÁN- MAGYAROK HATÁROK NÉLKÜL

Kolozsvár

 

Az erdélyi magyar civil szféra negatív pályára került, sok szervezet szüntette be a tevékenységét. Közösségi kötelességünk támogatást nyújtani a civileknek ahhoz, hogy céljaikat vállalva folytatni tudják a tevékenységüket.

A Civil Karaván feladata, a határon túli magyar identitású közösségek összetartása, megerősítése az anyaországi és határon túli magyar identitású civil szervezetek együttműködése által. Erdélyi helyszíneken a rendezvényekkel a cél eredményes civil szervezetek bemutatása, munkájuk szélesebb körű megismertetése, a civil szervezetek jelentőségének kihangsúlyozása a helyi közszolgáltatásoktól a művelődésig, a demokrácia kereteinek a biztosításától és működtetésétől egészen a területfejlesztésig.

A Civil Karaván rendezvénysorozaton belül mód van a jó gyakorlat számba vételére, bemutatkozhatnak olyan helyi szereplők, akik figyelnek embertársaikra, akik életcéljuknak tekintik, hogy a közösségükben helyben oldódjanak meg a problémák, továbbá sokat tesznek azért, hogy fennmaradjanak a hagyományok, könnyítsenek a rászorulók sorsán, a közösségi életnek méltó helyszínt adjanak és a megélhetésért hatékonyabban tudjanak együtt dolgozni

A regionális találkozók programja előadásokból és műhelyfoglalkozásból áll. Olyan komplex foglalkozást tervezünk, amelyben vegyesen alkalmazunk csoportos és egyéni módszereket, és a tanulást nem „laboratóriumi helyzetekre”, hanem valós élményekre alapozzuk. A módszerek megválasztásában arra törekszünk, hogy a résztvevők saját szervezeti kérdéseikkel, dilemmáikkal, problémáikkal foglalkozhassanak. A csoportos alkalmakon megjelennek továbbá az adott téma szakértői akár nonprofit, akár a gazdaság világából is, ilyen módon más szektorból átvett minták, jó gyakorlatok is helyet kapnak a programban.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) szervezésében második alkalommal február 6-án Kolozsvár került megrendezésre a Civil Karaván regionális találkozója. A találkozó helyszínéül a  szolgált.

Előadóink plenáris előadásokkal és ezekhez kapcsolódó tematikus trainingekkel várták az érdeklődőket. Bodó Barna egyetemi docens, politológus a civil szervezetek és a társadalom kapcsolatáról tartott előadást. Itt megtudtuk, hogyan lehetünk aktív részei a társadalomnak, hogy magunkénak érezzük a környezetünk problémáit és mennyire fontos, hogy aktívan részt vegyünk azok megoldásában.

Bogáthy Zoltán egyetemi professzor, szociálpszichológus a csapatmunka rejtelmeibe avatott be minket. Némi elméleti információ elsajátítása után megtapasztalhattuk, hogy mennyire tudunk hatékonyan dolgozni, ha különböző szerepeket kell betöltenünk (igazgató, művezető vagy munkás). Megtanultuk, hogy mennyire fontos a stratégia, hogy mindenki tudja mi a dolga, és a hatékony kommunikáció. Alakalmunk volt kilépni a komfort zónánkból és a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy „egyedül nem megy”.

Vizaknai Erzsébet, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének munkatársa, egy szituációs játék keretében ismertette meg a résztvevőkkel az önkéntesség jelentősségét. A tevékenység keretében minden résztvevő aktív szerepet játszott a „perben”, amelynek fő vádlottja az önkéntesség volt. A pro és contra érvek bemutatása után az esküdtek döntést hoztak, ami után örömmel jelenthetjük, hogy az önkéntesség minden szervezet és egyén számára fontos tevékenység, a fejlődés nélkülözhetetlen eleme.


CIVIL KARAVÁN- MAGYAROK HATÁROK NÉLKÜL

Sepsiszentgyörgy

 

Az erdélyi magyar civil szféra negatív pályára került, sok szervezet szüntette be a tevékenységét. Közösségi kötelességünk támogatást nyújtani a civileknek ahhoz, hogy céljaikat vállalva folytatni tudják a tevékenységüket.

A Civil Karaván feladata, a határon túli magyar identitású közösségek összetartása, megerősítése az anyaországi és határon túli magyar identitású civil szervezetek együttműködése által. Erdélyi helyszíneken a rendezvényekkel a cél eredményes civil szervezetek bemutatása, munkájuk szélesebb körű megismertetése, a civil szervezetek jelentőségének kihangsúlyozása a helyi közszolgáltatásoktól a művelődésig, a demokrácia kereteinek a biztosításától és működtetésétől egészen a területfejlesztésig.

A Civil Karaván rendezvénysorozaton belül mód van a jó gyakorlat számba vételére, bemutatkozhatnak olyan helyi szereplők, akik figyelnek embertársaikra, akik életcéljuknak tekintik, hogy a közösségükben helyben oldódjanak meg a problémák, továbbá sokat tesznek azért, hogy fennmaradjanak a hagyományok, könnyítsenek a rászorulók sorsán, a közösségi életnek méltó helyszínt adjanak és a megélhetésért hatékonyabban tudjanak együtt dolgozni

A regionális találkozók programja előadásokból és műhelyfoglalkozásból áll. Olyan komplex foglalkozást tervezünk, amelyben vegyesen alkalmazunk csoportos és egyéni módszereket, és a tanulást nem „laboratóriumi helyzetekre”, hanem valós élményekre alapozzuk. A módszerek megválasztásában arra törekszünk, hogy a résztvevők saját szervezeti kérdéseikkel, dilemmáikkal, problémáikkal foglalkozhassanak. A csoportos alkalmakon megjelennek továbbá az adott téma szakértői akár nonprofit, akár a gazdaság világából is, ilyen módon más szektorból átvett minták, jó gyakorlatok is helyet kapnak a programban.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) szervezésében első alkalommal november 16-án Sepsiszentgyörgyön került megrendezésre a Civil Karaván regionális találkozója. A találkozó helyszínéül az Amőba Oktatási Központ szolgált.

Előadóink plenáris előadásokkal és ezekhez kapcsolódó tematikus trainingekkel várták az érdeklődőket. Bodó Barna egyetemi docens, politológus a civil szervezetek és a társadalom kapcsolatáról tartott előadást. Itt megtudtuk, hogyan lehetünk aktív részei a társadalomnak, hogy magunkénak érezzük a környezetünk problémáit és mennyire fontos, hogy aktívan részt vegyünk azok megoldásában.

Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezetője, a civil jogérvényesítés mikéntjeit mutatta be nekünk. Megtanultuk, hogy a civileknek nem kell átvenniük az önkörmányzatok, illetve az állam feladatait, mert ezzel nem oldódik meg a probléma. Ezzel szemben arra kellene koncentrálnunk, hogy meglévő jogainkat érvényre juttassuk. Ezért hasznos információkat kaptunk arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket kell követni az érdekérvényesítés megvalósítása érdekében (jogi háttér ellenőrzése, felelősök megkeresése, nyilvános nyomásgyakorlás, stb). Elméleti ismereteinket gyakorlatba is ültethettük mikor végigjártuk egy civil kezdeményezés (egy adott útszakasz kijavítása) megvalósításának lépéseit.

Vizaknai Erzsébet, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének munkatársa, egy szituációs játék keretében ismertette meg a résztvevőkkel az önkéntesség jelentősségét. A tevékenység keretében minden résztvevő aktív szerepet játszott a „perben” , amelynek fő vádlottja az önkéntesség volt. A pro és contra érvek bemutatása után az esküdtek döntést hoztak, ami után örömmel jelenthetjük, hogy az önkéntesség minden szervezet és egyén számára fontos tevékenység, a fejlődés nélkülözhetetlen eleme.

Ha elsőként szeretnél értesülni a civil világ legfrissebb híreiről, iratkozz fel a hírlevelünkre. Kattints ide!